A d�l-karolinai di�kok t�bb mint az amerikai �tlag a di�khitelekn�l

A di�kok a d�l-karolinai f�iskol�kon �s egyetemeken nagyobb val�sz�n�s�ggel vannak, mint m�s �llamokban, hogy a di�khitel�k�n alapuljanak, az Egyes�lt �llamok Tansz�k�nek Tanulm�nya szerint.

A tanulm�ny meg�llap�totta, hogy a d�l-karolinai posztgradu�lis iskol�k di�kjainak 13,2% -a, akik 2013-ban kezdt�k el fizetni hitel�ket, a visszafizet�s harmadik �v�ben nem teljes�tettek. D�l-Karolin�ban az alap�rtelmezett ar�ny a 12. orsz�g legmagasabb volt.

Az Egyes�lt �llamok �ltal�nos nemfizet�si ar�nya 11,3% volt. (L�sd az �sszes 50 �llapot alap�rt�keit.)

A tanulm�ny a nemzetben t�bb mint 6000 k�z�piskol�t �s a d�l-karolinai 80-at, k�zt�k a mag�n-, a k�zv�llalkoz�i �s a tulajdonosi (profit) iskol�kat vizsg�lta. Az �llami beavatkoz�sn�l a legnagyobbak k�z�l az alap�rtelmezett ar�nyok a k�vetkez�k voltak:

• Trident M�szaki F�iskola: 20,4%.
• Greenville M�szaki F�iskola: 18,4%.
• Midlands M�szaki F�iskola: 16%.
• D�l-Karolinai Egyetem, Columbia: 4,5%.
• Clemson Egyetem: 2,9%.

(Kattintson ide az alap�rtelmezett statisztik�k sz�vets�gi adatb�zis�nak keres�s�hez iskola, v�ros vagy �llam szerint.)

Az orsz�gos, nyilv�nos k�z�ss�gi koll�giumok �tlagos fizet�si k�sedelmi kamata 2013-ra 18,5% volt, �s a v�dett iskol�k 15% -on voltak. A n�gy�ves �llami f�iskol�k eset�ben az �tlagos ar�ny 7,3% volt, a n�gy�ves mag�niskol�k pedig 6,5% volt.

A k�z�ss�gi koll�giumok, a szakiskol�k �s a profitorient�lt f�iskol�k alap�rt�ke �ltal�ban magasabb, mivel a kor�bbi di�kok kev�sb� val�sz�n�ek a tanulm�nyaik befejez�s�re, vagy a j�vedelem n�vel�s�re, �s gyakran nem tudnak l�p�st tartani a hitelek kifizet�s�vel. jelent�st a Brookings Papers on Economic Activity c�m� dokumentumban.

>> T�BB:�Di�khitel-alap�rtelmez�s: Mit jelent �s hogyan kell kezelni?

Az �j jelent�s r�szletesen megvizsg�lja az �tal�nyd�jakat, de nem felt�tlen�l mutatja meg teljes k�pet a hallgat�k ad�ss�gterheir�l. M�g a besz�mol� egy pillanatk�pet k�sz�t a hitelfelvev�kr�l, akik a visszafizet�si f�zisuk els� h�rom�ves id�szak�ban vannak, nem veszi fel azokat, akik a visszafizet�s visszavon�s�t k�vetelik, am�g a h�rom�ves m�r�si id� lej�r.

Columbia tan�csad�: Az alacsony fizet�s� munk�k�rt dr�ga koll�gium a "legnagyobb hiba"

A f�iskolai v�gzetts�g�ek �tlagosan t�bbet keresnek, mint azok, akiknek csak egy k�z�piskolai diploma van. 2014-ben a fiatalabb feln�ttek �tlagos j�vedelme 49,900 doll�r volt, szemben a 30 000 doll�rral a k�z�piskolai v�gzetts�ggel, az Orsz�gos Oktat�si Statisztikai K�zpont szerint.

Azonban a t�lzott hallgat�i hitelek ad�ss�ga jelent�s terhet jelent sok amerikai sz�m�ra. Jelent�sen g�tolhatja az emberek p�nz�gyeit az�ltal, hogy n�veli az �ltal�nos ad�ss�gterheket, �s p�nzt takar�t meg a jelz�loghitelekre, nyugd�jaz�sra �s m�s hossz� t�v� befektet�sekre. A hallgat�i hitelek teljes �llom�nya j�niusa �ta 1,36 billi� doll�r volt, a Federal Reserve Board szerint 2011-ben 961 milli�rd doll�r volt.

