Perspekt�v�k a Durbin-m�dos�t�sr�l: Prof. Todd Zywicki

Nem vagyunk f�l�nk a cserepiacr�l alkotott n�zeteinkkel kapcsolatban: �gy v�lj�k, hogy van valamilyen rendszerszint� hib�ja, nevezetesen, hogy az egyetlen olyan ember, aki a d�jak cs�kkent�s�re �szt�n�z - a kiskeresked�k - nagyon kev�s hat�sk�rrel rendelkezik, �s uralja egy kis sz�m� er�teljes j�t�kos, ami eredm�nytelens�get okozhat.

Ez nem azt jelenti, hogy �gy gondoljuk, hogy a Durbin-m�dos�t�s csodaszer. Csak a Visa �s a MasterCard v�laszait �rdemes megvizsg�lni annak v�grehajt�sa �rdek�ben, hogy a Durbin ut�ni csere nem felt�tlen�l p�ld�s p�lda a szabad piaci hat�konys�gra. K�l�n�sen a m�dos�t�s csak a bet�ti k�rtya d�jait szab�lyozza, m�g az el�re fizetett d�jakat sem, ami korl�tozza annak hat�konys�g�t �s torz�tja az �szt�nz�ket. M�gis, ha a Durbin-f�le tintabevonatot egy helyre kellett volna desztill�lni, akkor az a felcser�l�si reform egy �vatos l�p�s a helyes ir�nyba.

De besz�lt�nk Todd Zywicki professzorral a George Mason Egyetem Jogtudom�nyi Iskol�j�val, aki kicsit m�s n�zeteket vallott a Durbin-m�dos�t�sr�l. "B�rki, aki valaha is egyetlen k�zgazd�sz oszt�lyba ker�lt, l�thatja, hogy ez rossz �tlet" - mondja. - A korm�ny gy�zteseket �s veszteseket szed. A nyertesek nagy dobozos kiskeresked�k, a vesztesek pedig a fogyaszt�k. "�s a vita mindk�t oldal�r�l t�rt�n� elemz�s szellem�ben itt vannak n�h�ny gondolatai.

1. A Durbin-m�dos�t�s t�kr�zi a bankunkat.

Mivel a nagyobb bankok d�jakat fizetnek a sz�ml�k �s a bet�ti k�rty�k ellen�rz�s�n�l, amelyek k�z�l n�h�nyan sz�ks�gesnek tartj�k a Durbin-m�dos�t�s sz�ks�gess�g�t, egyre t�bb ember v�logat a hitelsz�vetkezetekre �s a helyi k�z�ss�gi bankokra. Ez �nmag�ban nem negat�v, de Zywicki azzal �rvel, hogy az alacsonyabb bev�telekkel szembes�l� bankok bez�rj�k a fi�ktelepeket �s elbocs�tj�k a munkav�llal�kat.

Kev�sb� fog�konyak lesznek a fogyaszt�k sz�m�ra, ink�bb hajlamosak a csal�sra, �s kev�sb� val�sz�n�, hogy olyan term�keket k�n�lnak, mint a mobil vagy az online banki szolg�ltat�sok. A Durbin-m�dos�t�s kis �sszeg� p�nz�gyi intu�ci�kat mentes a 10 milli�rd doll�ros vagyon alatt, amely szinte minden hitelsz�vetkezetet, k�z�ss�gi bankot �s online bankot fed le. Zywicki azonban �gy v�li, hogy Durbin-b�l nem fog kit�r�lni: "A legt�bb szak�rt� �gy v�li, hogy ez a k�tszint� d�jszab�si rendszer sikertelen lesz".

Zywicki azt is megj�solja - �s m�r kezdj�k ezt l�tni - v�lt�s a bet�ti k�rty�kr�l az el�re fizetett vagy a hitelk�rty�kra. Egy tanulm�ny a Boston Fennel azt mutatja, hogy mivel a bankk�rty�k dr�g�bbak lesznek, a hitelk�rtya haszn�lata emelkedik. Mivel a hitelk�rty�knak magasabb fizet�si d�ja van, mint a bet�ti k�rty�k, m�g a Durbin el�tt is a kiskeresked�k nem fogj�k megmenteni annyit, amennyire azt gondolj�k. Zywicki hozz�teszi, hogy a terhel�s eltol�d�sa k�rt okoz a fogyaszt�knak, mert a hitelk�rty�k elker�lhetetlen�l hitelk�rtya-ad�ss�ghoz vezetnek, �s az el�re fizetett bet�ti k�rty�k gyakran rejtett d�jakkal terheltek.

