Hogyan seg�theti az Alap�tv�ny beruh�z�si filoz�fi�ja a portfoli�j�t?

Robert Riedl, CPA, CFP, AWMA

Tudjon meg t�bbet Robertr�l a weboldalunkon K�rj tan�csad�t

Az Endowment Investment Philosophy portf�li�kat �p�t fel a nagy egyetemek, p�ld�ul a Yale �s a Harvard �ltal eszk�z�lt eszk�zallok�ci�s m�dszertan alkalmaz�s�val, �s a lehet� legjobb lehet�s�geket k�n�lja a magasabb kock�zatokhoz igaz�tott hozamok �s az alacsonyabb volatilit�s minden piaci cikluson kereszt�l. J� �tlet megismerni ezt a filoz�fi�t, mivel ez seg�thet egy jobb teljes�tm�ny� portf�li� ki�p�t�s�ben.

Ez a befektet�si filoz�fia kiterjeszti a portf�li� l�trehoz�s�hoz haszn�lt eszk�zoszt�lyok �s strat�gi�k sz�m�t az olyan hagyom�nyos befektet�si eszk�z�k �s k�tv�nyek mellett, amelyek alternat�v befektet�seket, p�ld�ul fedezeti alapokat, mag�nt�ke- �s re�leszk�z�ket tartalmaznak. Az alternat�v befektet�sek kieg�sz�t�se teljes hozamn�vel� �s kock�zatcs�kkent� strat�gi�kat biztos�t.

Szeretn�nk hivatkozni erre a harmadik dimenzi�ra, mint a "Kock�zatkezelt" szegmensre, n�velve n�veked�si �s bev�teli v�dr�ket egy �ltal�nos eszk�zallok�ci�s keretben.

Hogyan cs�kkenti az �rt�kveszt�s-befektet�si filoz�fia a portfoli� kock�zat�t?

Miel�tt v�laszoln�nk erre a k�rd�sre, meg kell hat�roznunk �s sz�mszer�s�teni�k kell a "kock�zatot". A kock�zatot a k�vetkez�k�ppen lehet felfogni:

1. A hagyom�nyos statisztikai �rtelemben az �ves�tett volatilit�si sz�mk�nt sz�mszer�s�thet�. Min�l nagyobb a volatilit�s sz�ma, ann�l nagyobb a kock�zat. Ugyanakkor meg kell k�l�nb�ztetni a fejlett �s a h�tr�nyos helyzet� volatilit�st is, mivel minden felfel� ir�nyul� ingadoz�s �ltal�nosan j�nak sz�m�t.
2. Egy m�sik hagyom�nyos statisztikai �rtelemben is sz�mszer�s�thet�, mint a "maxim�lis leh�v�s" vagy a maxim�lis �rt�kcs�kken�s a cs�csr�l a s�vra. Min�l nagyobb ez a cs�kken�s, ann�l nagyobb a portf�li� �rt�k�nek n�veked�se, hogy cs�kkenjen. P�ld�ul ha egy portf�li� 50% -kal cs�kken a cs�csr�l a v�ly�ba, akkor 100% -kal kell n�vekednie a t�r�shez. A Nasdaq mutat� 75% -os plusz cs�kken�se a 2000. m�rciusi cs�cs �ta, hozz�vet�legesen 300% -os n�veked�st ig�nyel a csak t�r�shez k�pest. M�g 12 �v m�lva is el�rte cs�cspontj�t, m�g nem �rte el a kor�bbi cs�csot
3. Tart�s t�keszeg�nys�g, ahol a cs�d vagy a befektet�s �rt�k�nek cs�dje vagy �tstruktur�l�sa teljes elveszt�se miatt a teljes alapt�k�t elt�rlik, an�lk�l, hogy az �rt�ket megt�r�ten�k.

�ltal�noss�gban elmondhat�, hogy az alacsonyabb korrel�lt eszk�zoszt�lyok hozz�rendel�se a portf�li�hoz a portf�li� �ltal�nos volatilit�s�nak �s maxim�lis leh�v�s�nak cs�kkent�s�hez j�rul hozz�. P�ld�ul egy k�tdimenzi�s �llom�ny-k�tv�ny portf�li� 30,8% -kal cs�kkent a cs�cson �t a m�lypontig a 2000. janu�r-december k�z�tti id�szakban. Ne felejts�k el, hogy ez a legut�bbi idõszakban k�t ciklikus bika �s medve piac volt, mindegyik egy olyan �ltal�nos vil�gi medve piac�n, amely a r�szv�nypiacok ut�n 2000 m�rcius�ban �rte el cs�cspontj�t.