Felk�rt�k Columbia, a d�l-karolinai sz�khely� p�nz�gyi tan�csad�t, Laura Scharr-Bykowsky-t, arr�l, hogy a csal�dok hogyan integr�lhatj�k a hallgat�i hiteleket a p�nz�gyi �let�kbe.

Hogyan lehet a di�kok �s a csal�dok meggy�z�dni arr�l, hogy k�lcs�n�k j� befektet�s a j�v�j�kben?

A sz�l�knek val�di elv�r�sokat kell megfogalmazniuk gyermekeikkel. Ha nem engedhetik meg maguknak, hogy egy elit koll�giumba k�ldjenek an�lk�l, hogy er�sen k�lcs�nadn�nak, val�sz�n�leg nem tekinten�k ezt az egyetemet. A gyermek nem akarja l�tni, hogy sz�lei p�nz�gyileg szenvednek az oktat�sban.

A hallgat�knak a karriertervez�s�kre kell �sszpontos�tania Aj�nlom a Highlands Ability akkumul�tor �gyfeleimnek. Ez egy �tfog� teszt, amely seg�t az embereknek meghat�rozni azt a karriert, amely a legjobban illeszkedik term�szetes k�szs�geihez �s k�pess�geihez. Azoknak a hallgat�knak, akik vil�gosabb k�pet kapnak a karrierj�kr�l, motiv�ltak majd arra, hogy j�l teljes�ts�k �s teljes�ts�k az egyetemet, an�lk�l, hogy t�bb k�nyvet kellene v�ltoztatniuk, �s tov�bbi ad�ss�got kellene v�llalniuk.

Ezenk�v�l a koll�gium nem mindenkinek a v�lasz. Vegy�l figyelembe egy kereskedelmi vagy m�szaki iskol�t.

Miut�n elv�gezte a karriertervez�s l�p�seit, keresse meg azokat az iskol�kat vagy programokat, amelyek a karrier-tesztel�s �ltal meghat�rozott f�bb szakter�letre szakosodnak, �s meghat�rozz�k, hogy melyek azok, amelyek megfizethet�k.

Hogyan befoly�solja a hallgat�i k�lcs�n�k felv�tele a tanul�k j�v�beli p�nz�gyi �let�t?

Ha sok f�iskolai ad�ss�g van, akkor neh�z lehet, hogy a k�lts�gvet�sed a posztgradu�lis k�pz�st eredm�nyezheti. Ez zavarja azt a k�pess�g�t, hogy mentse a v�szhelyzeteket, a h�zat vagy a nyugd�jasokat. Ez arra k�nyszer�theti �nt, hogy k�sleltesse a h�zass�got �s �ljen a sz�leivel a koll�gium ut�n.

Ha karrierj�t korm�nyban vagy nonprofitban v�lasztja, akkor jogosult a k�zszolg�lati hitelfelv�teli programra. Ebben a programban a sz�vets�gi k�lcs�n�k megbocs�that�k, miut�n 120 havi kifizet�st hajtott v�gre. Mindazon�ltal, miel�tt k�lcs�n�ket venn�l fel ezzel a strat�gi�val, tiszt�ban kell lenni azzal, hogy 10 �vig teljes munkaid�ben kell dolgozni a min�s�t� szervezetekben - �s hogy ezeknek a munk�knak az �ltal�nos b�re gyakran sokkal alacsonyabb, mint a mag�nszektorban.

Mit kell a sz�l�k �s a di�kok szem el�tt tartani a hallgat�i hitelek felv�telekor?

Ne kezdj�k fel az ad�ss�got. A legnagyobb hiba az, hogy egy dr�ga f�iskol�ra menjen, ami egy alacsony fizet� munk�t eredm�nyez. A h�velyk szab�lya, hogy a teljes f�iskolai ad�ss�g nem haladhatja meg a v�rhat� els� �vi fizet�s�t. P�ld�ul nincs �rtelme a 100 000 doll�ros hitel felv�tel�re szoci�lis munk�sk�nt.P�nzt takar�that meg egy �llami iskol�ba, vagy n�h�ny �ven �t r�szt vehet egy k�z�ss�gi koll�giumon vagy m�szaki iskol�ban, majd �tutazhat egy n�gy�ves f�iskol�ra.

Alternat�vak�nt olyan koll�giumon is r�szt vehet, amely sz�ks�gess� v�lik, vagy �rdemleges seg�lyt ny�jt, ami cs�kkenti a hallgat�i hitelek sz�ks�gess�g�t. Ha sz�ks�ged van a hitelek felv�tel�re, v�laszd a sz�vets�gi hiteleket mag�nhitelek eset�n, ahol csak lehets�ges. A sz�vets�gi hitelek �ltal�ban alacsonyabb fix kamatoz�s�ak, �s j�vedelemalap� visszafizet�sre, hitelfelv�telre �s konszolid�ci�s programokra jogosultak. R�ad�sul a sz�l�knek nem kell egy sz�vets�gi k�lcs�nt al��rniuk.

