A Hedge Alap Hirdet�si tilalom felold�sa: Mit kell a befektet�knek tudniuk?

Susan Lyon

Ha legal�bb 100 000 doll�rt teszel, akkor lehet, hogy k�pzett, hogy befektessen egy fedezeti alapba - �s egy �j SEC-d�nt�s miatt ezen a h�ten el�fordulhat, hogy nyilv�nos h�rdet�seket kezd l�tni a kev�sb� ismert fedezeti alapokr�l, hogy megpr�b�lj�k ezt megtenni. Itt van, amit el�sz�r tudnia kell.

• L�sd m�g: Webhely�nk Hedge Fund Tracker lehet�v� teszi a befektet�k sz�m�ra, hogy megtekinthess�k, milyen fedezeti alapok v�s�rolnak, �rt�kes�tenek �s birtokolj�k �ket, �gy minden egyes alap 13F regisztr�l�s�ra alapozva t�bb p�nzt tudnak k�sz�teni a SEC-szel.

A JOBS Act on Hedge Funds

A m�lt h�ten a SEC egy 4-1-ben megszavazta a hatvanas �vek �ta m�k�d� fedezeti alapok 80 �ves hirdet�si tilalm�nak hat�lyon k�v�l helyez�s�r�l sz�l� hat�rozatot. Ez volt a tavalyi JOBS, Jumpstart Our Business Startups, Act.

Mit jelent ez a lakoss�gi befektet�k sz�m�ra, �s hogyan kell felk�sz�lni�k?

A hirdet�sek hamarosan elk�vetett t�mad�s�val a befektet�knek meg kell tan�taniuk �s v�deni�k magukat a hamis vagy f�lrevezet� propagand�t�l. A fedezeti alapok nagyon titokzatosnak t�nhetnek, �s megpr�b�lj�k elrejteni strat�gi�ikat �s �ll�spontjaikat, de szerencs�re a szab�lyok arra k�nyszer�tik �ket, hogy negyed�vente ny�jts�k be hossz� poz�ci�ikat. Minden befektet�nek meg kell vizsg�lnia, hogy egy alap melyik alapba fektet be, miel�tt p�nzt adna neki, olyan eszk�zt haszn�lva, mint a Investmentmatome Hedge Fund Tracker. Ez az eszk�z lehet�v� teszi a felhaszn�l�k sz�m�ra, hogy megtekinthess�k az egyes befektet�si alapok hossz� poz�ci�it, �gy a befektet�k �rzik, mit v�rhatnak a befektet� p�nz�vel.

Mennyit kell agg�dnia a fedezeti alapok hirdet�sei miatt?

Annak ellen�re, hogy a mainstream m�dia felrobbant a h�rr�l az elm�lt h�t folyam�n, a tipikus befektet�nek nem kell agg�dnia, hogy a h�res hedge fund �ri�sok �ri�splak�tjai balra �s jobbra l�tnak, amikor lefel� hajtj�k a 101-et.

Ink�bb az a val�sz�n�bb, hogy a kisebb, kev�sb� ismert �s �ltal�nosan rosszabb teljes�tm�ny� fedezeti alapok megpr�b�lj�k hirdetni az adom�nygy�jt�st. A hirdet�s egy nagyon r�spiacra fog terjedni - nem �gy, ahogyan a legt�bb amerikai gondolkodik a hirdet�sekben, mint p�ld�ul a telev�zi�s hirdet�sekben. �ltal�nos szab�lyk�nt a p�nzeszk�z�k hirdet�sei �tlagosan kisebbek, �jabbak �s kock�zatosabbak lesznek.

A lecke egyszer�: a legjobban teljes�t� fedezeti alapok maguk�rt besz�lnek, �s nem kell sokat hirdetni�k, ha egy�ltal�n; a befektet�k m�r kopogtak az ajt�n. T�ny, hogy ezek k�z�l a legfontosabb fedezeti alapok k�z�l sok m�r lez�rt az �j befektet�k sz�m�ra.

Befektet�s a fedezeti alapokba egy j� �tlet?

