Perspekt�va a Durbin m�dos�t�sr�l: Prof. Bill Longbrake

A Durbin-m�dos�t�ssal folytatott sorozataink folytat�s�n besz�lt�nk Bill Longbrake professzorral a Maryland-i Egyetemen. Dr. Clifford Rossi mellett egy id�n m�rciusban kiadott egy cikket, amely megj�solta a forgalmi szab�lyoz�sok hat�sait, �s erõsnek bizonyult.

Sz�mos Durbin M�dos�t�s t�mogat�ja (valamint mi Durbin-agnostikus nerds) �gy v�lik, hogy a cserepiac nem hat�kony. �gy gondoljuk, hogy a feldolgoz�ipar piac�nak hi�nya - a Visa �s a MasterCard egy�ttesen az �gyletek mintegy 80% -�t teszi ki - mesters�gesen magas kamatl�bat eredm�nyezett, ami k�l�n�s terhet jelent a kiskeresked�k sz�m�ra.

A Longbrake m�s n�z�pontb�l �ll. Elemz�s�t k�toldalas piac koncepci�j�ra alapozza, ahol egy platform k�t vagy t�bb k�l�nb�z� csoportot szolg�l ki. P�ld�ul egy TV �llom�s �sszekapcsolja a hirdet�ket a n�z�kkel, egy biztos�t� t�rsas�g seg�t mind az orvosoknak, mind a betegeknek, �s az iOS az Angry Birds-t iPhone-hoz hozza.

Hogyan v�ltozik a cserepiac k�toldal�?

Ebben az esetben a k�rtya h�l�zatok, mint a Visa �s a MasterCard, megk�nny�tik a keresked�k �s a bankok egym�s k�z�tti k�lcs�nhat�s�t. De mi a helyzet a fogyaszt�kkal? Bizonyos m�rt�kben az egyenlet mindk�t oldal�n vannak. Az alacsonyabb bankk�zi d�jak alacsonyabb k�lts�geket jelentenek a keresked�k sz�m�ra, ami elm�letben alacsonyabb fogyaszt�i �rakat jelent. M�sr�szt a magasabb bankk�zi d�jak magasabb nyeres�get jelentenek a bankok sz�m�ra, ami t�bb jutalmat �s ingyenes ellen�rz�st jelent.

Ez ut�bbi forgat�k�nyv a Durbin-m�dos�t�s el�tt �rv�nyes�lt: a keresked�k magas kamatfizet�si d�jat fizetettek, a bankok kedvez� eredm�nyt �rtek el, �s a fogyaszt�k r�szes�ltek a csal�sok megel�z�s�ben �s a szil�rd ellen�rz�si programokban. Ez, Longbrake szerint, tulajdonk�ppen a bet�ti k�rty�k elterjed�s�hez volt hasznos. "A fogyaszt�k soha nem fogadtak volna el debit k�rty�kat annyiban, amennyire megvan, ha el�sz�r d�jat kellett fizetni�k. Az �tv�lt�si �rk�pz�si rendszer kritikus volt a sz�les k�r� elfogad�s szempontj�b�l, ami nagym�rt�kben jav�totta a fizet�si rendszerek hat�konys�g�t, ami viszont a t�rsadalommal egy�ttesen cs�kkenti a k�lts�geket."

"Elsõ pillanatban elsõ pillant�sra �gy t�nik, hogy a bankok m�lt�nytalanul r�szes�ltek, ami az az �rv, hogy Durbin �s szurkol�i t�mogatj�k a fizet�si d�jak szab�lyoz�s�t" - mondja Longbrake. "A fogyaszt�k [haszn�lt�k] a bet�ti k�rty�kat, mert k�nyelmesek voltak, �s nem fizettek d�jat. A keresked�k csal�scs�kkent�sb�l r�szes�ltek, �s a bizony�t�kok azt mutatj�k, hogy a bet�ti k�rty�t elfogad� keresked�k tranzakci�nk�nt magasabb �tlag elad�si �sszegeket �rhetnek el."

Mi t�rt�nik akkor, ha a korm�ny beavatkozik egy m�r hat�kony piacra?

A Longbrake azzal �rvel, hogy a Durbin-m�dos�t�s azon a felt�telez�sen alapul, hogy egy szab�lyozatlan piacon a bankok nyernek �s a keresked�k m�lt�nytalanul vesz�tenek. De ez a felt�telez�s elhagyja a kulcsszerepet: a fogyaszt�kat. Most, hogy a Durbin-m�dos�t�st v�grehajtott�k, a keresked�k a (term�szetesen) �s a fogyaszt�k (akik magasabb terhel�si d�jakat fizetnek) rov�s�ra j�rnak. Ennek eredm�nyek�ppen a fogyaszt�k elvesz�tik az �szt�nz�st a bet�ti k�rty�k haszn�lat�ra, ami viszont a keresked�k sz�m�ra f�jt, mert az emberek t�bbet t�ltenek be, ha fizetnek bankk�rty�val, mintha k�szp�nzt fizetn�nek. "Az egyenlegre vonatkoz� swipe d�jszab�lyoz�snak negat�v k�vetkezm�nyei lesznek" - z�rja le.

