A gr�z di�kok t�bb mint az amerikai �tlag a di�khitelekn�l

A gr�z f�iskol�k �s egyetemek hallgat�i az amerikai �tlagt�l magasabb ar�nyban lemondanak a hallgat�i k�lcs�n�kr�l, az Egyes�lt �llamok Tansz�k�nek Tanulm�nya szerint.

A tanulm�ny meg�llap�totta, hogy a gr�ziai posztgradu�lis iskol�k di�kjainak 12% -a, akik 2013-ban kezdt�k meg a hitelek kifizet�s�t, a visszafizet�s harmadik �v�ben nem teljes�tettek.

Az Egyes�lt �llamok �ltal�nos nemfizet�si ar�nya 11,3% volt. (L�sd az �sszes 50 �llapot alap�rt�keit.)

A tanulm�ny a nemzetben t�bb mint 6000 k�z�piskol�t �s 145 Gr�zi�t, k�zt�k a mag�n-, a k�zv�llalkoz�i �s a tulajdonosi (non-profit) iskol�kat vizsg�lta. Az �llami beavatkoz�sn�l a legnagyobbak k�z�l az alap�rtelmezett ar�nyok a k�vetkez�k voltak:

• Georgia �llam: 8,8%.
• Kennesaw �llami Egyetem: 7,3%.
• Georgia Southern University: 6,8%.
• Georgia Egyetem: 2,2 %%.
• Georgia Tech: 2%.

(Kattintson ide az alap�rtelmezett statisztik�k sz�vets�gi adatb�zis�nak keres�s�hez iskola, v�ros vagy �llam szerint.)

Az orsz�gos, nyilv�nos k�z�ss�gi koll�giumok �tlagos fizet�si k�sedelmi kamata 2013-ra 18,5% volt, �s a v�dett iskol�k 15% -on voltak. A n�gy�ves �llami f�iskol�k eset�ben az �tlagos ar�ny 7,3% volt, a n�gy�ves mag�niskol�k pedig 6,5% volt.

A k�z�ss�gi koll�giumok, a szakiskol�k �s a profitorient�lt f�iskol�k alap�rt�ke �ltal�ban magasabb, mivel a kor�bbi di�kok kev�sb� val�sz�n�ek a tanulm�nyaik befejez�s�re, vagy a j�vedelem n�vel�s�re, �s gyakran nem tudnak l�p�st tartani a hitelek kifizet�s�vel. jelent�st a Brookings Papers on Economic Activity c�m� dokumentumban.

Gr�zi�ban p�ld�ul a Wiregrass Georgia M�szaki F�iskola 32,3% -os, m�g a Georgia Northwestern Technical College 27,8% -os volt.

>> T�BB:�Di�khitel-alap�rtelmez�s: Mit jelent �s hogyan kell kezelni?

Az �j jelent�s r�szletesen megvizsg�lja az �tal�nyd�jakat, de nem felt�tlen�l mutatja meg teljes k�pet a hallgat�k ad�ss�gterheir�l. M�g a besz�mol� egy pillanatk�pet k�sz�t a hitelfelvev�kr�l, akik a visszafizet�si f�zisuk els� h�rom�ves id�szak�ban vannak, nem veszi fel azokat, akik a visszafizet�s visszavon�s�t k�vetelik, am�g a h�rom�ves m�r�si id� lej�r.

Atlanta hitel tan�csad�: A hallgat�i ad�ss�got "rendk�v�li �vatoss�ggal"

A f�iskolai v�gzetts�g�ek �tlagosan t�bbet keresnek, mint azok, akiknek csak egy k�z�piskolai diploma van. 2014-ben a fiatalabb feln�ttek �tlagos j�vedelme 49,900 doll�r volt, szemben a 30 000 doll�rral a k�z�piskolai v�gzetts�ggel, az Orsz�gos Oktat�si Statisztikai K�zpont szerint.

Azonban a t�lzott hallgat�i hitelek ad�ss�ga jelent�s terhet jelent sok amerikai sz�m�ra. Jelent�sen g�tolhatja a hitelfelvev�k p�nz�gyeit az�ltal, hogy n�veli az �ltal�nos ad�ss�gterheket, �s p�nzbe ker�l, amelyet a jelz�loghitelek, a nyugd�jaz�s �s m�s hossz� t�v� befektet�sek sz�m�ra felhaszn�lhat. A hallgat�i hitelek teljes �llom�nya j�niusa �ta 1,36 billi� doll�r volt, a Federal Reserve Board szerint 2011-ben 961 milli�rd doll�r volt.

Megk�rdezt�k Thomas Nitzsche-t, az Atlanta-alap� Clearpoint Credit Counseling Solutions-ot arr�l, hogy a csal�dok hogyan integr�lhatj�k a hallgat�i hiteleket p�nz�gyi �let�kbe.

Hogyan lehet a di�kok �s a csal�dok meggy�z�dni arr�l, hogy k�lcs�n�k j� befektet�s a j�v�j�kben?

Annak �rdek�ben, hogy a hallgat�i hitelek j� befektet�s legyen a j�v�ben, kezdj�k el a megfelel� alapot. Ez egyszer�en azt jelenti, hogy olyan karriereket kutatnak, amelyek a piacon most �s val�sz�n�leg a j�v�ben sz�ks�gesek. Nincs �rtelme a hallgat�knak ny�jtott k�lcs�n�ket olyan oktat�si ter�leten szerezni, amely elavultt� v�lik, vagy nagyobb a kereslet, mint a kereslet.

