A floridai di�kok t�bb mint az amerikai �tlag a di�khitelekn�l

A di�kok a floridai f�iskol�k �s egyetemek nem teljes�tenek a hallgat�i hitelek jelent�sen magasabb ar�nyban, mint az orsz�gos �tlag, szerint egy tanulm�ny az Egyes�lt �llamok Tansz�k Oktat�si.

A tanulm�ny azt �llap�totta meg, hogy a floridai posztgradu�lis iskol�k di�kjainak 14,1 sz�zal�ka, akik 2013-ban kezdt�k meg fizetni hitel�ket, a visszafizet�s harmadik �ve nem teljes�tettek. Florid�ban az alap�rtelmezett ar�ny a hatodik legmagasabb volt a nemzetben.

Az Egyes�lt �llamok �ltal�nos nemfizet�si ar�nya 11,3% volt. (L�sd az �sszes 50 �llapot alap�rt�keit.)

A tanulm�ny t�bb mint 6000 posztszekunder iskol�t �s a flamandiai 315-et, k�zt�k mag�n-, k�zv�llalkoz�i �s tulajdonosi (nonprofit) iskol�kat vizsg�l. Az �llami beavatkoz�sn�l a legnagyobbak k�z�l az alap�rtelmezett ar�nyok a k�vetkez�k voltak:

• Valencia College: 14,8%.
• Broward College: 11,8%.
• Miami Dade College: 11,2%.
• Florida International University: 5,4%.
• K�z�p-Floridai Egyetem: 4,8%.

(Kattintson ide az alap�rtelmezett statisztik�k sz�vets�gi adatb�zis�nak keres�s�hez iskola, v�ros vagy �llam szerint.)

Az orsz�gos, nyilv�nos k�z�ss�gi koll�giumok �tlagos fizet�si k�sedelmi kamata 2013-ra 18,5% volt, �s a v�dett iskol�k 15% -on voltak. A n�gy�ves �llami f�iskol�k eset�ben az �tlagos ar�ny 7,3% volt, a n�gy�ves mag�niskol�k pedig 6,5% volt.

A k�z�ss�gi koll�giumok, a szakiskol�k �s a profitorient�lt f�iskol�k alap�rt�ke �ltal�ban magasabb, mivel a kor�bbi di�kok kev�sb� val�sz�n�ek a tanulm�nyaik befejez�s�re, vagy a j�vedelem n�vel�s�re, �s gyakran nem tudnak l�p�st tartani a hitelek kifizet�s�vel. jelent�st a Brookings Papers on Economic Activity c�m� dokumentumban.

>> T�BB:�Di�khitel-alap�rtelmez�s: Mit jelent �s hogyan kell kezelni?

Az �j jelent�s r�szletesen megvizsg�lja az �tal�nyd�jakat, de nem felt�tlen�l mutatja meg teljes k�pet a hallgat�k ad�ss�gterheir�l. M�g a besz�mol� egy pillanatk�pet k�sz�t a hitelfelvev�kr�l, akik a visszafizet�si f�zisuk els� h�rom�ves id�szak�ban vannak, nem veszi fel azokat, akik a visszafizet�s visszavon�s�t k�vetelik, am�g a h�rom�ves m�r�si id� lej�r.

Tampa tan�csad�ja: 'Ne fizetj t�lp�tl�st az oktat�sod�rt'

A f�iskolai v�gzetts�g�ek �tlagosan t�bbet keresnek, mint azok, akiknek csak egy k�z�piskolai diploma van. 2014-ben a fiatalabb feln�ttek �tlagos j�vedelme 49,900 doll�r volt, szemben a 30 000 doll�rral a k�z�piskolai v�gzetts�ggel, az Orsz�gos Oktat�si Statisztikai K�zpont szerint.

Azonban a t�lzott hallgat�i hitelek ad�ss�ga jelent�s terhet jelent sok amerikai sz�m�ra. Jelent�sen g�tolhatja a hitelfelvev�k p�nz�gyeit az�ltal, hogy n�veli az �ltal�nos ad�ss�gterheket, �s p�nzbe ker�l, amelyet a jelz�loghitelek, a nyugd�jaz�s �s m�s hossz� t�v� befektet�sek sz�m�ra felhaszn�lhat. A hallgat�i hitelek teljes �llom�nya j�niusa �ta 1,36 billi� doll�r volt, a Federal Reserve Board szerint 2011-ben 961 milli�rd doll�r volt.

Megk�rdezt�k a forbes Baumhover nev� floridai p�nz�gyi tan�csad�t, Tamp�t arr�l, hogy a csal�dok mik�nt integr�lhatj�k a hallgat�i hiteleket a p�nz�gyi �let�kbe.

Hogyan lehet a di�kok �s a csal�dok meggy�z�dni arr�l, hogy k�lcs�n�k j� befektet�s a j�v�j�kben?

Az igazi befektet�s itt a f�iskolai oktat�s. Az oktat�snak a m�r�p�lc�nak kell lennie, amellyel meghat�rozzuk a beruh�z�st. Miut�n meg�llap�tjuk, hogy az oktat�s b�lcs befektet�s, akkor megn�zz�k a hallgat�i hitelek haszn�lat�t.

