�t m�dja annak, hogy ossza meg a koll�giumi k�lts�geket a gyerekekkel -

Dave Rowan

Tov�bbi inform�ci� a Dave webhely�r�l K�rjen tan�csad�t

Ha k�z�piskol�ban vagy k�z�piskol�ban vannak gyerekei, el�fordulhat, hogy megk�rdezi: "Mi a legjobb m�dja a koll�giumnak fizetni?"

�s elk�pzelhet�, hogy a bar�taival besz�lgetsz, �s az embereket olyan sz�mokba dobj�k, mint p�ld�ul $ 50,000, $ 60,000 vagy ann�l t�bb egy tan�v, szoba �s fed�lzeti �v. B�r nem val�sz�n�, hogy t�nylegesen fizetni a teljes �rat, tekintettel a sokf�le �rdem� �szt�nd�jra �s sz�ks�gletalap� t�mogat�sra, amelyek rendelkez�sre �llnak, sokkal t�bbet fog fizetni, mint te, vagy a sz�leid, amikor koll�giumba ment�l.

A tand�jk�lts�gek n�veked�se

Az 1970-es �vek el�tt a koll�gium k�lts�gei nagyj�b�l az infl�ci� �tem�vel n�vekedtek. Az�ta azonban a k�lts�gek felemelkedtek.

P�ld�ul 1980-ban a h�ztart�sok �tlagos j�vedelme �vi 17 710 doll�r volt, az Egyes�lt �llamok N�psz�ml�l�si Hivatala szerint. Az �tlagos oktat�s egy n�gy�ves mag�niskol�ra 3,617 doll�r volt, �s a k�ziskol�k �vente 804 doll�rral voltak. Ez a mag�niskol�k �ves j�vedelm�nek 20% -�t teszi ki, �s csup�n a j�vedelemnek csup�n 5% -�t teszi ki, hogy a gyerekeket egy �llami iskola fel� k�ldj�k.

Gyors el�rel�p�s 2015-re. A h�ztart�sok �tlagos j�vedelme �ves szinten 56,516 doll�r volt. A mag�niskolai oktat�s azonban �vente 32,334 doll�rra emelkedett, az �llami iskolai oktat�s pedig 9 417 doll�rra emelkedett. Teljes �ron a h�ztart�soknak sz�ks�g�k lenne a mag�niskol�k bev�tel�nek 57% -�ra, az �llami iskol�k 17% -�ra. �s ez nem tartalmazza a szoba �s a fed�lzet k�lts�geit.

A sz�l�knek nem szabad �rezni�k k�teless�g�knek a sz�ml�t

E szembes�l�si k�lts�gek mellett a sz�l�knek el kell fogadniuk, hogy nem k�teless�g�k a gyermek fels�oktat�s�nak finansz�roz�sa.

Val�j�ban, amikor a megtakar�t�sokr�l van sz�, sokan kronologikusan, nem pedig priorit�son gondolkodnak. Sok sz�l� �gy gondolja, hogy el�sz�r meg kell menteni�k a koll�giumot, �s k�s�bb agg�dnia kell a saj�t nyugd�jaz�suk finansz�roz�s��rt. Ez h�trafel�. El�sz�r saj�t nyugd�jaz�st kell finansz�roznia, majd agg�dnia kell att�l, hogy mit kell tennie, hogy elk�ldheti a gyermekeit az egyetemre.

Ez az�rt van, mert a gyerekeknek t�bb v�laszt�si lehet�s�ge van, �s t�bb id�t. �k tudnak:

• Menj egy olcs�bb iskol�ba.
• Vegye ki a hiteleket, ha egy adott iskola fontos sz�mukra, �s sokkal t�bb �ve van, hogy visszaadja ezeket a hiteleket, mint te.
• N�h�ny �ven �t iskol�ba j�rni, menni, �s p�nzt csin�lni, majd eld�nteni, hogy a f�iskola a megfelel� v�laszt�s sz�mukra.

�n viszont 40-es vagy 50-es t�pus�, kevesebb id�t �s kevesebb lehet�s�get k�n�l. Miel�tt megtudn�, a munka�vek v�get �rnek, �s eg�szs�ges f�szek toj�s lesz sz�ks�ge ahhoz, hogy fedezze a meg�lhet�si k�lts�geit, mi lehet egy f�l�ves vagy teljes nyugd�jaz�s 30 �ves plusz �ve.