Mi van akkor, ha l�tja az �n �ltal tetszett hirdet�st, �s t�bbet szeretne megtudni? Eddig minden egyes fedezeti alap k�pvisel�je sz�m�ra t�rv�nytelen volt, hogy elmondja az alapjukr�l, vagy adja ki az alap t�j�koztat�j�t, hacsak nem akkredit�lt befektet� volt. H�romf�lek�ppen lehet akkredit�lt befektet�nek tekinteni:

1. �nnek nett� �rt�ke legal�bb 1 milli� doll�r
2. 200 000 doll�ros vagy ann�l t�bb �vnyi j�vedelme volt
3. �nnek �s h�zast�rs�nak egy�ttes bev�tele van, legal�bb 300 000 doll�r az elm�lt k�t �vben, �s ebben az �vben hasonl� j�vedelemre sz�m�that

Azonban a k�zvetlen�l egy fedezeti alapba t�rt�n� befektet�s - m�g akkor is, ha megengedheti mag�nak - szinte biztos m�dja annak, hogy sokkal t�bb d�jat sz�moljon fel, mint akkor, ha �gy d�ntene, hogy hasonl� portf�li�kba k�v�n befektetni, mint a saj�t portfoli�j�ban l�v� fedezeti alapot.

A fedezeti alapok hasonl�an struktur�ltak, mint egy befektet�si alap, csak egy szab�lyozatlan t�keegy�ttes; csak hossz� poz�ci�kat kell bejelentenie a SEC-nek, nem pedig r�vidnadr�gnak. A befektet�si alapokhoz hasonl�an olyan befektet�k csoportj�t alkotj�k, akik �sszegy�jtik p�nz�ket, �s a befektet�seket az alapkezel� v�lasztja. A leggyakoribb fedezeti alap d�jakat a "2-es �s 20-as szab�ly" -nak nevezik. Ez azt jelenti, hogy az ir�ny�t�s alatt �ll� �sszes vagyon 2% -a �ves m�k�d�si d�jakra terjed ki az iroda m�k�dtet�s�hez, bele�rtve a munkav�llal�k alapb�reit, az �ltal�nos k�lts�geket �s a sz�ks�ges m�szaki felszerel�st. Ezenk�v�l 20% -os teljes�tm�nyd�j ker�l felsz�m�t�sra, �gy a fedezeti alapkezel� kapja a nyeres�g 20% -�t.

P�ld�ul az oldal int�zm�nyi p�nzkezel� nyomk�vet� eszk�ze azt mutatja, hogy a Warren Buffett Berkshire Hathaway portf�li�j�nak 68% -�t n�gy k�z�s k�szletbe fekteti be, amelyeket a befektet�k k�zvetlen�l megv�s�rolhattak (Wells Fargo 20%, Coca-Cola 19%, IBM 17%, American Express 12%), ha �gy �rezt�k, hogy ez okos befektet�s.

A legt�bb esetben a befektet�k ugyan�gy, mint a fedezeti alapon bel�l, egy fedezeti alapon bel�li egy�ni gazdas�gok, valamint a tulajdonjogok �s az ipar bizalm�nak v�ltoz�sait is megtehett�k.

Jobb m�dja a kutat�si fedezeti alapoknak

Ahelyett, hogy az elfogult hirdet�sekre t�maszkodna, a befektet�knek objekt�v adatokat kell keresni�k arr�l, hogy a fedezeti alapok val�ban hogyan tesznek p�nzt.

• Webhely�nk Hedge Fund Tracker lehet�v� teszi a befektet�k sz�m�ra, hogy megtekinthess�k, milyen fedezeti alapokat v�s�rol, �rt�kes�t �s birtokolja, �gy minden egyes alap 13F regisztr�l�s�ra alapozva tudatosabb befektet�seket tud ny�jtani a SEC-szel.

A fedezeti alapk�vet� lehet�v� teszi a felhaszn�l�k sz�m�ra, hogy hasznos inform�ci�kat keressenek az egyes fedezeti alapokr�l, hogy pontosan megismerhess�k, hogy mindegyik befektet�s - �s mennyi - valamint az id� m�l�s�val �s az alapok diverzifik�ci�j�val kapcsolatosan.

K�rdezd meg a szak�rt�ket: Mi lesz az �j hedge fund szab�lyainak eredm�nye?

B�r a fedezeti alapok hirdet�si tan�cs�nak vil�ga csak most kezd�dik, a strat�g�k �s a tan�csad�k m�r m�rlegelik a legjobb marketingstrat�gi�kkal kapcsolatos v�lem�ny�ket. Webhely�nk v�lem�nye tov�bbra is az, hogy a bevall�sok maguk�rt besz�lnek, �s hogy egyetlen rekl�m sem helyettes�theti a kem�ny sz�mokat.