2. �rellen�rz�s egyszer�en nem fog megt�rt�nni.

Zywicki sok p�ld�t mutatott az �rszab�lyoz�sra a bankrendszerben. Az �rszab�lyoz�s h�rom r�szre reag�lt: a hossz� t�v� �t�raz�st, a term�kcser�t �s az ar�nyoss�got. Az els� azt jelenti, hogy egy d�jat egyszer�en �tcsomagolj�k a m�siknak: a bankk�zi d�jak a fogyaszt�kra terhel�si d�jak form�j�ban ker�lnek �tcsoportos�t�sra. A m�sodik, a term�k helyettes�t�s�t a bankok �sszehangolt er�fesz�t�sei mutatj�k, hogy az embereket t�vol tartj�k a bet�ti k�rty�kt�l. A harmadik �s a v�gs� elem azt jelenti, hogy kevesebb int�zm�ny fog bet�ti k�rty�t k�n�lni, ahogy ismerj�k �ket, ak�r az�rt, mert a bankok n�velik a d�jakat �s cs�kkentik a jutalmakat, vagy egyszer�en meg�ll�tj�k a bet�ti k�rty�k kibocs�t�s�t.

Zywicki a kamatl�b-ellen�rz�sek precedenci�j�t id�zi: a legt�bb �llam korl�tozza a hitelk�rtya kibocs�t� �ltal felsz�m�tott kamatl�bat. A kamatl�bk�rty�k el�tti napokban a hitelk�rty�k alacsony �ves d�jjal, de magas APR-kkel rendelkeztek. Mivel a kamatszab�lyoz�s s�jtotta az orsz�got, ennek megfelel�en emelkedtek az �ves d�jak. Amikor egy m�rf�ldk� legfels�bb b�r�s�g �gye t�nylegesen megsz�ntette a nemzeti bankok kamatl�b�t, az �ves d�jak cs�kkentek �s az ingyenes hitelk�rty�k visszat�rtek. Zywicki �gy v�li, hogy hasonl� hat�s� lesz a csere szab�lyoz�s: a r�gi bankk�zi d�j egyszer�en �j lesz.

A Visa harmadik negyed�ves bev�teli felh�v�sa elind�totta ezt a reakci�t: a k�rtyafeldolgoz� �j h�l�zati r�szv�teli d�jat vezet be, amelyet minden olyan keresked�re kivetnek, amely egy�ltal�n elfogadni a Visa k�rty�kat. A helyes �ron ez az �tal�nyd�j alapvet�en helyettes�theti a bankk�zi d�jakat, kiz�rva a kiskeresked�k k�lts�geinek v�ltoz�s�t.

R�ad�sul kisebb kiskeresked�ket fog megs�rteni, mint a nagyobbak. "Ez nagyr�szt s�k d�j, amely cs�kkenni fog, mik�zben a feldolgoz� mennyis�ge felemelkedik, �gy a nagy dobozos kiskeresked�k kevesebbet fognak fizetni, �s a kiskeresked�k t�bbet fognak fizetni, ellent�tben a jelenlegi tranzakci�s rendszerrel, amely l�nyeg�ben a volumenre m�rhet�" - mondja Zywicki. M�g ha nem is veszi tudom�sul, hogy a Visa a keresked� m�ret�t�l f�gg�en elt�r� d�jat sz�m�t fel (�s mivel a nagyobb kiskeresked�k jelenleg alacsonyabb �rcs�kkent�si d�jat fizetnek, val�sz�n�leg alacsonyabb NPF-t fizetnek), az �tal�nyd�j azt jelenti, hogy ha egy keresked� nem dolgozik sok tranzakci� - p�ld�ul egy coffeeshop tulajdonos, akinek �gyfelei gyakran fizetnek k�szp�nzzel - alapvet�en t�bbet fizet minden tranzakci��rt.

