• 2024-10-06

Mi a t�zsd�n kereskedett alapok?

Crystal Waters - Gypsy Woman (She's Homeless) [Official Video]

Crystal Waters - Gypsy Woman (She's Homeless) [Official Video]
Anonim

Robert Riedl, CPA, CFP, AWMA

Tudjon meg t�bbet Robertr�l a weboldalunkon K�rj tan�csad�t

Ahogyan a neve is sugallja, a t�zsd�n kereskedett alapok (ETF-ek) olyan t�kepiaci befektet�si alapok, amelyek ny�ltan kereskednek a t�zsd�n. B�r a k�s�n egyre n�pszer�bbek voltak, az ETF-ek val�j�ban m�r a 70-es �vek v�ge �ta l�teztek. Az ETF-ek a befektet�si alapokhoz hasonl�an vannak struktur�lva, hiszen minden olyan r�szv�ny, amelyet egy befektet� v�s�rol, az alapul szolg�l� �rt�kpap�r-csoport r�szleges tulajdonjoga. Mind a befektet�si alapok, mind az alap�tv�nyok befektet�i egyetlen v�s�rl�son kereszt�l diverzifik�ci�t �rhetnek el. Mindazon�ltal az ETF-ek napk�zis cser�be megv�s�rolhat�k �s �rt�kes�thet�k, m�g a befektet�si alapok csak a keresked�s befejez�se ut�n v�s�rolhat�k meg vagy v�lthat�k ki a befektet�si alapokb�l. �gy az ETF-ek egyes�ti a sz�les portf�li� diverzifik�ci�s potenci�lj�t �s az egyszer� t�zsdei kereskedelem kereskedelm�t.

Az els� ETF c�lja az S & P 500 teljes�tm�ny�nek nyomon k�vet�se volt. A piacon l�v� ETF-ek t�bbs�ge tov�bbra is igaz passz�v "indexel�s" �r�ks�g-nyomon k�vet�si specifikus mutat�ikhoz a piacon val� "megpr�b�lkoz�s" mellett,.

Azonban annak �rdek�ben, hogy a piacon jobban teljes�ljenek, egyes vezet�k k�l�nleges param�tereket, k�perny�ket vagy s�lyoz�st hoznak l�tre az ETF-ek �rt�kpap�rjainak kiv�laszt�sakor. P�ld�ul:

  • Az alapkezel� elkezdheti az S & P 500 indexet, de csak azokat a r�szv�nyeket v�lasztja ki, amelyek a legmagasabb osztal�khozamot adj�k.
  • Egy m�sik vezet� l�trehozhat egy kos�rba �rt�kpap�rt, hogy olyan eszk�z�kbe fektessen be, amelyekre jellemz�en nem tartozik az index - p�ld�ul a deviz�k.

Ezek a vezet�k val�j�ban az akt�v �s passz�v befektet�s elemeit �tv�zik akt�van l�trehozva portf�li�ikat, amelyeket napi szinten passz�van kezelnek.

Az ETF-ek a befektet�si alapokt�l a legjelent�sebb m�rt�kben k�l�nb�znek a megv�s�rl�suk �s �rt�kes�t�s�k m�dj�t�l. Az ETF-k �gy viselkednek, mint a k�szletek, �s a befektet�k b�rmikor megv�s�rolhatnak vagy eladhatnak r�szv�nyeket a nap folyam�n. A k�szletekhez hasonl�an az ETF-ek rugalmas keresked�si lehet�s�geket is k�n�lnak, mint p�ld�ul a stop �s a limit megb�z�sok (a stop-megb�z�s meghat�rozott �rat hat�roz meg, amelyen az ETF-r�szv�nyeket meg kell v�s�rolni vagy eladni kell, m�g a limites megb�z�s meghat�rozza a maxim�lis vagy minim�lis �rat, az ETF r�szv�nyek megv�s�rl�sa vagy elad�sa), valamint az ilyen taktikai fedezeti strat�gi�k lehet�s�ge, mint a r�vid �rt�kes�t�s (az ETF-r�szv�nyek elad�sa most, abban a rem�nyben, hogy k�s�bb olcs�bban v�s�rolhatj�k meg �ket) vagy a fedezeten ETF r�szv�nyek, vagy az ETF r�szv�nyek fedezetk�nt t�rt�n� felhaszn�l�sa annak �rdek�ben, hogy a megl�v� portf�li�j�t a kezdeti befektet�sen t�l is n�velj�k).

Az ETF-k egy m�sik potenci�lis el�nye az, hogy - ellent�tben a sok befektet�si alapokkal - �ltal�ban nincs elad�si d�ja. R�ad�sul, mint a legt�bb indexalap, �ltal�ban alacsony kezel�si k�lts�geket k�n�lnak. Az ETF-hez kapcsol�d� kereskedelmi k�lts�gek azonban vannak, mivel vannak k�szletek. Sok esetben az alacsony d�jak �s kiad�sok fel�lm�lj�k a keresked�si k�lts�geket, de ez att�l f�gg, hogy mennyi �s mennyi befektet� kereskedik.


