A 3 szeg�lyed a befektet�si profik felett

A Wall Street �s a p�nz�gyi m�dia szeretik megmondani az egyes befektet�knek, hogy nincsenek es�ly�k a t�zsd�n a nagy p�nz� szakemberek ellen a cs�cstechnol�gi�t alkalmaz� szoftverekkel, hogy �tgondolj�k a komplex t�zsdei trendeket. Ez bizonyos m�rt�kig igaz, de ez csak egy r�sze a t�rt�netnek.

Persze, ha az egyes befektet�k Wall Street j�t�k�t szeretn�k j�tszani, akkor kev�s es�ly�k van a gy�zelemre. Az egyes befektet�k azonban nem kell ezeket a szab�lyokat sikerrel j�tszaniuk, mert saj�tos jelent�s el�ny�kkel rendelkeznek. M�g jobb: ezek az el�ny�k szinte lehetetlenek ahhoz, hogy imit�lj�k az �lm�nyeket, �gy hossz� t�v� versenyel�nyt jelentenek a kisfi� sz�m�ra.

Az egy�ni befektet�knek legal�bb h�rom sz�le van a profik felett.

A hossz� t�vra �sszpontos�that

A t�relem �rt�k�t figyelmen k�v�l hagyja a nagyfrekvenci�j� kereskedelem, az olcs� jutal�kok �s az egy�r�s Amazon sz�ll�tm�nyoz�s vil�g�ban. De ahogy a Wall Street jobban �sszpontosul a r�vid t�vra - az �tlagos gazdas�gos id�szak �vekr�l h�napra cs�kkent - a t�relem jutalma megn�.

Az egy�ni befektet�kt�l elt�r�en a profik minden nap minden negyed�vben pr�b�lj�k megverni a piacot minden �vben. Ha nem v�geznek, p�nz�k p�nzt vesz�t, �s munk�juk vesz�lyben van. �gy gyakran folytatnak r�vid t�v� tr�kk�ket, �ld�zik a forr� k�szleteket, amelyek k�s�bb h�lnek, �s gyorsabban pr�b�lj�k eladni, mint a t�bbi profik, amikor a piac gyeng�l.

A hossz� t�vra �sszpontos�that, de nagy c�geket �s alapokat v�s�rolhat �s tarthat. A befektet�k �gy tal�lj�k meg a potenci�lis szuper megt�r�l�st, ha m�sok olcs� f�l�ron �rt�kes�tik a piaci f�lelmeket �s v�s�rolnak. Visszat�r, mint amilyen az Amazon-on - amely az 1997-es IPO �ta 49 ezer sz�zal�kos nyeres�get jelent - csak akkor t�rt�nik meg, ha tov�bbra is tart.

Term�szetesen az Amazon nem j�n t�l gyakran, �s nehezen �szrevehet�, miel�tt magasabbak lenn�nek. De az �joncok passz�van is befektethetnek t�zsd�n kereskedett alapok �s index alapok felhaszn�l�s�val, n�velve befektet�seiket a gyenges�g idej�n, �s tov�bbra is tartani. Az ETF-k �s az indexalapok diverzifik�ci�t is ny�jtanak, �s biztons�gosabb portfoli�t hoznak l�tre, mint csup�n n�h�ny k�szlet tulajdonosa.

Nincs sok p�nzed

Nem, t�nyleg - nem sok p�nz van hatalmas el�nyt itt. A legend�s befektet�, Warren Buffett gyakran panaszkodik a Berkshire Hathaway r�szv�nyeseinek sz�l� �ves level�ben, hogy ha csak kevesebb p�nze lenne, magasabb hozamot produk�lhat. T�ny, hogy h�resen mondta, hogy 50% -os �ves hozamot tud szerezni, ha kevesebb mint egymilli� doll�rja van.

Hogyan?

Buffett olyan kis k�szleteket v�s�rolhatott, amelyeket senki sem tud. B�r nincs 50% -os hozam� �g�ret, a piacnak ezt a ter�let�t nem vette �t nagy befektet�k, p�ld�ul Buffett, akik csak a legnagyobb, legink�bb foly�kony k�szleteket v�s�rolhatj�k meg. A "kis sapk�k" k�z�l - amelyeket gyakran 2 milli�rd doll�rn�l kisebb piaci kapitaliz�ci�val rendelkez� v�llalatoknak neveznek - a j�vend� nagyv�llalatok k�z� tartoznak, amelyek egyszer�en el vannak rejtve. De a m�ret�k szinte �rinthetetlen a Wall Street nagy p�nz�vel.

