Dr. Jeffrey Hanson: Mi�rt kell a di�koknak p�nz�gyi oktat�sra van sz�ks�ge?

Soha v�get nem �r� t�rekv�s�nk, hogy seg�ts�k a di�kjainkat, a j�v�j�ket, a jelen�ket �s a m�ltjukat, a nerdsek m�lyen �sj�k azonos�tani azokat a k�rd�seket, amelyek hat�ssal vannak a mai tanul�kra. Az egyik dolog, amit a Investmentmatome elk�telezett az�ltal, hogy mindenkinek megvan az eszk�ze annak, hogy p�nz�gyileg tanuls�gos �s f�ggetlen legyen. Ez k�l�n�sen neh�z a fiatal feln�tteknek, akik �ltal�ban nincsenek tapasztalataik vagy p�nz�gyi forr�saik, hogy p�nz�gyileg tanuljanak vagy f�ggetlenek legyenek, �s gyakran meg kell ragadnia a kohorsz legmagasabb ad�ss�g�t, mert magas munkan�lk�lis�ggel k�zdenek, a legalacsonyabb kereseti potenci�llal rendelkeznek, �s fizetnie kell az iskol�ba. Nos, ezen a h�ten le�lt�nk Jeffrey E. Hansonnal a p�nz�gyi menedzsment szempontj�b�l a di�kok tekintet�ben. Dr. Hanson Ph.D. az Agr�rgazdas�gban 7 �vig a Northwestern Egyetem chicag�i campusj�n p�nz�gyi t�mogat�si igazgat�jak�nt, 14 �ves az Access Group, Inc. nonprofit di�khitelt ny�jt� hitelfelvev� oktat�si igazgat�jak�nt. Jelenlegi projektje, a Jeffrey Hanson Oktat�si Szolg�lat a p�nz�gyi m�velts�get, a hitelfelvev�k oktat�s�t �s a hallgat�k ad�ss�gkezel�si programj�t ny�jtja a di�kok el�tt, k�zben �s az �retts�gi ut�n.

Hitelfelvev� oktat�s

Dr. Hanson az �vek sor�n sok, sok di�kot seg�tett p�nz�gyi �s ad�ss�gkezel�s�vel, k�zt�k t�bb mint 2000 �vet csak tavaly. K�l�nb�z� iskol�kba utazik, hogy szemin�riumokat �s webin�rokat adjon (�ltal�ban az egyetem fizet, �s soha nem a hallgat�). Hanson szerint "a di�kok �ltal�ban nem foglalkoznak azzal, hogy mennyit k�lcs�n�znek." "Mennyire val�ban sz�ks�g�k van r�?" A di�koknak soha nem szabad megtagadniuk, hogy a megfelel� iskol�ba j�rjanak �s megkapj�k azt a fels�oktat�st, amit akarnak. Mindazon�ltal ezek a fiatal feln�ttek mindig "minim�lisra cs�kkents�k, hogy mennyit k�lcs�n�znek az iskol�ba, hogy r�szt vegyenek." Mivel a di�kok nem kezdenek hiteleket fizetni az iskola ut�n, �s re�lisan nem tudnak sokat k�vetni a k�lcs�nt, Hanson megjegyzi, hogy az emberek nem akarnak agg�dni ezek�rt a ter�letekig, am�g nem j�n el az ad�ss�g visszafizet�se. A hiteleket szinte ugyan�gy kezelik, mintha s�llyedtek volna. Nem �gy kell megvizsg�lni a hallgat�i hiteleket. "A j�v�beli j�vedelem alapj�n k�lcs�n�znek, �s a lehet� legnagyobb m�rt�kben minimaliz�lj�k az ad�ss�gukat." Minden doll�r doll�r k�lts�get k�lt, k�s�bb, kamatokkal.

A probl�ma rosszabbnak t�nik a v�gz�s hallgat�k sz�m�ra. A posztgradu�lis �s a szakiskola �ltal�ban dr�g�bb, mint az alapk�pz�s, �s ezeket a k�lts�geket �ltal�ban a f�v�rosi k�lts�gvet�s tetej�n rakj�k fel. Hanson �gy l�tja, hogy ezek a hallgat�k gyakran id�sebbek �s kev�sb� hajlamosak az egyetemist�k sz�m�ra a takar�kosabb hallgat�k �letm�dj�ra, �s ez csak n�veli az egy�ni ad�ss�gukat. "Olyan szeg�nyes, takar�kos, takar�kos, olcs� di�koknak kell �lni�k:" Ezek az ad�ss�gok nem viccek, �s amikor hat sz�mjegyet fizet�nk minden doll�r sz�ml�j�ra.

Amire a di�koknak sz�ks�g�k van

Ahhoz, hogy tisztess�ges legyen, a di�kok �s a fiatal feln�ttek sz�m�ra nem lesz semmilyen hi�ny. "Az interneten sok forr�s �ll rendelkez�sre. A weboldalad [investmentmatome.com] k�l�n�sen nagyszer� inform�ci�val rendelkezik a di�kok sz�m�ra, hogy oktass�k magukat "- mondja Hanson. "M�gis, az emberek szemt�l-szembe akarnak l�pni. Azt akarj�k, hogy valaki �tmegy szem�lyi helyzet�k�n, �s magyar�zza el nekik a k�lcs�n�ket �s a p�nz�ket. Azt akarj�k, hogy megnyugtasson. "�s ki hib�ztathatja �ket? Sok jelenlegi �s egykori di�knak k�lcs�n�znek k�l�nb�z� szolg�ltat�k, �s pontosan azt kell kezelni, hogy mikor �s hol kell a p�nz�ket kiutalni az ad�ss�g kifizet�s�re, neh�z feladat lehet.