A Investmentmatome megk�rdezte a szak�rt�kt�l, hogy mit v�rhat el a fedezeti alapok rekl�moz�s�nak megsz�ntet�s�r�l. A k�vetkez�k�ppen v�laszoltak: itt vannak a legfontosabb t�m�k, amelyeket l�ttunk.

1. Nem lesz hirdet�si t�mad�s - a legt�bb ember sz�m�ra

"A SEC-tilalom megsz�ntet�se semmit sem jelent az alkalmi befektet� sz�m�ra, mivel a fedezeti alapok els�sorban az akkredit�lt befektet�knek sz�lnak. Azok sz�m�ra, akik jogosultak, meg kell vizsg�lniuk azt a strat�gi�t, hogy meghat�rozhass�k, �s hol helyezkedik el a portfoli�n bel�l. Mivel sz�mos fedezeti alap nagym�rt�kben szab�lyozatlan, a befektet�knek diverzifik�lniuk kell befektet�seiket, �s nem szabad t�l sokat adniuk az egyes fedezeti alapoknak."

- Thomas Balcom, a KHP, 1650-es vagyonkezel�s

"A SEC felmentette a" D "rendelet szerinti egyes mag�njelleg� aj�nlatok" �ltal�nos ig�nybev�tel�nek "tilalm�t, amely csak az" akkredit�lt befektet�kre "vonatkozik. Az akkredit�lt befektet�k hossz� meghat�roz�sa van a szab�lyoz�sban. Ha nem szerepel a le�r�son bel�l, akkor nem kaphat megaj�nl�st az egyik aj�nlatt�telhez. Sz�val szem el�tt kell tartanod, hogy ez nem a v�szhelyzet, vagy a f�iskolai alapod, vagy az a p�nz, amelyet att�l f�ggesz, hogy nyugd�jba vonuljon. Ez a Las Vegas-i p�nzed�rt."

-Robert Dow, Partner, AGG

"Hiszem, hogy nem lesz rohan�s a rekl�moz�shoz. A nagyobb fedezeti alapok l�trej�ttek, �s meg fogj�k becs�lni a rekl�mokat. A kisebb vagy �j fedezeti alapok tov�bbra is sok alkalmass�gi k�rd�ssel �s az akkredit�lt befektet�i k�rd�sekkel szembes�lnek. Val�sz�n�leg hasonl� lesz a jogi hirdet�sek �ll�spontj�hoz; a nagyobb c�gek biztons�gban j�tszanak, �s j� h�rn�vre t�maszkodnak, m�g kisebb vagy szakosodott alapok lassan sziv�rognak a marketing ar�n�ba."

-Braden Perry, jogi tan�csos Kennyhertz Perry-vel

2. Tov�bbi �tl�that�s�g, verseny �s adatmegoszt�s

"�gy gondolom, hogy a k�zelm�ltbeli emel�s nem fog drasztikus v�ltoz�st okozni az ipar�gban, vagy jelent�s hat�st gyakorolni a befektet�kre, de kev�sb� ismert alapokat fog k�n�lni ahhoz, hogy nagyobb l�pt�kben versenyezzenek, �s nagyobb potenci�lis befektet�ket �rjenek el."

-Peter Turchan, partner a Ready to Run tervekben

"Az �ltal�nos �rdekl�d�s tilalm�nak megsz�ntet�se h�romf�le m�don seg�t majd a p�nzeszk�z�k fedez�s�ben: megk�nny�theti a min�s�tett befektet�k keres�s�t �ltal�nos ig�nybev�tellel, cs�kkenti a megfelel�s k�lts�geit, �s lehet�v� teszi a HF-ek �tl�that�bb� t�tel�t, mivel a v�letlenszer� jogs�rt�sek kock�zata elt�vol�tott�k. Az inform�ci�k sz�lesebb k�r� terjeszt�s�nek lehet�s�ge sokkal t�bb inform�ci�t tartalmaz a HF-ekr�l, hogy nyilv�nosan hozz�f�rhet�v� v�ljon. Ez viszont hat�ssal van a verseny fokoz�s�ra a HF ipar�gban. M�g ma is ismeretlen - milyen m�rt�kben fogja jobban nyilv�noss�gra hozni a HF-ek d�jstrukt�r�j�t, �s n�vekszik a verseny a d�jak alapj�n. A k�lcs�n�s alapok ipar�ga az alacsonyabb d�jszab�son alapul� megn�vekedett versenyen tapasztalhat�, de a HF-ipar kev�sb� versenyk�pes ezen a t�nyez�en. A nagyobb �tl�that�s�g v�ltoz�st id�zhet el� ebben a tekintetben."

