Makroökonómia Meghatározás és példa

Mi az:

Makroökonómia az aggregált tényezők, például a foglalkoztatás, az infláció és a bruttó hazai termék tanulmányozása, hogyan befolyásolják a gazdaság egészét.

Hogyan működik (példa):

A nagy gazdasági világválság és annak magas munkanélküliségi rátája nagymértékben befolyásolta a makrogazdasági fejlődést. 1936-ban John Maynard Keynes kiadta a Foglalkoztatás, Érdeklődés és pénz általános elméletét, amely elmélete szerint a kormányzati kiadások és adópolitikák felhasználhatók a gazdaságok stabilizálására. A Keynes-i gazdasággondozó iskola azzal érvel, hogy az államháztartási kiadások növekedése vagy az adócsökkentés ösztönözni fogja a gazdaságot; a kormányzati kiadások csökkenése vagy az adók emelése ugyanakkor szűkítené a gazdaságot és csökkentené az inflációt.

Később Milton Friedman újabb jól ismert makroökonómiai gondolkodásmódot fejlesztett ki, amely a Keynes fiskális politikai eszméjét elutasította, a pénzgazdálkodás szabályozása volt a gazdasági stabilitás kulcsa. Bár Friedman több könyvet is megjelent különböző témákról, legismertebb munkája a pénzmennyiségelméleti tanulmányok, melyeket 1956-ban jelentettek be.

Az amerikai szövetségi kormány rendelkezik költségvetési és monetáris eszközökkel annak érdekében, hogy segítse a gazdaság szabályozását.

A legfontosabb makrogazdasági kontextusú intézkedések és témák a következők: bruttó hazai termék, foglalkoztatási ráta, az üzleti ciklus fázisai, az infláció mértéke, a pénzkínálat, az államadósság szintje és a a tendenciák rövid távú és hosszú távú hatásai, valamint ezek változásai. A makroökonómia a gazdaságot alkotó tényezők közötti kölcsönhatásokat is vizsgálja.

A makroökonómia nagy jelentőséget tulajdonít a gazdaság elvárásainak. Megvizsgálja a várható és váratlan változások hatásait, valamint azt a hatást, amelyet akkor okoz, ha a változások várhatóan átmenetiek, és várhatóan állandóak lesznek.

Miért fontos:

A makroökonómák keresik a gazdasági politikai célokat és gazdasági stabilitást. Ennek során gyakran megpróbálják megjósolni a foglalkoztatás jövőjét, az inflációt és más kulcsfontosságú gazdasági mutatókat. Ezek a jóslatok befolyásolják a kormányok, magánszemélyek és vállalatok által hozott döntéseket.

Fontos megjegyezni a makrogazdaság és a mikroökonómia közötti különbséget. Míg a makroökonómia a "nagy képet" szemléli, a mikroökonómia a kínálat és a kereslet tanulmányozására és az egyes fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezőkre terjed ki. Mindazonáltal a kettő egymáshoz kapcsolódik, mivel a mikroökonómiai szintű kisebb döntések végső soron hatással lesznek az egész gazdaságot befolyásoló nagyobb gazdasági tényezőkre.

A befektető világban mindenki számára legalábbis általános ismerete van a makrogazdasági elmélet és a gazdaság jelenlegi állása. Magától értetődik, hogy a széles makrogazdasági változások elkerülhetetlenül mind a vállalati, mind az egyéni szinten érzékelhetőek. Ezenkívül maguk a piacokat gyakran az érzékeny gazdasági adatok, például a legfrissebb GDP-jelentés vagy a legutóbbi foglalkoztatási adatok nyilvánosságra hozatala okozza.

Gyakran a makrogazdasági szempontból leginkább érintettek hajlamosak a befektetés felülről lefelé történő megközelítésére. Ahelyett, hogy szigorúan a vállalati fundamentumokra koncentrálna, a felülről lefelé irányuló befektetők először megpróbálják elemezni, hogy a gazdaság melyik ágazatai élvezik a jelenlegi gazdasági folyamatok előnyeit. Csak akkor, amikor meghatározták a legkedvezőbb gazdasági kilátásokkal rendelkező területeket, elkezdenék keresni a legígéretesebb cégeket az adott iparágakban. Ennek a filozófiának az alapja, hogy még az erős vállalatok is küzdhetnek, ha az iparág, amelyben működnek, merev gazdasági szembeszegülést szenved. Eközben a virágzó ipar leggyengébb cégei még mindig sikerülnek.