A New York-i di�kok alacsonyabbak az amerikai �tlagn�l a di�khitelekn�l

A New York-i f�iskol�k �s egyetemek hallgat�i jelent�sen kev�sb� val�sz�n�ek, mint m�s �llamokban, hogy a di�khitel�k�n alapuljanak, az Egyes�lt �llamok Tansz�k�nek Tanulm�nya szerint.

A tanulm�ny meg�llap�totta, hogy a New York-i posztgradu�lis iskol�kban r�sztvev�k 8% -a, akik 2013-ban kezdt�k el fizetni hitel�ket, a visszafizet�s harmadik �v�ben nem teljes�tettek. A New York-i nemfizet�si ar�ny a nemzetben a hatodik legalacsonyabb volt.

Az Egyes�lt �llamok �ltal�nos nemfizet�si ar�nya 11,3% volt. (L�sd az �sszes 50 �llapot alap�rt�keit.)

A tanulm�ny t�bb mint 6 ezer k�z�piskol�t l�tott a nemzeten �s 401-et New Yorkban, k�zt�k mag�n-, k�zv�llalkoz�i �s tulajdonosi (profit) iskol�kat. Az �llami beavatkoz�sn�l a legnagyobbak k�z�l az alap�rtelmezett ar�nyok a k�vetkez�k voltak:

• Suffolk County K�z�ss�gi F�iskola: 9%.
• Excelsior College: 3,9%.
• University at Buffalo: 3,1%.
• Syracuse Egyetem: 3%.
• New York Egyetem: 1,9%.

(Kattintson ide az alap�rtelmezett statisztik�k sz�vets�gi adatb�zis�nak keres�s�hez iskola, v�ros vagy �llam szerint.)

Az orsz�gos, nyilv�nos k�z�ss�gi koll�giumok �tlagos fizet�si k�sedelmi kamata 2013-ra 18,5% volt, �s a v�dett iskol�k 15% -on voltak. A n�gy�ves �llami f�iskol�k eset�ben az �tlagos ar�ny 7,3% volt, a n�gy�ves mag�niskol�k pedig 6,5% volt.

A k�z�ss�gi koll�giumok, a szakiskol�k �s a profitorient�lt f�iskol�k alap�rt�ke �ltal�ban magasabb, mivel a kor�bbi di�kok kev�sb� val�sz�n�ek a tanulm�nyaik befejez�s�re, vagy a j�vedelem n�vel�s�re, �s gyakran nem tudnak l�p�st tartani a hitelek kifizet�s�vel. jelent�st a Brookings Papers on Economic Activity c�m� dokumentumban.

>> T�BB:�Di�khitel-alap�rtelmez�s: Mit jelent �s hogyan kell kezelni?

Az �j jelent�s r�szletesen megvizsg�lja az �tal�nyd�jakat, de nem felt�tlen�l mutatja meg teljes k�pet a hallgat�k ad�ss�gterheir�l. M�g a besz�mol� egy pillanatk�pet k�sz�t a hitelfelvev�kr�l, akik a visszafizet�si f�zisuk els� h�rom�ves id�szak�ban vannak, nem veszi fel azokat, akik a visszafizet�s visszavon�s�t k�vetelik, am�g a h�rom�ves m�r�si id� lej�r.

Amherst tan�csad�: Az ad�ss�g az "egyetemek" ut�n "neh�z d�nt�seket" hoz l�tre

A f�iskolai v�gzetts�g�ek �tlagosan t�bbet keresnek, mint azok, akiknek csak egy k�z�piskolai diploma van. 2014-ben a fiatalabb feln�ttek �tlagos j�vedelme 49,900 doll�r volt, szemben a 30 000 doll�rral a k�z�piskolai v�gzetts�ggel, az Orsz�gos Oktat�si Statisztikai K�zpont szerint.

Azonban a t�lzott hallgat�i hitelek ad�ss�ga jelent�s terhet jelent sok amerikai sz�m�ra. Jelent�sen g�tolhatja az emberek p�nz�gyeit az�ltal, hogy n�veli az �ltal�nos ad�ss�gterheket, �s p�nzt takar�t meg a jelz�loghitelekre, nyugd�jaz�sra �s m�s hossz� t�v� befektet�sekre. A hallgat�i hitelek teljes �llom�nya j�niusa �ta 1,36 billi� doll�r volt, a Federal Reserve Board szerint 2011-ben 961 milli�rd doll�r volt.

Megk�rdezt�k Amherst, New York-i p�nz�gyi tan�csad�j�t, Steven Elwell-t, arr�l, hogy a csal�dok mik�nt integr�lhatj�k a hallgat�i hiteleket a p�nz�gyi �let�kbe.

Hogyan lehet a di�kok �s a csal�dok meggy�z�dni arr�l, hogy k�lcs�n�k j� befektet�s a j�v�j�kben?

A csal�dok �s a hallgat�k meggy�z�dhetnek arr�l, hogy a hitelek j� befektet�snek min�s�lnek, ha megfelel� kutat�st v�geznek a f� kiv�laszt�s�n. Ez k�l�n�sen az�rt fontos, mert t�bbsz�r�s �tk�lt�z�s eset�n nagyobb sz�m� f�l�vre van sz�ks�ged, hogy befejezze a fokozatot, ami k�lts�geket eredm�nyez.