-Robert Dow, Partner, AGG

"T�l korai el�rejelezni a fedezeti alapok v�ltoz�sainak el�rejelz�s�t, de �gy gondolom, hogy a webhelyek elkezdhetnek t�bb inform�ci�t k�zvet�teni a megszokott ipar sz�m�ra. Ezenk�v�l t�bb befektet� f�r hozz� t�bb �zlethez, amint az emberek megszokt�k az aj�nlati dokumentumok eloszt�s�t olyan m�don, amelyet kor�bban �ltal�nos �rdekl�d�snek tekintettek. A befektet�knek meg kell szokniuk, hogy nagyon szem�lyes adatot szolg�ltassanak p�nz�gyi befektet�si k�pess�g�kr�l �s a vesztes�gek elnyel�s�r�l, mivel a befektet�si c�l� v�llalatoknak meg kell er�s�teni�k az �ltal�nos aj�nlatt�teli rendszerben mag�ntulajdonban �rt�kes�tett �rt�kpap�rok jogosults�g�t. R�ad�sul elv�rn�m a befektet�i adatb�zis n�veked�s�t is, ahol a befektet�k befektet�si d�jait keres� c�gek �s alapok hozz�f�rhetnek egy el�v�lasztott befektet�i csoporthoz."

-Douglas Berman, �gyvezet� igazgat�, Douglas M. Berman �gyv�di iroda, PLLC

3. A kor�bbi eredm�nyek m�g mindig nem garant�lj�k a j�v�beni hozamokat

"B�r a hirdet�sek k�ts�gtelen�l hosszadalmasak lesznek, az �tlagos befektet� nem fog tudni (hacsak nem kedvelik �nt, figyelmezteti �ket), hogy a teljes�tm�nyt nagy val�sz�n�s�ggel nem lehet ism�tl�d� emelked� k�rnyezetben, amikor a t�rt�nelmi" carry "�s a t�ke�tt�teles a visszaad�sok nem replik�lhat�k. M�s sz�val, amikor a t�ke�tt�teles befektet�k (fedezeti alapok) magasabb hozam� biztos�t�kot v�s�roltak, alacsonyabb kamatoz�s� r�vid lej�rat� k�lcs�n�ket �s t�ke�tt�telt kock�ztattak, 10% + hozamot nyertek. Ez neh�z lesz megism�telni, amikor a hitelfelv�teli ar�ny emelkedik - potenci�lisan ugyanakkor a befektet�si �rt�kek cs�kken�se."

-Andrew M. Aran, a CFA �s a Regency Wealth Management partnere

"A legnagyobb aggodalom az, hogy a fedezeti alapok" akkredit�lt befektet�k "sz�m�ra nyitottak, de ez nem felt�tlen�l j�, vagy ak�r okos befektet�ket jelent. Sajnos jelenleg sok befektet� van (akkredit�lt vagy nem), hogy fogalma sincs arr�l, hogy mi a tulajdonuk, vagy mi�rt birtokolj�k. A fedezeti alapok tov�bbi k�t�rtelm�s�get jelentenek a hagyom�nyos befektet�si term�kekn�l, mivel gyakran haszn�lj�k a nagyon birtokolt, illikvid, t�ke�tt�teles �s dr�ga keresked�si m�dszereket. Olyan egy�n sz�m�ra, aki nem �rti, vagy tal�n csak figyelmen k�v�l hagyja a kock�zatot - ezek a befektet�sek nagyon vesz�lyesek lehetnek.�Mint minden befektet�si lehet�s�ggel, az egy�n b�lcs lenne meg�llni, l�legezni, �s megvizsg�lni, hogyan illeszkedik m�s p�nz�gyi c�ljaikkal �s terveikkel."

-Jason Gentile, a CFP, a Symmetry Partnerek

Tov�bbi inform�ci�k a Investmentmatome-r�l:

• Hedge Fund Kedvenceim: A 10 legn�pszer�bb kisapka k�szlet
• Az amerikaiak nem p�nzt takar�tanak meg nyugd�jba
• A legjobb online keresked�k a r�szv�nykereskedelem�rt