Az ETFS olyan potenci�lis el�ny�ket k�n�l, amelyek rendk�v�l hat�konyak lehetnek a befektet�k seg�t�s�hez. REACH SPECIFIKUS HOSSZ�T�V� C�LOK:

  • diverzifik�ci�s
  • Alacsony d�jak �s nincs �rt�kes�t�si terhel�s
  • Napk�zbeni likvidit�s
  • Ad�hat�konys�g
  • �tl�that�s�g - �s m�g sok m�s

Az ETF-ek minden befektet�si sziv�rv�ny st�lus�ban �s eszk�zoszt�ly�ban megtal�lhat�k. Seg�thetnek a befektet�knek abban, hogy j�vedelmet gener�ljanak, hossz� t�v� n�veked�st �rjenek el, nagyobb teljesebb diverzifik�ci�t nyerjenek �s m�g sok m�st.�Az ETF-ek sz�mos olyan el�ny�ket k�n�lnak, amelyek rendk�v�l hat�konyan tudj�k seg�teni a befektet�ket a hossz� t�v� c�lok el�r�s�ben. Tov�bb�, a befektet�si alapokhoz hasonl�an, az ETF-ek minden befektet�si sziv�rv�ny st�lus�ban �s eszk�zoszt�ly�ban �rkeznek. Haszn�lhat�k arra, hogy kieg�sz�ts�k a befektet�si alapokat egy megl�v� eszk�zallok�ci�ban, a k�lcs�n�s alapok helyettes�t�s�re vagy egy teljes portfoli�ra.

CORE �S M�HOLDAS BEFEKTET�SI MEGK�ZEL�T�S

A mag / m�holdak befektet�se a portf�li�szerkezet olyan m�dszere, amely a k�lts�gek, az ad�k�telezetts�g �s a volatilit�s minimaliz�l�s�t c�lozza, mik�zben lehet�s�get ny�jt a t�gabb t�kepiac eg�sz�re. A portf�li� magja passz�v befektet�sekb�l �ll, amelyek nyomon k�vetik a f�bb piaci indexeket, p�ld�ul a Standard and Poor's 500 indexet (S & P 500) �s / vagy a Barclays Capital Aggregate Bond Index. A portf�li�hoz akt�v poz�ci�kba bevont befektet�sek form�j�ban tov�bbi poz�ci�k, m�holdak n�ven szerepelnek. A m�hold-m�holdas m�dszertan hagyom�nyos n�zete arra utal, hogy k�r�ltekint�en haszn�lj�k az indexalapokat olyan piacok sz�m�ra, amelyek hat�konyaknak tekinthet�k �s akt�v gazd�lkod�kat haszn�lnak olyan ter�leteken, ahol nem hat�konyak, ahol a vezet�k nagyobb val�sz�n�s�ggel j�rnak sikerrel.


ALPHA VS. BETA

Ha egy befektet� egyetlen portfoli�t v�laszt k�t portf�li�ra, egy alfa portf�li�ra �s egy b�ta portf�li�ra, akkor nagyobb ellen�rz�st gyakorolhat a kock�zatok teljes kombin�ci�j�r�l, amelyre ki van t�ve. Az alfa �s a b�ta expoz�ci� egyedileg t�rt�n� kiv�laszt�s�val n�velheti a hozamokat az �sszes�tett portf�li�ban a k�v�nt kock�zati szintek k�vetkezetes fenntart�s�val. Az al�bbi kifejez�sek meg�rt�se seg�t meg�rteni az alfa �s b�ta kock�zati forr�sok k�z�tti k�l�nbs�get:

Beta�- A portf�li�b�l gener�lt hozam, amely a teljes piaci hozamnak tulajdon�that�. A b�ta-expoz�ci� megegyezik a szisztematikus kock�zatnak val� kitetts�ggel (l�sd al�bb). Az alfa a portf�li� hozam�nak olyan r�sze, amely nem tulajdon�that� a piaci hozamoknak, �gy f�ggetlen a piaci hozamt�l.

Alpha�- Az idioszinkr�ti�s kock�zat alapj�t k�pez� hozam (l�sd al�bb).

Szisztematikus kock�zat�- A kock�zat, amely a piacon bel�li b�rmilyen befektet�sbe val� befektet�sb�l sz�rmazik. Az egy�ni biztons�g szisztematikus kock�zat�nak m�rt�ke att�l f�gg, hogy mennyire korrel�l a teljes piaccal. Ez mennyis�gi szempontb�l a b�ta expoz�ci�.