Emellett a di�kok is �sszpontos�tanak j� min�s�g�ek �s kihaszn�lva az iskolai h�l�zatok el�nyeit. Gyakran el�fordul, hogy az iskolai szponzor�lt esem�nyek h�l�zatba kapcsol�sa a di�k els� munk�j�t eredm�nyezi az egyetemen.

Hogyan befoly�solja a hallgat�i k�lcs�n�k felv�tele a tanul�k j�v�beli p�nz�gyi �let�t?

Az iskolai fizet�shez sz�ks�ges k�lcs�n�k levon�sa havi kifizet�st eredm�nyez. Ez a fizet�s befoly�solhatja a m�s p�nz�gyi c�lok el�r�s�re val� k�pess�g�t, p�ld�ul egy s�rg�ss�gi p�nzt�rra t�rt�n� megtakar�t�st, egy h�z el�leg�t vagy nyugd�jaz�s�t. �ltal�ban a k�lcs�n 10-12 �ves kifizet�si �temtervvel rendelkezik, �gy hat�ssal lehet arra, hogy hossz� ideig el�rheti a t�bbi c�lt.

Mit kell a sz�l�k �s a di�kok szem el�tt tartani a hallgat�i hitelek felv�telekor?

Tartsa szem el�tt az �sszes rendelkez�sre �ll� lehet�s�get, kezdve a sz�vets�gi t�mogatott �s unsubsidized hitelek, majd k�lt�z�tt a mag�n k�lcs�n�k �s a sz�l� PLUS hitelek. Legyen szem el�tt a kamatl�bak, k�l�n�sen, hogy v�ltoz�ak vagy fixek, �s a kifizet�si lehet�s�gek minden t�pus� k�lcs�n enged�lyezi. V�g�l, az �retts�gi ut�n, vizsg�lja meg a lehets�ges k�lcs�n�ket.

Milyen lehet�s�gek vannak a hallgat�i hitel ad�ss�g�nak felt�teleinek jav�t�s�ra?

El�sz�r is �lvezze az esetleges automatikus fizet�si engedm�nyeket, amelyeket a hitelez� ny�jt, ami 0,25 sz�zal�kponttal cs�kkentheti kamatl�bait. Ez sok p�nzt eredm�nyezhet. Emellett sz�mos p�nz�gyi v�llalat kezdte meg a di�khitel refinansz�roz�si opci�kat. N�zd meg az el�nyeiket �s h�tr�nyait - de miel�tt �jra refinansz�rozn�, vizsg�lja meg a sz�vets�gi hitelekhez rendelkez�sre �ll� b�rmilyen hiteltelev�si programot. Ha egy mag�nhitelre refinansz�rozzuk, akkor elvesz�tj�k a hozz�f�r�st.

A j�vedelemorient�lt visszafizet�si terv j� v�laszt�s?

A j�vedelemalap� visszafizet�si lehet�s�gek j� lehetnek, ha k�zdenek a havi fizet�ssel, de vannak h�tr�nyai. Alacsonyabb fizet�s eset�n az eredeti �temtervn�l hosszabb fizet�st kell fizetnie, hogy kifizesse a k�lcs�nt. Ez azt jelenti, hogy v�gs� soron t�bb �rdekl�d�st fizet.

Steven Elwell hiteles p�nz�gyi tervez� �s aleln�ke a Level Financial Advisorsnak.

�llami hallgat�i hitelek nemteljes�t�si d�jai

�Az 50 �llam a legmagasabb di�khitel-�tal�nyt�l a legalacsonyabbig rangsorolt.

Rangsor	�llapot	A di�khitelek sz�zal�kos mulaszt�sa
1.	�j-Mexik�	18.9
2.	Nyugat-Virginia	16.2
3.	Kentucky	15.5
4.	Mississippi	14.6
5.	Indiana	14.2
6.	Florida	14.1
7.	Arkansas	14
8.	Arizona	14
9.	Wyoming	14
10.	Oregon	13.7
11.	Ohio	13.6
12.	d�l Karolina	13.2
13.	Nevada	12.7
14.	Texas	12.6
15.	Oklahoma	12.5
16.	South Dakota	12.3
17.	Louisiana	12.3
18.	Alabama	12.2
19.	Gr�zia	12
20.	Iowa	11.9
21.	Michigan	11.8
22.	�szak-Karolina	11.6
23.	Alaszka	11.6
24.	Colorado	11.5
25.	Missouri	11.5
26.	Tennessee	11.4
27.	Idaho	11
28.	Kansas	10.7
29.	Washington	10.4
30.	Kalifornia	10.4
31.	Hawaii	10.4
32.	Maine	10.4
33.	Delaware	10
34.	Maryland	9.9
35.	Montana	9.8
36.	Wisconsin	9.6
37.	Illinois	9.4
38.	Pennsylvania	9.2
39.	Virginia	9.1
40.	Utah	9.1
41.	New Jersey	9
42.	Minnesota	8.8
43.	Connecticut	8.5
44.	Nebraska	8.2
45.	New York	8
46.	Rhode Island	7.9
47.	New Hampshire	7.8
48.	Vermont	7.2
49.	�szak-Dakota	6.5
50.	Massachusetts	6.1