Elv�geztem a matekot. Val�ban meg kell mentenie a j�vedelm�nek 10% -�r�l 20% -�ra minden �vben a nyugd�jaz�s megfelel� finansz�roz�s�hoz. Ha ezt csin�lod - nagyszer�! Menj el�re, �s tervezed finansz�roz�s 80%, 90%, vagy ak�r 100% -a k�lts�ge a gyerekek f�iskolai b�rhol mennek az iskol�ba.

Ha azonban a nyugd�jaz�si megtakar�t�sok m�g�tt �ll, f�kusz�ljon a felz�rk�z�sra, �s fontolja meg a k�vetkez� lehet�s�gek egyik�t a k�lts�gek megoszt�s�hoz a gyermeke sz�m�ra.

1. strat�gia - A sz�vets�gi hitel opci�

Ez a strat�gia el��rja a f�iskolai hallgat�k sz�m�ra, hogy vegyenek egy sz�vets�gi Perkins Hitel, ak�r $ 5500 �vente. �sszesen 22 ezer doll�rral rendelkeznek a teljes ad�ss�ggal, �s fedezheti vagy fedezheti a teljes zsebkiad�s (tand�j, terem �s t�bla) fennmarad� r�sz�t, amely sok �llami iskol�ban n�gy �v alatt meghaladja a 120 000 doll�rt.

" T�BB:�Minden, amit tudnia kell a FAFSA alkalmaz�sr�l

2. strat�gia - A v�rhat� j�vedelem lehet�s�g

Ha a gyermeked tan�t�sa fontos a munk�d �rt�ke, akkor ez nagyszer� lehet�s�g. Nem �sszer�tlen elv�rni, hogy a f�iskolai hallgat�k �vi 10 000 vagy ann�l t�bb p�nzt keressenek egy munkahelyen vagy munkahelyeken. Vegy�k fontol�ra, hogy legal�bb a fele a keresett �sszeg fel� haladjon az egyetem fel�.

Tegy�k fel, hogy ezt a strat�gi�t haszn�lja, �s �ves szinten minimum $ 5,000-os hozz�j�rul�st ig�nyel a gyermekt�l. Ami�rt szeretek ezt a lehet�s�get, az a v�laszt�si lehet�s�get ad a hallgat�nak: "A n�gy �v alatt elegend� p�nzt tudok felvenni, hogy fedezhessem a felel�ss�gemet, �s ne z�rhassak ki az iskol�b�l ad�ss�g n�lk�l, vagy hiteleket kell v�llalnom �s a diploma megszerz�se ut�n fizetnem kell." A legfontosabb itt az, hogy a gyerekek elkezdjenek p�nz�gyi d�nt�seket hozni.

3. Strat�gia - fix �sszeg� opci�

Ehhez az opci�hoz megadja azt a maxim�lis �sszeget, amelyet �vente hozz� fog j�rni, �s hagyja a gyermeke sz�m�ra, hogyan fedje le a t�bbiet. J� referencia�rt�k az �llami �llami tand�j, a szoba �s a fed�lzet teljes k�lts�ge.

Haszn�ljam p�ldak�nt az alma materomat. A Penn State jelenleg 29.440 doll�rr�l 32.440 doll�rra k�lt, az �llamilag lak�hellyel rendelkez�k sz�m�ra �vente, tand�jra �s t�bl�ra. �n v�llalja, hogy �vente ezt az �sszeget fedezi, �s ha a gyermeke �gy d�nt, hogy r�szt vesz egy dr�g�bb iskol�ban, fedezik a k�l�nbs�get. Csal�dom v�lasztotta ezt a lehet�s�get, mert maximaliz�lja gyermekeink r�szv�tel�t a d�nt�shozatali folyamatban. �k tudnak:

• V�lassza ki, hogy menjen egy olyan iskol�ba, amely k�zel �ll ahhoz, amit fedez�nk, hogy megk�nny�ts�k p�nz�gyi felel�ss�g�ket.
• Menj egy dr�g�bb iskol�ba, de �szreveheti, hogy hozz�j�rul�sa magasabb lesz.
• Ha a m�sodik lehet�s�get v�lasztj�k, akkor meg�rtik, hogy dolgozniuk kell �s / vagy k�lcs�n�ket kell v�llalniuk a k�l�nbs�g fedez�s�re.