Idiosyncratic Risk�- Az egyetlen biztons�gi (vagy befektet�si oszt�ly) befektet�sb�l ered� kock�zat. Az egyed�l�ll� biztons�g egyed�l�ll� kock�zata nagym�rt�kben f�gg saj�t saj�toss�gait�l. Ez mennyis�gi szempontb�l alfa expoz�ci�. (Megjegyz�s: Egyetlen alfa poz�ci�nak saj�t idioszk�ni�s kock�zata van, ha egy portf�li� egyn�l t�bb alfa poz�ci�t tartalmaz, akkor a portf�li� minden egyes alfa poz�ci� idioszinkr�ci�s kock�zat�t egy�ttesen t�kr�zi.)

Az alfa �s a b�ta portf�li�kat idioszinkr�ci�s kock�zatnak �s szisztematikus kock�zatnak teszi ki; ez azonban nem felt�tlen�l negat�v dolog. Az a kock�zat m�rt�ke, amelyre a befektet� ki van t�ve, korrel�l a v�rhat� megt�r�l�s m�rt�k�vel.


AKT�V VS. PASSZ�V

Az akt�v befektet�s azt jelenti, hogy a piacot egy adott id�tartam alatt megpr�b�lja legy�zni a k�vetkez� strat�gi�k egyik�vel vagy mindegyik�vel:

Biztons�gi kiv�laszt�s.�Ez egy fantasztikus kifejez�s a megfelel� k�szletek (vagy k�tv�nyek, p�nzeszk�z�k vagy egy�b eszk�z�k) megv�s�rl�s�ra �s a rosszak elker�l�s�re. Ez azt jelenti, hogy el�re l�tja az Apple-t az iPod el�tti napokban, �s nem veszi meg a Netflix-et az IPO ut�n.

Piaci id�z�t�s.�A piacok gyrate. Ha kor�bban el�re tudja el�re jelezni ezeket a l�p�seket, akkor sok p�nzt k�sz�thet - vagy elker�lheti annak elveszt�s�t.

A passz�v befektet�s azt jelenti, hogy egyiket sem teszi. Ez azt jelenti, hogy a lehet� legnagyobb m�rt�kben diverzifik�ljuk, sz�les k�r� piaci indexalapok felv�s�rl�s�val. Ez azt jelenti, hogy a k�vetkez� Apple tulajdonosa, de a k�vetkez� Groupon is. �s ez azt jelenti, hogy nem pr�b�lj�k id�be hozni a piacot. Ez azt jelenti, hogy itt maradnak, amikor a k�szletek �t napot, vagy h�napot vagy �veket vesznek egym�s ut�n. A befektet�snek k�sz�nhet�en a portf�li� d�nt�seket szem�lyes k�r�lm�nyeken, nem pedig a f�c�meken vagy a kutat�son alapul. A gazdag kezel�s vagy az index�l�s egyre nagyobb befektet�k�nt t�rt�n� befektet�sk�nt t�rt�n� elfogad�s�t. Ez az �tv�tel nem kis r�sze, hiszen sz�mos tud�s �s p�nz�gyi publik�ci� r�mutatott arra, hogy a befektet�si vezet�k nem k�vetkezetesen megverik a piacot, azaz rendszeresen fel�lm�lnak egy relev�ns indexet, p�ld�ul az S & P 500 vagy Russell 2000 indexeket, alap� passz�v strat�gia.

Az akt�v �s passz�v befektet�seknek nem kell k�lcs�n�sen kiz�rniuk egym�st. Csak�gy, ahogy a fejlett �s az �j n�veked�si piacok, illetve r�szv�nyek �s k�tv�nyek kioszt�sa kieg�sz�theti egym�st, �gy gondoljuk, hogy az akt�v �s passz�v befektet�sek ugyanazon portf�li� k�l�nb�z� ig�nyeit szolg�lhatj�k. Az elm�lt �vtizedben rendk�v�li makrogazdas�gi teljes�tm�nyt, az indexbefektet�si lehet�s�gek elterjed�s�t �s a passz�v menedzsmentet t�mogat� sz�mos cikket l�ttunk. A befektet�k egyre ink�bb bemutatt�k az �rvel�st - mi�rt nem csak passz�v? Mik�zben �gy v�lj�k, hogy a passz�v befektet�snek el�nyei vannak, sz�mos v�ltoz� l�tezik, p�ld�ul az id�horizont �s az index torzul�sa, amelyet a befektet�knek a d�nt�s meghozatala el�tt meg kell fontolniuk. V�lem�ny�nk szerint a befektet�knek strat�giai allok�ci�ra t�rekedni k�v�n� befektet�knek az akt�v �s passz�v megk�zel�t�sek meg�rt�s�t kell megk�nny�teni�k, hogy meghat�rozz�k az optim�lis befektet�si strat�gi�jukat.


