• 2024-09-18

Opci�k Keresked�si Felt�telek �s Fogalommeghat�roz�sok

Tartalomjegyzék:

Anonim

Szerz�d�seket. Felh�vja. Helyezi. Pr�mium. K�t�si �r. Bels� �rt�ke. Id� �rt�k. A p�nzb�l �s a p�nzb�l. Ez az opcion�lis keresked�k nyelve - a hagyom�nyos Wall Street-i zsargonnyomtatott dialektus.

Besz�lget�sk�nt el�sz�r meg kell tanulnia n�h�ny kulcsfontoss�g� kifejez�st. Itt vannak a kezdõ befektetõk sz�m�ra k�n�lt keresked�si opci�k alapvetõ fontoss�g�ak.

Opci�k szerz�d�s meghat�roz�sok

N�gy kulcsfontoss�g� dologr�l van sz� az opci�s szerz�d�ssel kapcsolatban:

1. Opci�t�pus:�K�tf�le lehet�s�g k�z�l lehet v�s�rolni vagy eladni:

  • H�v�s:�Az opci�s szerz�d�s, amely megadja a jogot arra, hogy meghat�rozott id� alatt v�s�roljon �llom�nyt meghat�rozott �ron.
  • tedd:�Az opci�s szerz�d�s, amely megadja a jogot arra, hogy meghat�rozott id� alatt eladja az �llom�nyt meghat�rozott �ron.

2. Lej�rati d�tum:�Az opci�s szerz�d�s �rv�nytelen�t�s�nek d�tuma. Ez az esed�kess�g id�pontja, hogy tegyen valamit a szerz�d�ssel, �s lehetnek napok, hetek, h�napok vagy �vek a j�v�ben.

3. Strike �r, vagy gyakorl� �r:�Az �r, amellyel megv�s�rolhatja vagy eladhatja az �llom�nyt, ha �gy d�nt, hogy gyakorolja az opci�t.

4. Pr�mium:�Az opci�ra fizetett r�szv�nyenk�nti �r. A pr�mium a k�vetkez�kb�l �ll:

  • Bels� �rt�ke:�Az opci� �rt�ke, amely az �llom�ny jelenlegi piaci �ra �s az opci�s sztr�jk�r k�z�tti k�l�nbs�gen alapul.
  • Id� �rt�k:�Az opci� �rt�ke, amely a szerz�d�s lej�rta el�tt eltelt id�re vonatkozik. Az id� �rt�kes a befektet�k sz�m�ra, mivel az opci� bels� �rt�ke a szerz�d�s id�szaka alatt n�vekedni fog. A lej�rati d�tum k�zeledt�vel az id��rt�k cs�kken. Ezt az id�b�lyegz�snek vagy a "theta" -nak nevezz�k, miut�n kisz�m�tottuk az opci�s �rk�pz�si modellt.

" T�BB:�Legjobb br�kerek az opci�s keresked�shez

Az opci�s id�zetek magyar�zata

H�vja fel a r�szv�nyek �raj�nlatot, �s megkapja a v�llalat jelenlegi piaci r�szesed�si �r�t - az �sszeget, amelyet akkor fizetne, ha r�szv�nyeket v�s�rolt vagy a befizetett �sszeget, ha eladta �ket. Az opci�s szerz�d�sekre vonatkoz� aj�nlatok sokkal �sszetettebbek, mivel t�bbf�le v�ltozat �ll rendelkez�sre a kereskedelemre t�pusonk�nt, lej�rati d�tumon, sztr�jkon �s �gy tov�bb.

Amikor felh�vja az opci�s aj�nlatot, megjelenik egy t�bl�zat a rendelkez�sre �ll� opci�s szerz�d�sekr�l, az �gynevezett opci�s l�ncokr�l:

A t�bl�zat minden sor�ban kulcsfontoss�g� inform�ci�k vannak a szerz�d�ssel kapcsolatban:

Sztr�jk:�Az �r, amelyet fizetni vagy kapni fog, ha az opci�t gyakorolta.

