Durbin m�dos�t�s val�sz�n�nek t�nik, hogy t�l�lje, de a bankok el�csarnoka n�h�ny apr� engedm�nyt kezel

H�tt�r:�A m�lt h�napban besz�moltak arr�l, hogy a p�nz�gyi reformt�rv�nyhez csatolt�k a Durbin Interchange m�dos�t�s�t, amely szab�lyozza a bankk�rtya lecser�l�si d�jakat, �s lehet�v� teszi a keresked�k sz�m�ra, hogy hozz�adj�k a bankk�rty�val kapcsolatos p�td�jakat. Azt is megvitattuk, hogy mi�rt nem lenne ilyen j� �tlet, mivel az ausztr�l fogyaszt�k az �ll�t vitt�k, amikor 2003-ban ez t�rt�nt.

Mi �js�g: Durbin szen�tor ma bejelentette, hogy a H�z kulcsfontoss�g� tagjai kompromisszumot �rtek el a szen�tus javasolt �tcsoportos�t�si m�dos�t�s�val kapcsolatban. B�r a Durbin a r�gi m�dos�t�s �s a fel�lvizsg�lt v�ltozat k�z�tti k�l�nbs�gekr�l sz�l� mosodai jegyz�ket ad ki, nagyon kev�s v�ltoz�s van, amelyek val�ban a fogyaszt�k jav�t szolg�lj�k majd.

A v�ltoztat�sok list�j�t vizsg�lva �gy t�nik, hogy �gy t�nik, hogy implicit elfogad�sa van a m�dos�t�snak k�ros �a fogyaszt�k sz�m�ra.

P�ld�ul a korm�nyzat �ltal kibocs�tott k�rty�kat, mint p�ld�ul a j�l�ti / �tkez�si b�lyegz�t / munkan�lk�li ell�t�st, valamint a szeg�ny �s nem lakott n�pess�g k�r�ben n�pszer� el�takar�kos k�rty�kat, a szab�lyoz�si szab�lyok hat�lya al� esnek. Mi�rt? Azt �ll�thatjuk, hogy ez egy implicit elismeri, hogy a t�rv�nyjavaslat t�bbnyire rossz a fogyaszt�k sz�m�ra, �s egy reakt�v k�s�rlet, hogy a szab�lyoz�s jobban t�mogassa.

A Nebraska �llami kincst�rnoka, Osborn ugyanezt a pontot tette a Kongresszushoz int�zett lev�lben, ahol arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a t�rv�nyjavaslat k�ros�tja az ad�fizet�ket, hiszen a jelenlegi bankk�zi d�jstrukt�ra lehet�v� teszi k�rtyatulajdonosok sz�m�ra, hogy d�jmentesen ad�sk�rtya szolg�ltat�sokat ny�jtsanak.

A t�rv�nyjavaslat m�dos�t�sai, amelyek �rinthetik �nt �s engem:

A keresked�k "be vannak z�rva", tekintve, hogy milyen magasak a minim�lis hitelk�rty�s fizet�sek. �Ez a sapka kezdetben 10 doll�r lesz, de val�j�ban nem hiszem, hogy ez nagy hat�ssal lesz, mivel a minim�lis d�jak m�r meglehet�sen elterjedtek a kis keresked�kn�l, annak ellen�re, hogy ellent�tesek a szab�lyokkal. Emellett azt gondoljuk, hogy a nagy �ruh�zl�ncok val�sz�n�leg nem kezdik el a hitelk�rtya-minimumokat, tekintettel arra, hogy a cserear�nyuk milyen alacsony a kiskeresked�kh�z k�pest. Re�lisan, a kiskeresked�k, akik szeretn�k lecs�kkenteni a fizet�s d�jbev�teleket, egy Econ 101 val�s�gos d�zisban megrong�l�dnak - a verseny v�g�l meg�llap�tja az �n �ltal felsz�m�tott �rakat, nem pedig a csere�gyletet.

Az �j kompromisszum kiz�rja a korm�ny �ltal kezelt k�rty�kat �s az �jrat�lthet� el�re fizetett k�rty�kat a csere szab�lyoz�sa al�l. Mint m�r eml�tett�k, ez a szeg�nyek �s a szeg�nyek �llampolg�rai �s t�mogat�i panaszainak eredm�nye volt, arr�l, hogy a csere szab�lyoz�sa az �llamok �s az el�re fizetett bet�ti k�rtya-felhaszn�l�k sz�m�ra magasabb d�jakat eredm�nyezne.

V�ltoz�sok, amelyek nem befoly�solj�k �nt �s nekem, de m�g mindig �rdekesek:

A Federal Reserve lehet�v� fogja tenni a "csal�s megel�z�si k�lts�geit" annak becsl�s�hez, hogy mi a "tisztess�ges �s �sszer�" a cserear�nyok tekintet�ben. �Ez a kor�bbi nyelvt�l val� elt�r�s, amely csak az inkrement�lis k�lts�gek m�dos�t�s�t enged�lyezte, �s val�sz�n�leg lehet�v� teszi a szab�lyozott bet�ti k�rtya �tv�lt�si ar�ny�t.

A Federal Reserve nem fogja megpr�b�lni szab�lyozni a d�jakat a Visa �s a MasterCard d�jat bankokn�l, csak azokat a d�jakat, amelyeket a hitelk�rtya kibocs�t�k d�jat sz�m�tanak fel a keresked�knek. �Ez megk�nnyebb�lt a Visa (+ 5%) �s a MasterCard (+ 4%) r�szv�nyesei sz�m�ra ma, de val�j�ban kev�s hat�ssal van a k�rtyatulajdonosokra.

A keresked�k nem tudnak k�l�nb�z� �rakat felsz�m�tani att�l f�gg�en, hogy milyen t�pus� hitel- vagy bankk�rty�val rendelkezel. �De m�g mindig kedvezm�nyt adhatnak k�szp�nz�rt �s csekkek�rt.

A Fed viseli a nadr�got. �A m�dos�t�s szen�tusi v�ltozat�ban a Federal Reserve egy id� ut�n szab�lyoz�i ellen�rz�st ny�jt a fogyaszt�v�delmi p�nz�gyi �gyn�ks�gnek / Irod�nak, de ez m�r nem �gy van. Nyilv�nval�an ez gerjeszti a t�zsdei elemz�ket, mert az nagyobb "l�that�s�got" k�n�l, de val�j�ban nincs el�re l�that� hat�sa a fogyaszt�kra.