STRAT�GIAI ESZK�Z�K RENDELKEZ�S VS. TAKTIKAI ESZK�Z�K RENDELKEZ�S

Strat�giai eszk�zallok�ci��felsz�l�t a c�leloszt�sok meghat�roz�s�ra, majd rendszeresen helyre�ll�tja a portf�li�t ezekre a c�lokra, mivel a befektet�sek visszaadj�k az eredeti eloszt�si sz�zal�kokat. A koncepci� hasonl� a "buy and hold" strat�gi�hoz, mint egy akt�v keresked�si megk�zel�t�shez. Term�szetesen a strat�giai eszk�zallok�ci�s c�lok id�vel v�ltozhatnak az �gyf�l c�ljainak �s sz�ks�gleteinek megv�ltoz�s�val, valamint a nagyobb esem�nyek, p�ld�ul a nyugd�jaz�s �s a f�iskolai finansz�roz�s id�tartam�nak n�veked�s�vel.

Taktikai eszk�zallok�ci��lehet�v� teszi az egyes eszk�zoszt�lyok sz�zal�kos ar�ny�t (p�ld�ul K�szletek = 40-50%). Ezek minim�lis �s maxim�lis elfogadhat� sz�zal�kok, amelyek lehet�v� teszik a befektet� sz�m�ra, hogy a piaci felt�telek mellett �ljen ezeken a param�tereken bel�l. �gy a piaci id�z�t�s egy kisebb form�ja lehets�ges, hiszen a befektet� a tartom�ny fels� v�g�n�l tud mozogni, amikor a k�szletek v�rhat�an jobbak �s az alacsonyabb v�get �rnek, amikor a gazdas�gi kil�t�sok siv�r.


Érdekes cikkek

A leg�lesebb di�khitel refinansz�roz�s: 2018 fel�lvizsg�lata -

A leg�lesebb di�khitel refinansz�roz�s: 2018 fel�lvizsg�lata -

A Farnest k�n�lja a hallgat�i hitelfinansz�roz�st az egyetemist�knak, a hallgat�knak �s a sz�l�knek. A Farnest a j� �s a kiv�l� hiteleket keresi, de a hitelfelvev� �ltal�nos p�nz�gyi k�p�t a kapcsol�d� p�nz�gyi sz�ml�kon kereszt�l m�rlegeli. Rendszeres megtakar�t�sok a v�szhelyzetekre �s a nyugd�jaz�sra egy plusz.

Teljes �szt�nd�j� �szt�nd�j �rdemes ellen�rizni

Teljes �szt�nd�j� �szt�nd�j �rdemes ellen�rizni

Tekintse meg az al�bbi list�t egyes kedvenc �szt�nd�jainknak, amelyek a teljes tand�jat adj�k.

�lethosszig tart� tanul�s �s m�s oktat�si ad�ztat�s

�lethosszig tart� tanul�s �s m�s oktat�si ad�ztat�s

A Lifetime Learning Credit, az American Opportunity ad�j�v��r�s, valamint a tand�j �s d�j levon�sa a Sam b�csi jutalmai a j�v�ben val� befektet�s�rt.

Oktat�si Hitel P�nz�gyi Di�kk�lcs�n: 2018 Review -

Oktat�si Hitel P�nz�gyi Di�kk�lcs�n: 2018 Review -

Az Oktat�si Hitelfinansz�roz�s a hallgat�i hitel refinansz�roz�s�t k�n�lja az egyetemi, diplom�s �s az anyav�llalat sz�m�ra. A di�khitelek refinansz�roz�sa cs�kkentheti a kamatl�bat, p�nzt takar�that meg, �s gyorsabban tudja kifizetni az egyetemi ad�ss�g�t.

Jegye egy �lethez, amit szeret: Kem�ny kalap

Jegye egy �lethez, amit szeret: Kem�ny kalap

A 23 �ves Erin Lakenen egy villanyszerel� Michigan Michigan Upper Penninsula-ban. A munka lehet�v� tette sz�m�ra, hogy gyakran utazzon �s otthont v�s�roljon.

A di�kok t�bb mint $ 9,000-t takar�tanak meg Elizabeth Warren �j t�rv�nye szerint

A di�kok t�bb mint $ 9,000-t takar�tanak meg Elizabeth Warren �j t�rv�nye szerint

Webhely�nk ingyenes eszk�z a legjobb hitelk�rty�k, CD-�rak, megtakar�t�sok, sz�ml�k ellen�rz�se, �szt�nd�jak, eg�szs�g�gyi ell�t�s �s l�git�rsas�gok sz�m�ra. Kezdje itt, hogy maximaliz�lja a jutalmakat vagy minimaliz�lja kamatl�bait.