Mi az a Hedge Alap? Hedge Funds, az Glass-Steagall t�rv�ny �s a Volcker-szab�ly magyar�zata

Susan Lyon

A p�nz�gyi �sszeoml�s �ta sok sz�besz�d t�rt�nt a p�nz�gyi szab�lyoz�sr�l sz�l� h�rekr�l. A 2010-es Dodd-Frank T�rv�ny �tad�s�val az Obama-adminisztr�ci� a p�nz�gyi rendszer reformja �rdek�ben kulcsfontoss�g� r�sz�t k�pezte a fedezeti alapok szab�lyoz�s�nak.

Ez felk�ri a k�rd�st: mi is pontosan egy fedezeti alap? A k�rd�sre adott v�lasz azt mutatja meg, hogy mi�rt olyan sok korm�nyzati tisztvisel� �s elemz� �gy v�li, hogy a p�nz�gyi rendszer stabilit�sa szempontj�b�l fontos a fedezeti alapok szigor�t�sa. Megvizsg�ljuk, hogy a fedezeti alapok v�delme a hely�n van-e, �s hogy a tervek szerint dolgoznak-e.

Milyen fedezeti alapok �s hogyan m�k�dik a fedezeti alap befektet�si tev�kenys�ge?

A legegyszer�bben a fedezeti alap befektet�si csoport �s befektet�si alapkezel� k�z�tti befektet�si meg�llapod�s. A befektet�k mag�n- vagy int�zm�nyi jelleg�ek lehetnek, �s a fedezeti alapkezel�t nagy mennyis�g� p�nzzel b�zz�k meg, amelyet a menedzser az �ltala megfelel�nek l�tsz� befektet�sek�rt fektet be. Ha a befektet�sek nyeres�get termelnek, akkor a menedzser a nyeres�g egy sz�zal�k�t a befektet�k �ltal al��rt meg�llapod�sban el��rja.

Teh�t mi�rt d�ntik el a befektet�k, hogy p�nz�ket egy fedezeti alap kez�be adj�k, nem pedig egy befektet�si alap vagy befektet�si bank helyett? A v�lasz egyszer� - a profit lehet�s�ge rendk�v�l magas. A befektet�si bankokkal ellent�tben a fedezeti alapok kev�sb� szab�lyozz�k a SEC-t, �s a fedezeti alapok kezel�i felhatalmaz�st kapnak arra, hogy a piaci ingadoz�sokra reag�lva gyors, er�sen t�ke�tt�teles d�nt�seket hozzanak.

Itt egy gyors pillanatfelv�tel:

• A fedezeti alapok eszk�zeinek teljes �sszege a 2^nd�2012 negyed�v�ben nagyj�b�l 1,7 trilli� doll�r volt.
• A vil�g egyik vezet� fedezeti alapkezel�je, Ray Dalio 2011-ben h�rommilli�rd doll�rral l�pett be vezet�i d�jakb�l.

Annak ellen�re, hogy a fedezeti alapok nyeres�ge nemr�g cs�kkent, az emberek tov�bbra is nagy p�nz�sszegeket fektetnek benne.

Az �veg-Steagall �s a Volcker-szab�ly gyors t�rt�nete: H�nyan kezelj�k a fedezeti alapokat ma?

N�zze meg itt az Glass-Steagall t�rv�ny r�szletes magyar�zat�t, �s n�zze meg a Volcker-szab�ly r�szletes magyar�zat�t.

Az 1933-ban l�trehozott Glass-Steagall-cselekedet hat�konyan l�trehozott egy l�thatatlan labd�t a kereskedelmi banki �s a befektet�si banki szolg�ltat�sok k�z�tt, hogy megakad�lyozz�k a bankok sz�m�ra, hogy az emberek lerak�d�s�t vegy�k be, majd azokat v�kony leveg�be fektess�k. Az 1933-as Glass-Steagall t�rv�ny a nagy v�ls�g idej�n megakad�lyozta, hogy a kereskedelmi bankok �rt�kpap�rokat kereskedjenek �gyfelei let�tjeivel, �s l�trehozt�k az FDIC-t, mint a bankfenntart�k elleni v�delmet. Az 1933-ban elfogadott Bank�gyt�rv�ny szerint az Glass-Steagall-t az �vek sor�n �tv�gt�k, �s v�g�l az 1999-es Gramm-Leach-Billey t�rv�ny alapj�n a Clinton-k�zigazgat�s sor�n visszavont�k. Egyes szak�rt�k szerint a t�rv�ny hat�lyon k�v�l helyez�se hozz�j�rult a 2008-as p�nz�gyi v�ls�ghoz �s a t�rv�ny a 2009-es Dodd-Frank reform t�rv�nyjavaslat Volcker-szab�ly�nak alapj�ul szolg�lt.