4. strat�gia - A 2 + 2 lehet�s�g

Szomsz�daink vannak, akik ezt a megk�zel�t�st alkalmazz�k.Minden egyes gyermeke sz�m�ra felaj�nlotta, hogy k�t �vet t�lt�tt minden iskol�ban. Gyermekeik az �vek h�tralev� r�sz�t a f�iskol�n fedezik.

Mint �ltal�ban, amikor neh�z p�nz�gyi d�nt�sekkel szembes�lnek, az emberek kreat�vekk� v�lnak. Az egyik szomsz�dunk l�nya k�t �vig a helyi k�z�ss�g f�iskol�j�n vesz r�szt a saj�t zseb�b�l, majd azt tervezi, hogy �tadja az �lomiskol�t az utols� k�t �vre, amikor az anya �s apa a sz�ml�t �ll�tj�k.

5. strat�gia - Az egyharmad lehet�s�g

Ezzel a strat�gi�val fontolj�tok meg, hogy el�re megszabad�tsuk az el�re jelzett iskolai k�lts�gek egyharmad�t, a p�nz egyharmad�t k�lcs�nvegy�k a j�v�ben, �s a gyermekeiket a fennmarad� egyharmaddal fedezz�k.

Menj�nk vissza a Penn State p�ld�j�ba, �s egyszer�en k�sz�ts�k el a matematik�t. Tegy�k fel, hogy a n�gy �ves k�lts�g v�rhat�an 120 000 doll�rba ker�l. A strat�gia v�grehajt�s�hoz a k�vetkez�ket kell tennie:

• 40 000 doll�rt parkolt a bankban megtakar�t�sban.
• Hitelezz 40 000 doll�rt a k�z�ps� harmadra.
• V�rja gyermekeit�l, hogy fedezz�k a t�bbit a j�vedelem �s a k�lcs�n�k kombin�ci�j�n kereszt�l (mondjuk 20 000 doll�rt).

Ez hat�rozottan �zenetet k�ld arr�l, hogy "mi vagyunk egy�tt ebben a k�z�ss�gben", mivel hajland�ak vagyunk olyan �sszegeket k�lcs�nbe venni, amennyi a gyerekeknek sz�ks�ge van.

Hat�rozza meg az ad�ss�got

Mindezeket a strat�gi�kat t�bb milli� sz�l� �s di�k haszn�lja az eg�sz orsz�gban, hogy a koll�giumot csal�dk�nt fizesse. B�rmit is d�ntesz, ne felejtse el korl�tozni az ad�ss�g �sszeg�t.

A hallgat�k sz�m�ra j� kiindul�si pont az, hogy az ad�ss�got ne becs�lj�k el�re a tervezett kezd� fizet�s�k 100% -�ra. �s a sz�l�k sz�m�ra, gy�z�dj�n meg r�la, hogy tov�bbra is megtakar�thatja a nyugd�jaz�s 10% -�nak 20% -�t, miel�tt hozz�adn� a h�ztart�sok finansz�ro- z�s�hoz a f�iskolai hitelek visszafizet�s�nek tov�bbi stressz�t.

Egy �lomiskol�ban val� r�szv�tel elb�v�l�nek t�nik, de az �vek �ta t�lzott ad�ss�ggal nyer, ha nem az elk�vetkez� �vtizedek soha nem j� v�laszt�s. Ha ez az �lom iskola megpr�b�lja megmenteni a nyugd�jba vonul�st, vagy a gyermeke azon k�pess�g�t, hogy f�szek toj�st �p�tsen fel mint �jonnan �tvett diplom�s, a leend� hallgat�ja jobban v�laszt ki egy megfizethet�bb iskol�t, �s meg�rzi csal�dj�nak p�nz�gyi alapj�t.

Dave Rowan hiteles p�nz�gyi tervez� �s a Rowan Financial alap�t�ja.