Ki adta ki az els� hitelk�rty�t?

Annak ellen�re, hogy ma minden�tt jelen vannak, vajon elgondolkodt�l-e valaha, amikor az emberek el�sz�r haszn�ltak hitelk�rty�kat? K�nny� meg�rteni mag�t�l, hogy milyen hitelk�rty�knak kell kin�znie, hogyan kell m�k�dni�k, �s m�g azt is, hogy hogyan hirdetik �ket, de amit mindig megszoktunk, nem mindig volt ilyen. Gyorsan s�t�ljon le a mem�ria s�von, mik�zben �ttekintj�k a hitelk�rtya t�rt�nelm�t.

A hat�konys�g maximaliz�l�sa, a hib�k minimaliz�l�sa

A hiteles �rm�ket az 1800-as �vekben haszn�lt�k �ruh�zak, sz�llod�k �s olajv�llalatok. Az �rm�ket rendszeres �gyfeleknek adt�k �t, �gy fizetni tudtak a javak�rt vagy a szolg�ltat�sok�rt. Az �rm�k �ltal�ban rendelkeztek az �gyf�l sz�mlasz�m�val, ez�rt v�s�rl�skor a sz�mot k�nnyen fel lehet nyomtatni pap�rra. Ez minimaliz�lta az irodalmi hib�kat. Mivel azonban az �gyf�l nev�t �ltal�ban nem vett�k fel az �rme, ez a m�dszer kiszolg�ltatott� tette a csal�st.

Az 1900-as �vek elej�n olajc�gek �s �ruh�zak v�ltottak charga-lemezekre. Az 1928-ban kifejlesztett Charga-lemezek kis n�gysz�gletes f�mlemezek voltak (nem k�l�nb�znek a kutya-c�mk�ket�l), amelyeket b�r- vagy kartonlapk�kban tartanak, �s amelyek a v�s�rl� nev�t, v�rosait, �llam�t, sz�mlasz�m�t, n�ha h�tulr�l, al��r�sukat. A hitelk�rty�khoz hasonl�an a charga k�rty�k a k�nyvelõk �let�t k�nny�tett�k meg az irodai hib�k minimaliz�l�sa r�v�n. A v�s�rl�sok dokument�l�s�hoz a pap�rt a k�rty�k tetej�re helyezt�k, �s a g�p tint�val felt�lti az adatokat a k�rty�r�l.

A jelenleg haszn�lt hitelk�rty�kt�l elt�r�en a hitelek �s a charga-k�rty�k �ltal�ban a boltokban t�rol�dtak. M�g akkor is, ha az �gyfelek a charga k�rty�kat viselt�k, csak azokat a boltban tudt�k haszn�lni, amelyik kiadta �ket. Az 1940-es �vekig a k�rty�k elkezdtek hasonl�tani a mai napig.

" T�BB: A hitelk�rtya t�rt�nete

Az els� k�zvet�t�k

Nem volt sok�ig, am�g harmadik felek nem kaptak lehet�s�get a hitel�gyletek k�zvet�t�s�re. A helyi v�llalkoz�sok forduln�nak a bankokhoz �s m�s hitel-kibocs�t�khoz, hogy sz�ml�zz�k az �gyfeleket j�v��rt beszerz�seikre, ami sok id�t �s p�nzt takar�t meg a v�llalkoz�sok sz�m�ra a k�nyvel�s �s a sz�mlagy�jt�s ter�let�n. Az �gyfelek el�gedettek voltak a harmadik felek hitelez�ivel is, mivel k�rty�ik lehet�v� tett�k sz�mukra, hogy k�l�nb�z� �zletekben v�s�rolhassanak hitelt.