M�g a kis sapk�kra sz�nt alapok �s ETF-k is neh�zs�gekbe �tk�znek, �s mindegyik v�llalatn�l csak apr� t�tek lehetnek, mivel ezek az alapok likvidit�st ig�nyelnek poz�ci�ikban. Teh�t az alapok kitetts�ge minden lehets�ges nagyv�llalat sz�m�ra meglehet�sen kicsi. Ez lehet�s�get ad azok sz�m�ra, akik k�pesek �s hajland�ak szedni az alkut. De vegye figyelembe, hogy a tanulm�nyok azt mutatj�k, hogy neh�z olyan �llom�nyokat v�lasztani, amelyek hosszabb t�von megverik a sz�lesebb mutat�kat. Ez nem taktika, hogy megpr�b�lja az eg�sz nyugd�jas portf�li�, vagy b�rmilyen p�nzre sz�ks�ge van r�vid t�von.

Az �rzelmeket elt�vol�thatja a folyamatb�l

A t�zsde az egyetlen piac, ahol az �ruk elad�sra ker�lnek, de az emberek t�ls�gosan f�lnek v�s�rolni �ket. Meg fogsz r�m�lni, ha pontosan megv�s�rolod, ha a k�szletek a legjobb j�v�beni hozamot k�n�lj�k. De hasznot kell tennie, amikor a piac z�m�t kell zig�zni. Ezt nem teheti meg, ha t�ls�gosan f�lsz, hogy cselekedjen.

Annak �rdek�ben, hogy az �rzelmeket elhagyhassuk a d�nt�st�l, rendszeres �temez�sben v�s�rolhatok k�szleteket vagy p�nzeszk�z�ket, f�ggetlen�l a piaci ingadoz�sokt�l. �ll�tson be �temtervet a v�s�rl�shoz, vagy tegye meg az �gyn�k�knek. V�s�roljon heti, havi vagy minden fizet�sn�l. Ha egy 401 (k) tervet finansz�roz a munk�ltat�val, m�r rendszeresen v�s�rol.

A legfontosabb szempont az, hogy rendszeresen v�s�roljon, m�g akkor is, ha a p�nz�gyi m�diumok sikoltoznak, hogy a k�szletek t�l�rt�keltek, vagy hogy �r�letbe eshetn�nek, mint 2009-ben. A S & P 500 index 2009. m�rcius 9-�n �rte el a legkev�sb� h�napok �ta kegyetlen�l. �prilisban az index k�tszeres�re n�tt - �ves n�veked�se 39% volt. Most hat �v m�lva, az index k�zeledik egy m�sik kett�s. A 2009-es �vt�l kezdve az index �vente t�bb mint 16% -kal haladja meg - j�val meghaladja a piac hossz� t�v� �ves �tlagos hozama 10% k�r�l, vagy 7% az infl�ci�hoz val� alkalmazkod�s ut�n.

Az eg�sz �t sor�n v�s�roltak, a v�ls�g idej�n a rendszeres befektet�k nem voltak id�ig�nyesek, �gy a bev�teleik nem olyan leny�g�z�ek, mint ezek az alulr�l felfel� mutat� sz�mok. Mindazon�ltal teljes�tm�ny�k elpuszt�totta azokat a f�lelmetes befektet�ket, akik a p�nz�gyi v�ls�g idej�n elszaladtak, majd 2011-ben vagy 2012-ben v�rt�k, hogy a piac "biztons�goss�" v�ljon, amikor m�r megdupl�z�dott.

Fontos megjegyezni, hogy magas megt�r�l�shez nem kell tudni, hogy melyik k�szletet v�s�rolja meg. A sz�les k�rben diverzifik�lt indexalap nagyszer�en m�k�d�tt, �s a passz�v indexek befektet�se is k�nnyebb.

Az els� l�p�s? Kezdje a k�szletek v�s�rl�s�t.

James F. Royal, Ph.D., egy szem�lyi �r� a Investmentmatome, egy szem�lyes p�nz�gy honlapj�n. E-mail: [email protected] Twitter: @JimRoyalPhD