Milyen lehet�s�gek vannak a hallgat�i hitel ad�ss�g�nak felt�teleinek jav�t�s�ra?

Ha van sz�vets�gi hitel, akkor lehet, hogy jav�thatja a felt�teleket hitelkonszolid�ci� vagy a j�vedelem-alap� visszafizet�si tervet. Sz�mos visszafizet�si lehet�s�g �ll rendelkez�sre, att�l f�gg�en, hogy milyen t�pus� k�lcs�n �s szem�lyes helyzetben van. A havi kifizet�sek a j�vedelm�k�n alapulnak, �s �ltal�ban a diszkrecion�lis j�vedelem 10% �s 15% -a k�z�tt mozognak.

�s ne felejts�k el, hogy a sz�vets�gi hitelfelv�tel el�rhet� lesz a min�s�tett k�zszolg�lati alkalmazottak sz�m�ra 120 havi kifizet�s ut�n.

Mit kell tenni a csal�dok, ha �gy tal�lj�k, hogy nem tudnak kifizet�seket v�grehajtani?

Ha nem tudja kifizetni a kifizet�seket, jogosult lehet a hitel megszak�t�s�ra vagy a t�relemre.

A hitel-halaszt�s lehet�v� teszi a kifizet�sek �tmenetileg, legfeljebb h�rom �vig t�rt�n� k�sleltet�s�t. Ha nem jogosultak a halaszt�sra, akkor a hitelterhel�s miatt a p�nz�gyi neh�zs�gek vagy betegs�gek miatt ak�r 12 h�napig is megszak�thatja fizet�seit, vagy cs�kkentheti a kifizet�seket. Att�l f�gg�en, hogy milyen t�pus� k�lcs�n van, �rdekl�d�s tov�bbra is felmer�l mind a halaszt�s �s a t�relem, ez�rt ellen�rizze a szolg�ltat�val.

Mindent megtesz annak elker�l�se �rdek�ben, hogy a k�lcs�n alap�rtelmezett legyen. Ez t�nkreteheti a hitel�t, a b�reket lehet d�sz�teni, vagy tov�bbi ad�kat lehet visszatartani, hogy visszafizesse a k�lcs�nt. M�g a cs�d kijelent�se sem oldja meg; ellent�tben m�s ad�ss�gokkal, a hallgat�i hitelek szinte soha nem lehet lemondani a cs�d.

Laura Scharr-Bykowsky, a CFP, p�nz�gyi tan�csad�ja �s megb�zottja a Ascend Financial Planning-ben Columbia, South Carolina �llamban.

�llami hallgat�i hitelek nemteljes�t�si d�jai

�Az 50 �llam a legmagasabb di�khitel-�tal�nyt�l a legalacsonyabbig rangsorolt.

Rangsor	�llapot	A di�khitelek sz�zal�kos mulaszt�sa
1.	�j-Mexik�	18.9
2.	Nyugat-Virginia	16.2
3.	Kentucky	15.5
4.	Mississippi	14.6
5.	Indiana	14.2
6.	Florida	14.1
7.	Arkansas	14
8.	Arizona	14
9.	Wyoming	14
10.	Oregon	13.7
11.	Ohio	13.6
12.	d�l Karolina	13.2
13.	Nevada	12.7
14.	Texas	12.6
15.	Oklahoma	12.5
16.	South Dakota	12.3
17.	Louisiana	12.3
18.	Alabama	12.2
19.	Gr�zia	12
20.	Iowa	11.9
21.	Michigan	11.8
22.	�szak-Karolina	11.6
23.	Alaszka	11.6
24.	Colorado	11.5
25.	Missouri	11.5
26.	Tennessee	11.4
27.	Idaho	11
28.	Kansas	10.7
29.	Washington	10.4
30.	Kalifornia	10.4
31.	Hawaii	10.4
32.	Maine	10.4
33.	Delaware	10
34.	Maryland	9.9
35.	Montana	9.8
36.	Wisconsin	9.6
37.	Illinois	9.4
38.	Pennsylvania	9.2
39.	Virginia	9.1
40.	Utah	9.1
41.	New Jersey	9
42.	Minnesota	8.8
43.	Connecticut	8.5
44.	Nebraska	8.2
45.	New York	8
46.	Rhode Island	7.9
47.	New Hampshire	7.8
48.	Vermont	7.2
49.	�szak-Dakota	6.5
50.	Massachusetts	6.1