"A fiatal feln�tteknek seg�teni�k kell a hitelek �llom�ny�nak meg�rt�s�t" - mondja Hanson. Ez nem mindig lehets�ges �ltal�nos �tmutat�ssal, ez�rt Hanson gyakran ny�jt egyszem�lyes tan�csad�st az �ltala l�togatott iskol�kban. Hanson szerint jelenleg 5 k�l�nb�z� visszafizet�si terv l�tezik a sz�vets�gi hallgat�i hitelek (bele�rtve a j�vedelemalap� visszafizet�si terveket), egy 6^th�lehet�s�g az �ton. Ezek a lehet�s�gek hossz� t�von rendk�v�l el�ny�sek a di�kok sz�m�ra, jelent�s rugalmass�got biztos�tva a visszafizet�si folyamatban. �gy seg�thetnek a kamatok �s a kifizet�sek kezel�s�ben. Ez a rugalmass�g ugyanakkor a k�lcs�n�ket is �sszetettebb� �s nehezebb� teheti. A konkr�t p�nz�gyi m�velts�g ir�nti ig�ny egyre fontosabb� v�lik.

Az egyetemek a legjobbakat igyekeznek seg�teni a di�koknak. �k �szt�nd�jakat �s p�nz�gyi seg�ts�get ny�jtanak, de egy m�sik fontos m�dja annak, hogy az iskol�k seg�tsenek a di�koknak minim�lisra cs�kkenteni az ad�ss�gukat, seg�teni kell sz�mukra n�gy �v alatt befejezni tanulm�nyi programjukat. Ez cs�kkenti azt az �sszeget, amelyet az egy�neknek kell k�lcs�n�zni�k, �s azokat a munkaer�piacra kell bevinni j�vedelemszerz�s c�lj�b�l. Ez nem minden esetben lehets�ges, k�l�n�sen a nagy �llami egyetemeken, amelyek k�z�l sokan nem rendelkeznek a p�nz�gyi seg�ts�gny�jt�s ir�nti ig�ny kiel�g�t�s�re, vagy elegend� oszt�lyt biztos�tanak a hallgat�k sz�m�ra, hogy megszerzik a diplom�ikat, an�lk�l, hogy kiz�rn�k az oszt�lyokb�l tipikus n�gy�ves p�ly�n. Ebb�l a c�lb�l "az iskol�k t�bbet tehetnek annak �rdek�ben, hogy seg�tsenek a di�koknak k�lts�gvet�si gazd�lkod�si terveket kidolgozni vagy egy�ni tan�csad�st ny�jtani".

A di�kok is nagyon zavarj�k. A fels�oktat�sban nincs sok rutin a norm�l �rarenden k�v�l.Pap�rok, vizsg�k, r�szmunkaid�s �ll�sok, kutat�sok, interj�k, �n�ll� munka, alkalmaz�sok, t�bb vizsg�n … nem besz�lve a fiatal feln�ttek rendszeres t�rsadalmi �s csal�di k�telezetts�geir�l. Mindezek id�t ig�nyelnek, �s elvonj�k a hallgat�t a legfontosabbak k�z�l - a tanul�s �s az ad�ss�guk minimaliz�l�sa. Megsz�rjuk az atl�tikai vagy �nk�ntes munk�t, �s m�r csak lefoglalt. A p�nz�gyek tetej�n val� tart�zkod�snak a mindennapi �let k�z�ppontj�ba kell esnie, de a di�khitelek tekintet�ben a szakpolitikai v�ltoz�sok a reped�seken kereszt�l cs�szhatnak. P�ld�ul az idei �v elej�n a korm�nynak volt egy speci�lis k�zvetlen konszolid�ci�s programja, amelyet sz�mos di�k val�sz�n�leg �lvezhetett volna, Hanson szerint azonban sok hallgat�, akikkel egy�tt dolgozott, nem ismerik a programot, mert elhanyagolt�k az e-mail megnyit�s�t hitelszolg�ltat�kt�l kapott. Fontos, hogy a p�nz�gyi t�mogat�sok / k�lcs�n�k tekintet�ben kapja meg az �sszes kapott e-mailt, hogy tudat�ban legyen b�rmilyen int�zked�snek, amelyet meg kell tennie. Ennek elmulaszt�sa bajba ker�lhet.

A korm�ny �s az egyetemek sokat tesznek a mai di�kok seg�ts�g�re. A di�khitelek ad�ss�gai felborulnak, �s a fiatal feln�ttek kil�t�sai nem l�tv�nyosak, de r�szt vesznek. Mindazon�ltal a p�nz�gyi m�velts�g �s az ad�ss�gkezel�s tov�bbra is a fiatal feln�ttek sz�m�ra sz�ks�ges fejleszt�si ter�letek. Az online forr�sok egy nagyszer� m�dja annak, hogy t�bbet megtudjanak �s t�k�s�ts�k meg a p�nzmegtakar�t�si lehet�s�geket. Jeff Hansonhoz hasonl� emberek szem�lyre szabott oktat�si szolg�ltat�sai rendk�v�l hasznosak a p�nz�gyi t�mogat�sra szorul� di�kok sz�m�ra, �s fontos szerepet j�tszanak az el�rhet� oktat�si er�forr�sokban. Sz�mos p�nz�gyi akad�ly van az �letben, �s a p�nz�gyek meg�rt�se az els� l�p�s a megment�shez �s a p�nz�gyileg f�ggetlenn� v�l�shoz.