Elizabeth Warren elmagyar�zza legjobban, hogy a cselekv�s hogyan v�lasztja el a fedezeti alapokat �s a kapcsol�d� befektet�seket a fogyaszt�i banki tev�kenys�gekt�l:

"Glass-Steagall szerint a fedezeti alapokat el kell k�l�n�teni a kereskedelmi bankt�l. Ha egy nagy int�zm�ny ki akar menni �s j�tszani a piacon, akkor ez rendben van. De nem kapja meg a sz�vets�gi korm�ny t�mogat�s�t."

Az �veg-Steagall t�rv�ny erej�nek vissza�ll�t�sa �rdek�ben a Volcker-szab�ly szerint a kereskedelmi bankoknak nem szabad spekul�ci�ra �s spekulat�v fogad�sokra. Megtiltja a kereskedelmi �s FDIC �ltal t�mogatott bankok:

• Szex vagy mag�nt�ke alapok birtokl�sa, partnere vagy befektet�se.
• V�dett keresked�s: spekul�ci� a c�g szavatol� t�k�j�vel, azzal a c�llal, hogy nyeres�get hozzon, �s ne cs�kkenti a kock�zatot.

Sokan azt �ll�tj�k azonban, hogy ez nem elegend�, k�l�n�sen az�rt, mert k�t�rtelm�, hogy mi is pontosan "spekul�l", ellent�tben az egyszer� "fedez�ssel".

Mi�rt kell a fedezeti alapok az �n sz�m�ra?

A k�zv�lem�ny mostan�ban aggodalm�t fejezte ki a fedezeti alapkezel�k k�r�ben elk�vetett l�tsz�lag sz�lesk�r� szab�lytalans�g. Az Igazs�g�gyi Miniszt�rium a fedezeti alapkezel�k �ltal elk�vetett bennfentes kereskedelem eset�t s�jtja. P�ld�ul szeptemberben egy kor�bbi Intel �gyvezet� tan�skodott a Raj Rajaratnam magas rang� hedge fund manager�vel szemben. Rajaratnamot el�t�lt�k �s 11 �vre �t�lt�k szem�lyesen, mivel az �gynevezett "legnagyobb bennfentes kereskedelem botr�nya egy gener�ci�nak" nevezik.

Azon aggodalmak ellen�re, hogy a fedezeti alapok szerepet j�tszhatnak a 2008-as p�nz�gyi �sszeoml�sban, bizonytalans�g �ll fenn arr�l, hogy a fedezeti alapokat legjobban szab�lyozni kell. A SEC m�g mindig arra t�rekszik, hogy teljes m�rt�kben �rv�nyre juttassa a Dodd-Frank t�rv�nyjavaslat �ltal szankcion�lt �j biztos�t�kokat, �s nemr�g meghosszabb�totta a hat�rid�t a fedezeti alapok sz�m�ra, amelyek t�bb mint 150 milli� doll�rt tettek a SEC-hez val� regisztr�l�shoz.

A fedezeti alapok jelent�s mennyis�g� befektet�si t�k�t ir�ny�tanak, �s nagym�rt�k� t�ke�tt�tel� fogad�saik nagym�rt�k� k�vetkezm�nyekkel j�rhatnak a p�nz�gyi rendszerre n�zve, �gy a vita arr�l, hogy mik�nt lehet hat�konyan szab�lyozni �ket, hogy elker�lj�k a bennfentes bennfentes kereskedelmet, mind az amerikai, mind a vil�g p�nz�gyi rendszere sz�m�ra kulcsfontoss�g� k�rd�s.