V�lem�nye szerint a bankk�zi d�jak nem csup�n a csal�s megel�z�si k�lts�geit �s a nagy bankok moh�s�g�t jelentett�k. Ezenk�v�l jutalmat �s ingyenes ellen�rz�st is jelentett, amely k�zvetetten a keresked�k jav�t szolg�lta, mivel �szt�n�zte a fogyaszt�kat a bet�ti k�rty�k haszn�lat�ra, �s �gy t�bbet k�ltenek. Longbrake azzal �rvel, hogy a Durbin-m�dos�t�s felbor�tja ezt a gondosan kiegyens�lyozott �kosziszt�m�t.

"Mivel a swipe d�jszab�s a legmagasabb d�jat a k�lts�gek fedez�s�hez sz�ks�ges szint al� cs�kkentette, elker�lhetetlen volt, hogy a fogyaszt�i szolg�ltat�sokat cs�kkenteni lehessen, �s terhel�si d�jakat szabjanak ki" - mondja. "Ez egyszer�en az a k�rd�s, hogy egyetlen v�llalkoz�s sem tud k�lts�ges szolg�ltat�st ny�jtani, �s elv�rja, hogy maradjon az �zleti �letben. A fogyaszt�k t�bbet fognak fizetni, �s mivel a szolg�ltat�s most kifejezetten �ra van, egyesek olcs�bb fizet�si m�dokat haszn�lnak, mint p�ld�ul a pap�r-ellen�rz�seket vagy a hitelk�rty�kat."

�s �gy v�li, hogy a kisv�llalkoz�sok s�rtik majd a legt�bbet: "A kisebb keresked�k hajlamosabbak a fogyaszt�si kiad�sok viselked�s�nek cs�kkent�s�re. B�r a fels� korl�tot terhel� �jb�li eloszt� hat�sa a terhel�s d�jaira �tlagosan a keresked�k jav�ra v�lhat, negat�v k�vetkezm�nyekkel j�rhat a kisv�llalkoz�sok sz�m�ra, mivel a fogyaszt�k magasabb fizet�si d�jakra �s szeg�nyebb szolg�ltat�sokra reag�lnak. K�l�n�s aggodalomra ad okot a csal�s vesztes�gei a kisv�llalkoz�sok sz�m�ra, amelyek kev�sb� vannak j�l felszereltek a csal�rd tev�kenys�ggel szemben."

Sz�val, hogy van a m�ltja?

Eddig Longbrake professzor pontosan megj�solta a Durbin-m�dos�t�s k�vetkezm�nyeit: magasabb d�jak, alacsonyabb jutalmak, valamint v�lt�s a terhel�sr�l m�s fizet�si m�dokra. �s ahogy el�re l�tta, a keresked�k profit�lnak, a bankok s�rtik, a fogyaszt�k magasabb d�jakat fizetnek, de m�g nem l�tj�k az alacsonyabb �rak el�nyeit.

Nem vagyunk biztosak abban, hogy egyet�rt�nk mindennel, amit Longbrake professzor el�adott; k�l�n�sen �gy v�lj�k, hogy a fogyaszt�k szenvednek a biztons�gi innov�ci� hi�ny�t�l, mivel a k�rtyaterm�kek kev�ss� �szt�nzik a biztons�gi gyakorlatuk jav�t�s�t. Eur�p�ban, ahol a bankk�zi d�jak s�lyos tûz alatt vannak, a hat�konyabb EMV chipek gyakoriak, de az �llamokban m�g mindig haszn�lj�k a csal�si hajlam� cs�kot �s az al��r�s-ellenõrz�si m�dszert.

M�gis, nem tagadhatjuk, hogy a legt�bb al�becs�lt Durbin hat�sa a fogyaszt�kra. Chase a d�jnyertes program v�get vetett, �s b�r a Bank of America legink�bb figyelmet szentelt a terhel�si d�j�rt, sok m�s bank csendben elsz�llta az ingyenes ellen�rz�st. Ennek eredm�nyek�ppen sok fogyaszt� v�lasztja ki a terhel�s alternat�v�it, ak�r bankszektorban, ak�r hitelk�rty�k haszn�lat�val vagy k�szp�nzzel.

Mik�zben tov�bbra is bemutatjuk a p�nz�gyi szab�lyoz�s k�l�nb�z� perspekt�v�it, k�rj�k, �rjon a [email protected] e-mail c�mre, ha v�lem�nyt szeretne k�zrem�k�dni vagy interj�t k�ldeni.