3. M�g ha a kiskeresked�k is r�szes�lnek el�nyben, a fogyaszt�k nem.

Versenyk�pes piacon az alacsonyabb k�lts�gek alacsonyabb �rakat jelentenek: ha Joe szendvicsboltja megengedheti mag�nak, hogy megakad�lyozza Mike-ot, hogy t�bb �gyfelet szerezzen, akkor ez lesz. Elm�letben teh�t a bankk�zi d�jak megtakar�t�sa �tker�l a fogyaszt�kra.De a piacok szinte soha nem m�k�dnek �gy, mint egy econ tank�nyvben. Zywicki id�zi Ausztr�lia �gy�t: a post-interchange reform, a kiskeresked�k nem sz�moltak be alacsonyabb �rakkal. Arra sz�m�t, hogy a Durbin "r�vid t�von" hatalmas sikert hoz majd a keresked�knek, mivel az �rcs�kken�s n�lk�l zsebre teszik a megtakar�t�sokat.

Hossz� t�von azonban Zywicki nem biztos, hogy sok hasznot fog l�tni. "A keresked�k a bet�ti k�rty�k el�nyeit �lvezik", mondja, "mert sokkal egyszer�bb, mint a k�szp�nzt tartani, �s n�h�nyan nem vagy nem akarnak hitelk�rty�t haszn�lni." �s ha a bankok sikeresen cs�b�tj�k a fogyaszt�kat a hitelk�rty�kra a kiskeresked�k val�j�ban t�bbet fizetnek a fizet�s d�jakb�l.

Zywicki nem egyed�l k�telkedik Durbinban

Mindenkinek van egy csontja, amelyet a Durbin-m�dos�t�ssal kell megv�lasztani a kiskeresked�kt�l (a kupak t�l magas) a bankokt�l (a kupak l�tezik), az akad�mikusokt�l (a k�tszint� d�jszab�s nem m�k�dik) m�s oktat�khoz (a monopolpiacok nem hat�konyak).

A n�zetelt�r�s nem �ll meg csak a Durbin-m�dos�t�ssal. Sokan Washingtonban, Obama eln�kt�l lefel� �gy gondolj�k, hogy a Bank of America terhel�si d�ja megd�nthetetlen bizony�t�k arra, hogy a bankok profitra motiv�ltak att�l a pontt�l, hogy nem t�r�djenek �gyfeleikkel. Arra �szt�nzik az �gyfeleket, hogy szavazzanak a l�bukra, elhagyva a k�z�ss�gi bankok �s hitelsz�vetkezetek z�ldebb legel�it.

M�sok a folyos� mindk�t oldal�n �gy v�lik, hogy a terhel�s felhaszn�l�sa �s a h�l�zati r�szv�teli d�jak az �llami beavatkoz�s k�zvetlen k�vetkezm�nyei. Zywicki professzor szeml�lete szerint Jon Tester szen�tor (D-MT), akinek a Durbin-m�dos�t�s k�sedelem�r�l sz�l� t�rv�nyjavaslat nem siker�lt legy�znie a szen�tus szellemis�g�t; Jason Chaffetz (R-UT) �s Bill Owens (D-NY) k�pvisel�i egy t�rv�nyjavaslatot vezettek be, amely teljes eg�sz�ben hat�lyon k�v�l helyezte a m�dos�t�st; �s Randy Forbes (R-VA) k�pvisel�, aki a m�dos�t�st bizony�tja, hogy a korm�nyzati szab�lyoz�s t�ls�gosan neh�zkes. A Ben Bernanke, a Federal Reserve eln�ke, jellemz�en visszatartva, egyszer�en azt mondja, hogy nem biztos abban, hogy a fogyaszt�kat seg�ti vagy b�ntja.

Nyilv�nval�, hogy a Durbin m�dos�t�sr�l sz�mtalan �s er�s v�lem�ny van, mind a jogszab�lyok �rdemeir�l, mind pedig a sz�vets�gi szab�lyoz�s �ltal�nos elveir�l. Folytatjuk a p�nz�gyi szab�lyoz�ssal kapcsolatos k�l�nb�z� �tleteket �s v�lem�nyeket; ha �rdekel egy cikk meg�r�sa vagy egy interj� megtart�sa, k�rj�k, vegye fel vel�nk a kapcsolatot a [email protected] c�men.