A Munka�gyi Miniszt�rium meg tudja tiszt�tani a p�nz�gyi tervez�st?

A nyugd�jaz�s tervez�se bonyolult. Nyugd�jaz�skor az emberek gyakran �sszet�vesztik a br�kerek �s a f�ggetlen befektet�si tan�csad�k k�z�tti k�l�nbs�get. Azonban a munkav�llal�i nyugd�jj�vedelem-v�delmi t�rv�ny (ERISA) megv�ltoztat�s�val a csig�k �tem�ben mozognak, lehet, hogy a fogyaszt�k k�nnyen megtal�lhatj�k azokat a tan�csad�kat, akik �rdekeit szem el�tt tartj�k.

A Munka�gyi Miniszt�rium abban rem�nykedik, hogy megv�ltoztatja az ERISA meghat�roz�s�t a megb�zhat�s�gi standardr�l. Jelenleg csak a p�nz�gyi tan�csad�kat k�tik meg a "fiduci�rius szabv�ny", amely megk�veteli t�l�k, hogy el�sz�r �gyfeleik �rdekeit tarts�k. A br�kerek viszont csak az "alkalmass�gi szab�ly" k�t�dnek, ami csak azt k�veteli meg, hogy aj�nl�saik megfelel�ek legyenek. Mivel az ERISA-t 1975-ben vezett�k be, a p�nz�gyi rendszer a k�zvet�t�k �s a p�nz�gyi tan�csad�k k�z�tti kapcsolatok elhom�lyosul�s�t eredm�nyezte. A nagyv�llalatok br�kerc�g�t gyakran arra �szt�nzik, hogy eladj�k a fogyaszt�kat a c�g term�keinek.

V�laszul a DOL arra t�rekedett, hogy kiterjessze az ERISA megb�zhat�s�gi norm�it a br�kerek bevon�s�ra. A j�v� h�napra v�rhat� javaslatuk val�sz�n�leg tov�bb fog k�sni. A Texas Tech Egyetem professzora, Michael Finke �gy v�li, hogy a DOL javaslata �szt�n�zni fogja a fogyaszt�kat a v�s�rl�sra.

"Sok bizony�t�k van arra, hogy a munkav�llal�k p�nz�gyi biztons�g�t vesz�lyeztetik a befektet�si lehet�s�gek magas k�lts�gei �s a tervezett d�jak a meghat�rozott hozz�j�rul�si tervekben" - mondta. "A DOL jogi �szt�nz�k r�v�n igyekszik jav�tani az eredm�nyeket - ebben az esetben a gondnoks�gi ell�t�s sz�nvonal�nak bevezet�s�vel. A k�zz�t�tel n�vel�s�vel a hat�konys�g jav�t�s�ra is t�rekednek. Ha a tervszponzorok �s a munkat�rsak jobban tudat�ban vannak a k�lts�geknek, �szt�nz�ket kell teremteni�k a v�s�rl�k k�r�ben �s a szolg�ltat�k sz�m�ra a d�jak cs�kkent�se �rdek�ben."

A DOL er�fesz�t�seinek kritikusai azzal �rveltek, hogy egy kib�v�tett bizalmi rendszernek a kisebb befektet�k �rtana.

"A bizony�t�kok azt sugallj�k, hogy sok kisebb munk�ltat�i terv magasabb d�jakkal �s kev�sb� versenyk�pes befektet�si lehet�s�gekkel" - folytatta. "De mivel a nagyobb munk�ltat�k nagyobb egyens�lyban vannak, a nyugd�jaz�si terv igazgat�s�nak m�retgazdas�goss�gai azt jelentik, hogy a nyugd�jaz�si terv kevesebb munkav�llal�ra jut. Kisebb munk�ltat�k sz�m�ra is hat�konyabb m�dot kell tal�lnunk a nagyobb m�retgazdas�goss�gi terveken kereszt�l a m�retgazdas�goss�g el�r�s�hez, vagy pedig �vatosnak kell lenn�nk azzal kapcsolatban, hogy a megn�vekedett szab�lyoz�si terhek megnehez�tik-e a kis munkaad�k sz�m�ra, hogy megtal�lj�k a DC szolg�ltat�t. Az egyik megold�s az, hogy minden munkav�llal� hozz�f�rjen az alacsony d�jaz�s� nyugd�jaz�si opci�hoz, amely mag�ban foglalja a hat�kony �s megfelel� befektet�skezel�st, p�ld�ul a Harkin javaslat�t.