A szerz�d�s megnevez�se:�Ahogy a r�szv�nyek is vannak ticker szimb�lumokkal, az opci�s szerz�d�sek opci�s szimb�lumokkal rendelkeznek, olyan bet�kkel �s sz�mokkal, amelyek megfelelnek a szerz�d�sben szerepl� adatoknak. Egy val�di opci�s l�ncban a c�g ticker szimb�luma a szerz�d�s megnevez�se el�tt fog megjelenni.

Utols�:�Az �rat, amelyet fizetett vagy kapott az utols� alkalommal, amikor az opci�t kereskedt�k.

licit:�Az �r, amelyet a vev� hajland� fizetni az opci��rt. Ha eladja az opci�t, ez az a d�j, amelyet a szerz�d�shez kap.

K�rdez:�Az �r, amelyet az elad� hajland� elfogadni az opci�ra. Ha szeretn�l v�s�rolni egy opci�t, akkor ez a pr�mium fizet.

V�ltoz�s:�Az �rv�ltoz�s az el�z� keresked�si napi z�r�s �ta, sz�zal�kban kifejezve is.

Hanger�:�A szerz�d�sek sz�ma azon a napon kereskedett.

Ny�lt �rdekl�d�s:�A jelenleg �rv�nyben l�v� opci�s szerz�d�sek sz�ma.

volatilit�s:�Annak m�r�se, hogy mennyi r�szv�ny�r ingadozik a magas �s az alacsony �r k�z�tt minden nap. A t�rt�nelmi volatilit�s, amint azt a n�v is jelzi, a m�ltbeli �radatok alapj�n sz�m�tj�k ki. �vente vagy meghat�rozott id�tartam alatt m�rhet�.

Az implik�lt volatilit�s, vagy a "IV" opci�kban - az �raj�nlat r�vid�t�se, megm�ri azt a val�sz�n�s�get, hogy a piac �gy gondolja, hogy egy k�szlet �rcs�kken�st tapasztal. (Lehets�ges, hogy hallani fog a "vega" -r�l is, az opci�s �raz�si modell, amelyet az elm�leti hat�s m�r�s�re haszn�lnak, hogy az egyes pontok v�ltoz�sa a r�szv�ny�rfolyamon az implik�lt volatilit�son m�lik.)

A magasabb implik�lt volatilit�s �ltal�ban magasabb opci�s �rakat jelent, mivel a szerz�d�s magasabb potenci�lis felfel� �ll. De ne sz�m�tsd ezeket a sz�m�t�sokat bizonyosnak. Ahogyan a bev�teli becsl�sek csup�n egy elemz� el�rejelz�se arr�l, hogy egy v�llalat val�sz�n�leg keresni fog, a volatilit�si int�zked�sek csak el�rejelz�sek arra vonatkoz�an, hogy egy adott opci� �r�nak mennyire v�ltozik.

Felt�telek annak le�r�s�ra, hogy melyik lehet�s�g �rdemes

Amikor a lehet�s�gek le�r�sa a teljes�tm�ny, a "fel", "le" vagy "lapos" nem v�gja le. B�rmely adott pillanatban, hogy egy opci�s szerz�d�s van folyamatban, ez egyike a h�rom dolognak:

A p�nzben:�Ez egy olyan opci�ra vonatkozik, amelynek bels� �rt�ke - amikor a ny�ltpiaci t�zsdei �r �s a sztr�jk�r k�z�tti kapcsolat kedvez az opci�s szerz�d�s tulajdonos�nak. Ha a r�szv�ny�r magasabb a sztr�jk �r�n�l, ez j� h�r a h�v� opci� tulajdonos�nak. A lead�si lehet�s�g a p�nz, ha a r�szv�ny�r alacsonyabb, mint a sztr�jk �r.