Egy ipar�gi szab�ly az, hogy a hallgat�i hitelek nem haladhatj�k meg az egy �v bev�teleit a v�rhat� karrier ter�let�n. P�ld�ul egy olyan tan�r, aki �vente 40 000 doll�rt v�r, val�sz�n�leg nem veszi fel a hatoldal� di�khitelt. A jog �s az orvostanhallgat�k rutinszer�en hat sz�mjegy� ad�ss�got vesznek ig�nybe, mivel az �gyv�dek �s az orvosok val�sz�n�leg j�vedelmez�bb p�ly�ra �llnak. Annak biztos�t�sa, hogy a hallgat�i hitelek ad�ss�ga ar�nyos a v�rhat� karrierlehet�s�ggel, az egyetlen legjobb m�dja annak, hogy vil�gos j�v�t biztos�tsunk.

Hogyan befoly�solja a hallgat�i k�lcs�n�k felv�tele a tanul�k j�v�beli p�nz�gyi �let�t?

A di�khitelek, p�ld�ul a jelz�logok, egyfajta t�ke�tt�tel. Ha felel�ss�gteljesen haszn�lj�k �ket, akkor lehetnek hat�kony eszk�z�k az emberek sz�m�ra a hossz� t�v� gazdags�g megteremt�s�hez. Azonban, amikor az emberek t�ler�dnek magukat a di�khitelek felhaszn�l�s�val, hogy olyan oktat�st fizessenek, amely nincs gazdas�gi �rtelemben, akkor kiszolg�ltatottak lesznek a negat�v, piaci alap� esem�nyek miatt.

Vegy�k p�ld�ul a 2008-as �veket, amikor a t�l�rt�kelt h�zakat v�s�rol� emberek elpusztultak, amikor a h�zak �rt�ke a v�tel�r al� esett. Egy ilyen visszaes�s sor�n a t�l�rt�kelt oktat�s k�lts�ge m�g nagyobb felel�ss�get jelenthet. Ez egy nagy p�nz�gyi probl�ma, amikor egy k�zelm�ltbeli f�iskolai v�gzetts�g felismerte, hogy a munkaer�piac nem annyira �rt�kes�ti az �jonnan szerzett k�szs�geit, mint amennyire � is.

Mit kell a sz�l�k �s a di�kok szem el�tt tartani a hallgat�i hitelek felv�telekor?

A sz�l�knek �s a di�koknak h�rom dolgot kell szem el�tt tartaniuk:

• Ne fizesse t�l az oktat�s�t.�Ha k�zszolg�latra akarsz menni, akkor ez egy nagyszer� �s nemes h�v�s, de nem fizet 100.000 doll�rt egy mag�niskol�ra erre a kiv�lts�gra.
• �ljen felel�sen a p�nz�gyi �let minden ter�let�n.�Legyen �vatos a meg�lhet�si k�lts�geiddel, �s ha hitelk�rty�d van, ne rakd fel �ket egy csom� ad�ss�gra. �lvezze a koll�giumi �lm�nyt, de pr�b�ljon kis felel�ss�get v�llalni benne.
• Ne vegye be a hallgat�i hiteleket, hogy nem kell.�Mindenki tudja, hogy a k�lcs�n�k rendelkez�sre �llnak a tand�j �s k�nyvek �sszege felett. Ellen�lljon a k�s�rt�snek, hogy vegye el ezt a p�nzt, hacsak nem igaz�n k�nyszer�tik.

Forrest Baumhover, a CFP, d�jnyertes p�nz�gyi tervez� �s a Westchase Financial Planning f�igazgat�ja.

�llami hallgat�i hitelek nemteljes�t�si d�jai

�Az 50 �llam a legmagasabb di�khitel-�tal�nyt�l a legalacsonyabbig rangsorolt.

Rangsor	�llapot	A di�khitelek sz�zal�kos mulaszt�sa
1.	�j-Mexik�	18.9
2.	Nyugat-Virginia	16.2
3.	Kentucky	15.5
4.	Mississippi	14.6
5.	Indiana	14.2
6.	Florida	14.1
7.	Arkansas	14
8.	Arizona	14
9.	Wyoming	14
10.	Oregon	13.7
11.	Ohio	13.6
12.	d�l Karolina	13.2
13.	Nevada	12.7
14.	Texas	12.6
15.	Oklahoma	12.5
16.	South Dakota	12.3
17.	Louisiana	12.3
18.	Alabama	12.2
19.	Gr�zia	12
20.	Iowa	11.9
21.	Michigan	11.8
22.	�szak-Karolina	11.6
23.	Alaszka	11.6
24.	Colorado	11.5
25.	Missouri	11.5
26.	Tennessee	11.4
27.	Idaho	11
28.	Kansas	10.7
29.	Washington	10.4
30.	Kalifornia	10.4
31.	Hawaii	10.4
32.	Maine	10.4
33.	Delaware	10
34.	Maryland	9.9
35.	Montana	9.8
36.	Wisconsin	9.6
37.	Illinois	9.4
38.	Pennsylvania	9.2
39.	Virginia	9.1
40.	Utah	9.1
41.	New Jersey	9
42.	Minnesota	8.8
43.	Connecticut	8.5
44.	Nebraska	8.2
45.	New York	8
46.	Rhode Island	7.9
47.	New Hampshire	7.8
48.	Vermont	7.2
49.	�szak-Dakota	6.5
50.	Massachusetts	6.1