"Amit igaz�n ki kell dolgozni (rem�lhet�leg miel�tt t�rv�nysz�keken kereszt�l ker�lne kidolgoz�sra), milyen t�pus� d�jak �s tervez�si lehet�s�gek s�rtik a gondnoks�gi ell�t�s sz�nvonal�t. Ez nem k�nny�, mert a kicsi tervek dr�g�bbak a munkav�llal�nk�nt. De rengeteg bizony�t�k van arra, hogy sz�mos jelenlegi terv tartalmaz egy korl�tozott sz�m� nem hat�kony term�ket �s magas d�jakat, amelyeket nehezen lehet megv�deni, mint a munkav�llal�k �rdekeit. Ez egy kem�ny probl�ma, �s a DOL meg�rdemli, hogy megpr�b�lja jav�tani a nyugd�jbiztons�got a sok politikai �s gyakorlati kih�v�s ellen�re."

Az �rt�kpap�r- �s T�zsdebizotts�g (SEC) a p�nz�gyi tan�csad�kat �s a br�kerc�geket is szab�lyozza. Az egyik aggodalom az, hogy a SEC szab�lyai �s a DOL szab�lyai �ssze�tk�z�sbe ker�lnek.

"A SEC �s a DOL szorosan egy�ttm�k�dik, mivel mindketten foglalkoznak a br�kerek �s tan�csad�k bizalmi k�telezetts�g�vel, �s az egy�ttm�k�d�s l�tfontoss�g�" - mondta Arthur Laby Rutgers Camden Law School professzor. "De a menetrend v�ltozik. A DOL viszonylag r�vid t�von viselkedik. Ezzel szemben a SEC fel�lvizsg�lja a nemr�gi adatk�r�sre adott v�laszokat. Miel�tt tov�bbl�pne, a SEC ezut�n javaslatokat fogalmazott meg a megjegyz�sekre vonatkoz�an, �s a nyilv�noss�gnak v�lelmezhet�en t�bb h�napja van a megjegyz�sek beny�jt�s�ra. Miut�n a SEC megvizsg�lja ezeket a megjegyz�seket, akkor elfogadhat egy v�gs� szab�lyt - de minden v�gs� szab�ly felt�telezhet�en h�nap vagy egy �v alatt elmarad. B�r az egyik �gyn�ks�g nem mindig v�rhat egy m�sikra a cselekv�sre, a SEC �s a DOL-nak legal�bb arra kell t�rekednie, hogy biztos�tsa, hogy az �ltaluk javasolt szab�lyok vagy szabv�nyok ne �tk�zzenek, m�g akkor is, ha azok nem teljesen konzisztensek."

A DOL �s a SEC javaslata tal�n nem elegend� a befektet�k v�delm�hez. Annak �rdek�ben, hogy megfelel�en kezelj�k a bizalmi �gyeket, a Boston Egyetem Tamar Frankel jogi egyetemi tan�r �gy v�li, hogy a k�z�ns�gnek meg kell v�ltoztatnia szok�sait, �s meg kell er�s�teni a p�nz�gyi k�pz�st.

"A j�v�ben meg kell t�rt�nnie, hogy a befektet�knek olyan befektet�seket kell megk�zel�teni�k, mint az orvoshoz mennek" - mondta. - Nem fognak ellenõrz�st l�tni �s l�tni valakit, aki nem orvos. Az embereknek meg kell szokniuk k�rni: "Regisztr�lt tan�csad� vagy?" Az emberek nem besz�lhetnek olyan br�kerekkel, akik nem regisztr�lt tan�csad�k. Ez megadja a Munka�gyi Miniszt�riumnak azt a szab�lyt, amelyet visszavonni kellett, mert annyira visszah�z�dott. �tl�that�s�gra van sz�ks�g, hogy a befektet�k tudj�k, mekkora br�kerek kapnak, �s mennyi befektet� t�nylegesen fizet �vente. N�h�ny br�ker azt �ll�tja, hogy a megn�vekedett szab�lyoz�ssal a befektet�k elvesztik a br�kerek tan�cs�t. �szint�n sz�lva, ez a fajta tan�cs, amelyet meg akarunk sz�ntetni.A nonprofitok �s m�s szervezetek tan�csad�i lesznek k�pesek kit�lteni a szakad�kot �s inform�ci�t szolg�ltatni."

Tov�bbi inform�ci�k a Investmentmatome-r�l:

• Tanulm�ny: 9 amerikai 10 alulbecs�li rejtett 401 (k) d�j�t

• Nyisson meg egy IRA-fi�kot ma, hogy felkapja a nyugd�jas versenyen

• Webhely�nk Aj�nlott br�kerek a Penny Stock Trading sz�m�ra

Phyllis C. Borzi Munkav�llal�i Juttat�s�gyi Asszisztens Titk�rbiztons�gi Bizonylat arr�l tan�skodik, hogy a szen�tusi, kisv�llalati �s nyugd�jas k�rd�sekkel kapcsolatos �reged�si szakbizotts�g tan�skodik a "Megtakar�t�si lehet�s�gek: az akad�lyok felsz�mol�sa a kisv�llalkoz�sok sz�m�ra" a Creative Commons