A p�nzb�l:�Ha nincs lehet�s�g arra, hogy az opci�t gyakoroljuk, akkor a p�nzr�l sz�l. Gyakorlatilag sz�lva, egy out-of-the-money opci� teszi r�szv�nyek v�s�rl�sa vagy elad�sa a sztr�jk �r�n kevesebb j�vedelmez�, mint a v�teli vagy elad�si a ny�lt piacon. A h�v�s opci� ki van z�rva a p�nzb�l, ha a r�szv�ny�r alacsonyabb, mint a sztr�jk �r. A felaj�nl�si lehet�s�g k�v�l esik a p�nzb�l, ha a r�szv�ny�r magasabb a sztr�jk �r�n�l.

A p�nz:�Amikor a t�zsdei �r nagyj�b�l megegyezik a sztr�jk �r�val, egy opci�t a p�nzben kell figyelembe venni. Alapvet�en ez egy mos�s.

Opci�k v�s�rl� �s elad� felt�telek

Ez az utols� k�t fedezet t�pus� keresked�si lehet�s�g. Ez egy m�sik eset, amikor a hagyom�nyos kifejez�sek, mint a "vev�" �s az "elad�", nem el�gg� elkapj�k az opci�k forgalmaz�s�nak �rnyalatait.

Tart�:�A befektet�re vonatkozik, aki rendelkezik opci�s szerz�d�ssel. A h�v�sbirtokos fizet az opci� megv�s�rl�s�hoz a k�szlet erej�ig a szerz�d�s param�terei alapj�n. A k�szletbirtokosnak joga van eladni az �llom�nyt.

�r�:�A befektet�re vonatkozik, aki eladja az opci�s szerz�d�st. Az �r� a b�nuszt�l kapja a pr�miumot, cser�be a meghat�rozott r�szv�nyek megv�s�rl�s�ra vagy elad�s�ra vonatkoz� �g�ret�rt a sztr�jk �r�n, ha a birtokos gyakorolja az opci�t.

A tranzakci� ellent�tes oldal�n k�v�l az opci�tulajdonosok �s opci�s �r�k k�z�tt a legnagyobb k�l�nbs�g a kock�zatoknak val� kitetts�g.

Ne felejts�k el, hogy a birtokosok megv�s�rolj�k vagy eladj�k a r�szv�nyeket, de nem k�telesek semmit tenni. Szerz�d�s�k biztos�tja sz�mukra a szabads�got arra, hogy eld�nts�k, mikor - vagy ha - gyakorolj�k az opci�t, vagy eladj�k a szerz�d�st lej�rta el�tt. Ha v�g�l egy out-of-the-p�nz opci�val j�rnak, akkor elmehet, �s hagyhatja, hogy a szerz�d�s lej�r. Csak az opci�val fizetett �sszeget (a pr�miumot) �s a kereskedelmi jutal�kok k�lts�geit vesz�tik el.

Az �r�knak nincsen ilyen rugalmass�guk. P�ld�ul, amikor a h�v�sbirtokos �gy d�nt, hogy egy opci�t gyakorol, az �r� k�teles teljes�teni a megb�z�st, �s eladni az �llom�nyt a strike �ron. Ha az �r� m�r nem rendelkezik elegend� r�szv�nyekkel az �llom�nyb�l, akkor a r�szv�nyek �r�nak megszerz�s�vel kell v�s�rolnia - m�g akkor is, ha ez magasabb, mint a sztr�jk �r�n�l -, �s vesztes�ggel �rt�kes�ti �ket a h�v�stulajdonosnak.

A korl�tlan lefel� ir�nyul� potenci�l miatt azt javasoljuk, hogy a befektet�k csak az opci�k kezdet�n tarts�k be a v�teli (holding) oldalt, miel�tt bonyolultabb opci�s keresked�si strat�gi�kba induln�nak.

Dayana Yochim a Investmentmatome egyik szem�lyzeti �r�ja, egy szem�lyes p�nz�gy honlapja: Email: [email protected]. Twitter: @DayanaYochim.