Hogyan befoly�solja a hallgat�i k�lcs�n�k felv�tele a tanul�k j�v�beli p�nz�gyi �let�t?

A di�khitelek s�lyos p�nz�gyi akad�lyt jelenthetnek, k�l�n�sen akkor, ha a hitelek �sszege magas. A di�khitelek korl�tozhatj�k az �n k�pess�g�t, hogy p�nzt k�lcs�n�zzenek otthon vagy aut� v�s�rl�s�ra. R�ad�sul a foglalkoztat�si lehet�s�gek versenyk�pesek �s sz�k�sek. Ha neh�zs�get okoz munk�t tal�lni, akkor fenn�ll annak a vesz�lye, hogy nem k�pes a havi kifizet�st az ad�ss�g teljes�t�s�hez.

Mit kell a sz�l�k �s a di�kok szem el�tt tartani a hallgat�i hitelek felv�telekor?

Mind a di�kok, mind a sz�l�k meg�rts�k, hogy a hallgat�i hitelek olyan tartoz�sok, amelyeket nem lehet elbocs�tani. Nagyon �vatosan j�rj el a hallgat�i ad�ss�g felv�telekor. A sz�l�k �s a hallgat�i hitelfelvev�k gyakran felmer�lnek a fels�oktat�s eszm�j�ben an�lk�l, hogy felismert�k volna a k�lts�geket vagy a foglalkoztat�si lehet�s�geket, vagy an�lk�l, hogy meg�rten�k, hogy teljesen m�s p�nz�gyi piacon �l�nk. A j� munk�t biztos�t� egyetemi oktat�s r�gi fogalma nem mindig �gy van.

Milyen lehet�s�gek vannak a hallgat�i hitel ad�ss�g�nak felt�teleinek jav�t�s�ra?

A tavalyi �v v�g�n ind�tott j�vedelemalap� Revised Pay As You Earn program j� kezdet. Mivel a korm�ny az �sszes hallgat�i hitel 90% -�t birtokolja, sz�mos j�vedelemalap� lehet�s�g van.

Mit kell tenni a csal�dok, ha �gy tal�lj�k, hogy nem tudnak kifizet�seket v�grehajtani?

Ha �gy tal�lja, hogy nem tud fizetni, azonnal forduljon a hitel�gyint�z�h�z, hogy elmagyar�zza a helyzetet, �s n�zze meg, milyen lehet�s�gek �llnak rendelkez�sre, p�ld�ul a t�relmet vagy a halaszt�st. A korm�ny �ltal t�mogatott hitelek eset�ben �nnek lehet�s�ge van arra, hogy nulla, ha nincs vagy korl�tozott munk�ja van. M�g n�h�ny mag�nhitelszolg�ltat� is rendelkezik halaszt�si lehet�s�gekkel. A legfontosabb dolog az, hogy kommunik�ljunk �s legal�bb valamit k�n�ljunk, m�g akkor is, ha ez kevesebb, mint a havi fizet�s.

A j�vedelemorient�lt visszafizet�si terv j� v�laszt�s? Mit kell tudniuk a hitelfelvev�kr�l?

A j�vedelem alap� fizet�si lehet�s�gek fantasztikusak. Cs�kkentik azt a terhet, hogy meg kell fizetni�k azt, amit norm�lis esetben a nagy �sszeg� hallgat�i ad�ss�gra lenne sz�ks�g. Azonban a hitelfelvev�knek tiszt�ban kell lenni�k az �tszervezett k�lcs�n�kkel j�r� kamat- �s ad�k�vetel�sekkel.

Thomas Nitzsche a Clearpoint Credit Counselling megold�sok m�diakezel�si vezet�je.

�llami hallgat�i hitelek nemteljes�t�si d�jai

�Az 50 �llam a legmagasabb di�khitel-�tal�nyt�l a legalacsonyabbig rangsorolt.

Rangsor	�llapot	A di�khitelek sz�zal�kos mulaszt�sa
1.	�j-Mexik�	18.9
2.	Nyugat-Virginia	16.2
3.	Kentucky	15.5
4.	Mississippi	14.6
5.	Indiana	14.2
6.	Florida	14.1
7.	Arkansas	14
8.	Arizona	14
9.	Wyoming	14
10.	Oregon	13.7
11.	Ohio	13.6
12.	d�l Karolina	13.2
13.	Nevada	12.7
14.	Texas	12.6
15.	Oklahoma	12.5
16.	South Dakota	12.3
17.	Louisiana	12.3
18.	Alabama	12.2
19.	Gr�zia	12
20.	Iowa	11.9
21.	Michigan	11.8
22.	�szak-Karolina	11.6
23.	Alaszka	11.6
24.	Colorado	11.5
25.	Missouri	11.5
26.	Tennessee	11.4
27.	Idaho	11
28.	Kansas	10.7
29.	Washington	10.4
30.	Kalifornia	10.4
31.	Hawaii	10.4
32.	Maine	10.4
33.	Delaware	10
34.	Maryland	9.9
35.	Montana	9.8
36.	Wisconsin	9.6
37.	Illinois	9.4
38.	Pennsylvania	9.2
39.	Virginia	9.1
40.	Utah	9.1
41.	New Jersey	9
42.	Minnesota	8.8
43.	Connecticut	8.5
44.	Nebraska	8.2
45.	New York	8
46.	Rhode Island	7.9
47.	New Hampshire	7.8
48.	Vermont	7.2
49.	�szak-Dakota	6.5
50.	Massachusetts	6.1