A b�rr�k t�pusai, statisztik�ja, k�lts�gei �s megel�z�se

Melan�ma

A melanoma a legagressz�vebb b�rr�k, �s a legvesz�lyesebb. Ez a fajta r�k a melanocyt�kkal, a b�rt pigmentk�pz�d�ssel vagy a melaninnal felel�s b�rsejtekkel kezd�dik. Amikor a DNS ezekben a sejtekben megrong�l�dott, genetikai mut�ci�khoz vezet, a melanocit�k gyorsan szaporodnak �s tumorokk� v�lnak. Az 50 m�ln�l nagyobb l�tsz�m� emberekn�l sokkal nagyobb a melanoma kock�zata, �s az els� jel egy n�vekv� vagy v�ltoz� moly.

Nem-melanoma b�rr�k

A b�rr�k k�t leggyakoribb t�pusa a baz�lissejtes karcin�ma �s a laph�msejtes karcin�ma, �s egy�tt alkotj�k a nem-melanoma b�rr�k alt�pust. A squamous �s baz�lis sejtek egy�tt alkotj�k a k�ls� b�rsejtek t�bbs�g�t. Ez a k�tfajta r�k a DNS k�rosod�s�b�l sz�rmazik, mint a melanoma, de sokkal kev�sb� val�sz�n�, hogy elterjednek �s megjelenik a sebek, a pikkelyes szem�lcs�k vagy a s�r�l�sek, mint a molyok.

B�rr�kos demogr�fia, incidencia �s mortalit�s

Minden �t�dik emberb�l egy embert diagnosztiz�lnak valamilyen b�rr�kkal az �let�kben, �s 50 beteg k�z�l egyben melanoma keletkezik. A 45. �let�v el�tt a n�k nagyobb val�sz�n�s�ggel kapnak melanom�t, mint f�rfiak, de 60 �ves korukban gyakoribb a f�rfiakn�l. A 80 �ves korban a f�rfiak h�romszor nagyobb val�sz�n�s�ggel fordulnak el� melanoma kialakul�s�hoz. A b�rr�k a leg�ltal�nosabb a nem-spanyol feh�rek eset�ben, de a kisebbs�gek val�sz�n�leg meghalnak a b�rr�kban.

2006-ban a nem melan�ma b�rr�kra vonatkoz� legfrissebb amerikai becsl�sek szerint kb 3,5 milli�, de mivel n�h�ny ember t�bbsz�r�s incidenci�val j�r, az �rintettek sz�ma �sszesen t�bb mint 2,1 milli� volt. Az American Cancer Society becsl�se szerint 76,100 �j melanoma-eset v�rhat� 2014-ben.

Az egyik m�dja a betegs�g k�lts�g�nek m�r�s�re az �let szempontj�b�l. Az ACS becsl�se szerint a melanoma v�rhat�an megkezd�dik 9 710 �letet �l�az USA-ban ebben az �vben, ami kb egy hal�l 54 percenk�nt. Ez mag�ban foglalja mind a melanoma, mind a nem-melanoma b�rr�kot, b�r a melanoma elhull�sa a b�rr�k hal�l�nak mintegy 75% -�t teszi ki.

A b�rr�k kezel�s�nek k�lts�gei

Mivel a b�rr�k ritk�n k�lts�ges gy�gyszereket tartalmaz, ez a legegyszer�bb �s legolcs�bb daganat kezel�s. A legt�bb esetben a b�relv�ltoz�st a b�rb�l apr� elj�r�ssal v�gj�k le. Amikor az orvos irod�j�ban v�geznek, az elvon�sok �ltal�ban ker�lnek kevesebb, mint 1000 $ per s�r�l�s, de ha a s�r�l�st nem kezelik id�ben �s m�t�tre van sz�ks�g, a k�rh�zi l�togat�sok t�bb ezer fontot is jelenthetnek.

Orsz�gos szinten a b�rr�k kezel�s�nek k�lts�ge a t�bb milli�rd doll�r. A melanoma kezel�s�re ford�tott �sszmennyis�g az USA-ban 2004-ben 1,5 milli�rd doll�r volt, a nem melanoma b�rr�kra ford�tott �sszeg pedig 2 milli�rd doll�r volt. A nemzeti kezel�si k�lts�gek �jabb becsl�se a melanoma k�lts�geit egyed�l 2,36 milli�rd doll�rra emeli, �gy a b�rr�k t�nyleges jelenlegi k�lts�ge val�sz�n�leg 5 milli�rd �s 6 milli�rd doll�r k�z�tt van.

Cs�kkents�k a b�rr�k kock�zat�t

A b�rr�k kezel�s�nek legjobb m�dja az els�dleges kock�zatok elker�l�s�vel. Bizonyos kock�zatok, mint p�ld�ul a genetikai �sszet�tel �s az etnikai hovatartoz�s, elker�lhetetlenek, de sok mindent megtesz annak �rdek�ben, hogy ne legyenek a diagnosztiz�lt emberek egyike. Mivel a b�r DNS-k�rosod�s�nak legf�bb oka ultraibolya sug�rz�snak van kit�ve, mint k�zvetlen naps�t�sben vagy szol�riumban, a megel�z� l�p�sek egyszer�ek.

Kezdetekt�l el kell hagyni a szol�rium�gyakat, �s napf�nyv�d� faktorral (SPF) 15 vagy ann�l t�bb napf�nyt kell viselni a naps�t�sben, �s amikor csak lehets�ges, viseljen kalapot �s v�d�ruh�zatot. Ha hosszabb id�n �t naps�t�sben, verejt�kez�sben vagy nedvesed�sben maradsz, gy�z�dj�n meg r�la, hogy rendszeresen �jra haszn�lja a f�nyv�d�t. M�g akkor is, ha nem tervezi a napot k�v�lr�l t�lteni, napf�nyt kell haszn�lni minden nap, m�g egy alacsonyabb SPF-n�l is. V�g�l gy�z�dj�n meg r�la, hogy a f�nyv�d� mind az UV-A, mind az UV-B sug�rz�s ellen v�d, miel�tt megv�s�roln�.

A f�nyv�d� seg�t cs�kkenteni a kock�zatot, de nincs m�d arra, hogy soha ne kapjon b�rr�kot. A b�rr�knak azonban 91% -os t�l�l�si ar�nya van, �s a legjobb es�lye a kezel�sre a korai felismer�s. A b�rr�k a szervezet b�rmely pontj�n el�fordulhat, ez�rt ismerkedjen meg a b�r�vel �s havonta egyszer v�gezzen �nellen�rz�st. Tartsa szemmel az �j vagy v�ltoz� m�h�ket �s az �j r�zsasz�n vagy piros elv�ltoz�sokat, �s �temezze az orvos�val egy tal�lkoz�t, ha b�rmilyen k�rd�st �szlel.

Hat �s napszem�veg k�p a Shutterstockon kereszt�l.