A kor�bban kiadott els� bankk�rty�t, amelyet "Charge-It" k�rty�nak neveztek, 1946-ban New York-i Brooklyn-i Flatbush Nemzeti Bank vezetett be John Biggins nev� embert. Az �gyfelek a k�rty�t haszn�lj�k a v�s�rl�sokhoz, �s a v�llalkoz�sok let�tbe helyezik �rt�kes�t�si jegyeit a bankban. A bank ezut�n sz�ml�zza az �gyfelet, �s az �gyf�lnek vissza kell fizetnie ad�ss�g�t a h�nap v�g�ig. B�r csak a helyi v�llalkoz�sok vettek r�szt, ez els� alkalommal lehet�v� tette az �gyfelek sz�m�ra, hogy egyetlen k�rty�t haszn�ljanak k�l�nb�z� �zletekben.

R�viddel a "Charge-It" ut�n j�tt a Diner's Club Card 1949-ben. Az alap�t�, Frank McNamara, inspir�lt�k a k�rty�t, miut�n zavarba j�tt, amikor elfelejtette hozni a t�rc�j�t �tterembe. El�sz�r a Diner's Club k�rtyak�rtya kiz�r�lag az �ttermi sz�ml�kra vonatkozott. A Charge-It k�rty�hoz hasonl�an, a Diner's Club k�rtya d�jkiad� volt. Ez azt jelentette, hogy az �gyfeleknek a teljes �sszeget meg kell fizetni�k, amikor az �tterem kisz�ml�zza �ket, �s a fennmarad� �sszeget nem lehet a k�vetkez� h�napra �tvinni.

A Diner's Club k�rtya olyan n�pszer�v� v�lt, hogy 1951-ben 20 000 k�rtyabirtokos volt. 1961-ben a Diner Club k�rty�j�t m�anyaggal helyettes�tett�k. Azonban a Diner's Club nem volt az els�, aki celluloid m�anyagot haszn�lt. A versenyt�rsuk, az American Express, az els�, aki 1959-ben mutatta be az �gyfeleket a m�anyag k�rty�khoz.

Nyitott hurkok �s forg� egyenlegek

Az 1960-as �vek elej�n a k�rty�k nagyon hasonl�tanak a j�l ismert k�rty�kra, de nem ugyan�gy m�k�dtek. A Charge-It, a Diner's Club �s az American Express k�rty�k z�rt hurk� rendszeren voltak, ami azt jelentette, hogy a k�rty�kat csak bizonyos �zletekben lehetett haszn�lni. Csak 1966-ra alkottak �ssze a bankok, hogy megalapozz�k a ny�lt hurk� rendszer alapjait. A k�s�bbi k�rty�kat sz�lesebb k�r� helysz�neken �s int�zm�nyekben lehet haszn�lni, mindaddig, am�g a keresked�k elfogadt�k a kibocs�t�t.

Az utols� elem, amely a m�ltbeli k�rty�kat a hitelk�rty�kt�l kezdve differenci�lta, mint ahogy ma ismerj�k, az volt a lehet�s�g, hogy egy forg� egyens�lyt hordozunk. M�s szavakkal, sok k�rtyatulajdonos k�telezte a teljes egyenleg kifizet�s�t a h�nap v�g�n. Azonban a k�rty�k elkezdt�k elfogadni a forg� egyens�ly eszm�j�t az id� m�l�s�val. P�ld�ul, b�r 1959-ben �j forg�eszk�z�ket vezettek be, az American Express nem adta ki az els� hitelk�rty�j�t forg� egyenleggel 1987-ig.

A hitelk�rtya celluloid m�anyag konstrukci�j�t, a nyitott hurok rendszert �s a forg� m�rleg k�nyelm�t k�nny� elfogadni, de sok�ig tartott a hitelk�rtya legfrissebb verzi�ja, ami ma megegyezik. Ha a m�lt b�rmilyen jelz�s a j�v�re n�zve, sokkal t�bbet v�rhatunk. A biol�giailag leboml� k�rty�kkal �s az intelligens chip technol�gi�val kapcsolatos leg�jabb k�s�rletek meger�s�tik, hogy a hitelk�rtya folyamatosan fejl�dik �s itt marad - legal�bb egy kicsit hosszabb ideig.

Hitelk�rtya k�p a Shutterstockon kereszt�l.