Owe vagy nem tartozhat: Hogyan befoly�solja az ad�ss�g-tudat a saj�t tulajdon� d�nt�seit?

Mindannyian hallottuk a n�vekv� "hallgat�i ad�ss�gv�ls�gr�l" -, hogy a di�khitelek az egyetlen olyan fogyaszt�si hitel, amely a nagy recesszi� idej�n nem k�t�tt szerz�d�st. A fogyaszt�k kevesebb hitelk�rtya-tartoz�st, auto-k�lcs�n�ket, lak�shitel-k�lcs�n�ket �s jelz�loghitelt vittek ki a fed�lzeten, de a hallgat�i hitelek 2013. j�niusa �ta k�zel 1 trilli� doll�rra n�ttek.

A Investmentmatomeben �rdekeltek abban, hogy megvizsg�lj�k, milyen hat�ssal lehetnek ezek a k�lcs�n�k az emberek �let�nek m�s ter�leteire. Pontosabban, hogyan befoly�solj�k a hallgat�i hitelek az otthoni tulajdonba k�s�bb az �letben? Az SmarterBucks �s a Student Loan Hero egy�ttesen 2,616 di�khitel-birtokost vizsg�ltunk, hogy meg�rts�k hogy pontosan a hallgat�i ad�ss�g hat�ssal van az otthoni v�s�rl�sra. Ezt a jelens�get a hallgat�i ad�ss�gnak a k�s�bbi jelz�loghitel-d�nt�sek "ad�ss�g-tudat�nak" nevezik.

1) Az ad�ss�g-tudatoss�g a p�nz�gyi m�velts�g, nem pedig az ad�ss�gterhel�s f�ggv�nye.

Lehets�ges, hogy a hallgat�i ad�ss�g miatt az ad�ss�gterhel�s miatt neh�z otthont v�s�rolni. Hasonl�k�ppen sz�m�that arra is, hogy a fogyaszt�i ad�ss�g magasabb szintje vagy az alacsonyabb j�vedelem szintje ugyanazt a hat�st �rte el. M�gis felm�r�s�nkben azt tal�ltuk, hogy a hitelk�rtya-ad�ss�ggal m�rt �sszes ad�ss�gterhel�snek k�sz�nhet�en nincs hat�sa �hogy mennyire befoly�solt�k a hallgat�i hitelek a k�s�bbi lakhat�si tervek, �s a magasabb j�vedelmi v�laszad�k voltak t�bb val�sz�n�leg k�slelteti az otthoni tulajdonjogot, mint az alacsonyabb j�vedelemmel rendelkez�k, akik azonos szint� hallgat�i ad�ss�ggal rendelkeznek Tov�bbi elemz�sek azt mutatj�k, hogy ez az�rt van, mert a magasabb j�vedelemmel rendelkez� emberek magasabb pontsz�mot �rtek el a p�nz�gyi m�velts�g tesztjein. Ez a megn�vekedett "ad�ss�g-tudatoss�g" azon v�laszad�k k�r�ben is tapasztalhat�, akiknek a sz�l�k b�relt�k a h�zukat, nem pedig a b�rleti d�jakat, ami azt sugallja, hogy a p�nz�gyi m�velts�g kor�n kezd�dik.

2) Az ad�ss�g-tudat nagyon k�l�nb�zik a f�rfiak �s a n�k k�z�tt

A nagyobb p�nz�gyi m�velts�g miatt a nõk k�r�ltekintõbbek az otthoni v�s�rl�sban, m�gis a minõs�tett p�nz�gyileg mûk�dõ f�rfiak nagyr�szt nem reag�lnak a di�kok ad�ss�gtudat�ra. Ez az eredm�ny akkor igaz, ha a f�rfi �s n�i v�laszad�k j�vedelem- �s oktat�si szintj�re ir�ny�tj�k. Ezek a k�l�nbs�gek megfelelnek a Stanfier Muriel Niederle leg�jabb munk�j�nak, amely azt tal�lja, hogy a f�rfiak �s a n�k reag�lnak �s m�sk�nt tervezik a kock�zatot.

Mi�rt fontos ez?

Ezek az eredm�nyek arra engednek k�vetkeztetni, hogy a hallgat�i ad�ss�gszint folyamatosan emelkedni fog, a lak�spiacokon tov�bbra is hat�ssal lesz�nk, amelyet nem �rintenek a hagyom�nyos politik�k, mint a kamatl�b-politika �s a hitelk�telezetts�g szabv�nyai. Vil�gosabb megjegyz�s�nk szerint eredm�ny�nk azt sugallja, hogy a p�nz�gyi m�velts�g n�vel�se val�ban hat�ssal lehet arra, hogy a hallgat�i hitelekkel val� lak�sc�l� v�s�rl�kat �vatosabb� tegy�k. A lakhat�s �s a m�sodlagos jelz�log �sszeoml�sa nyom�n ez �rvendetes v�ltoz�s lehet.

Felm�r�si eredm�nyek �s m�dszertan

A Investmentmatome a Vassar F�iskola Benjamin Ho professzor, valamint a Student Loan Hero �s SmarterBucks munkat�rsai seg�ts�g�vel v�gezte el ezt a tanulm�nyt.

Sz�mos gazdas�gi, pszichometriai �s demogr�fiai int�zked�st alkalmazva 2,616 di�khitel-birtokos vizsg�ltuk meg azokat a viselked�si csatorn�kat, amelyeken kereszt�l a di�khitel-ad�ss�g befoly�solja lak�sv�s�rl�si d�nt�seiket. Az �rdekl�d�s els�dleges v�ltoz�ja a v�laszad� havi ad�ss�gainak kifizet�se volt, �s hogyan reag�lt a lek�rdez�s�nkre arr�l, hogy az ad�ss�g okozta-e az alperesnek az otthoni v�s�rl�st. Ezt a v�ltoz�t nevezz�k ad�ss�g-tudat. Az ad�ss�g-tudatoss�g metrikus volt a rendes legkisebb n�gyzetek regresszi�j�nak egy egy�tthat�ja, amely a v�laszad�k �n�ll� besz�mol�si k�sedelm�nek 7 sz�zal�kos Likert m�rt�ke, amikor egy otthont v�s�rolt havi hallgat�i hitelad�ss�gukra.