Egy h�romdimenzi�s portf�li�, amely egy kock�zatkezelt szegmenst egyenl�en osztott fel a h�rom eszk�zoszt�lyra, 23,2% -kal cs�kkent, l�nyegesen kisebb, mint egy k�tdimenzi�s �llom�nyi k�tv�nyportf�li�. Emellett a h�romdimenzi�s portf�li� �ves�tett volatilit�sa 6,5% volt a k�tdimenzi�s portf�li�hoz viszony�tva 9,2% -kal.

A fent eml�tett kock�zatcs�kkent�si koncepci� illusztr�l�s�nak m�sik m�dja az al�bbi, hat�kony hat�rokon �t�vel� diagram. Amint l�tja, a kock�zatkezelt v�d�rnek csak egy eleme, nevezetesen a fedezeti alapok hozz�ad�sa cs�kkenti az �ves�tett sz�r�st, ugyanakkor 60-40 r�szv�nyk�tv�nyportf�li� szinten tartja a hozamokat.

Forr�s: Pertrac Financial Solutions

Az adom�nyoz�si befektet�si filoz�fia n�veli a megt�r�l�st?

M�g a kock�zatkezel�ssel ell�tott v�d�r els�sorban a portf�li� kock�zat�nak cs�kkent�s�re szolg�l, felhaszn�lhat� a hozam n�vel�s�re a mag�nt�ke �s a val�s vagyon felhaszn�l�s�val. Els�sorban akkor, ha ezeket az eszk�zoszt�lyokat mag�nbefektet�si partners�geken kereszt�l hajtj�k v�gre, seg�thet a likvidit�si pr�mium felszabad�t�s�ban, ami n�veli a likvid �rt�kpap�rokb�l sz�rmaz� hozamokat.

P�ld�ul a Harvard Egyetem 2012. j�nius 30-i felaj�nl�sa 30,7 milli�rd doll�rra tehet�, �gy ez az egyetlen legnagyobb egyetemi alap. Hossz� t�v� teljes�tm�nye a 2012. j�nius 30-�n v�get �r� utols� 10 �s 20 �ves id�szakban 9,49% volt, �vente 12,29% volt, szemben az egy �vvel kor�bbi 5,86% �s 7,94%.

N�veli a kock�zattal igaz�tott hozamot?

M�rje meg a kock�zattal korrig�lt hozamokat a Sharpe ar�nyban. Ezt az ar�nyt Nobel-d�jas William F. Sharpe fejlesztette ki a kock�zattal korrig�lt teljes�tm�ny m�r�s�re. A Sharpe mutat� kisz�m�t�sa a portf�li� hozam�nak m�rt�ke alapj�n kisz�m�tja a kock�zatmentes kamatl�bat - p�ld�ul az US Treasury T-Bill aukci� �tlag�t 3 h�napra, �s az eredm�nyt a portf�li� hozamok sz�r�s�val osztja el. A Sharpe ar�ny formula:

A Sharpe ar�ny azt jelzi, hogy a portf�li� hozama az intelligens befektet�si d�nt�seknek vagy a t�lzott kock�zatoknak k�sz�nhet�-e. Ez a m�r�s nagyon hasznos, mert b�r egy portf�li� vagy alap magasabb hozamot nyerhet, mint t�rsai, csak j� befektet�s, ha ezek a magasabb hozamok nem t�l sok kock�zattal j�rnak. Min�l nagyobb a portfoli� Sharpe ar�nya, ann�l jobb a kock�zattal korrig�lt teljes�tm�nye. A negat�v Sharpe mutat� azt jelzi, hogy a kock�zatmentes eszk�z jobban teljes�t, mint az elemzett biztons�g.

Tekintettel arra, hogy az alternat�v befektet�sek hozz�ad�s�val cs�kkenthet� a kock�zat, �s n�velheti a hozamot, azt jelenti, hogy a kock�zattal korrig�lt hozamok vagy a Sharpe Ratios magasabb lesz a k�tdimenzi�s r�szv�nyk�tv�nyek portf�li�j�val szemben. P�ld�ul a fedezeti alapok egyenl� ar�ny� �llom�nyhoz �s k�tv�nyekhez val� hozz�rendel�s�hez a 2000. janu�rja �s 2012. december k�z�tti id�szakban a Sharpe Ratio �rt�ke 0,46 volt. Ez a Sharpe ar�ny 0,24-hez k�pest 60% -ot az amerikai r�szv�nyekhez rendelt portfoli�hoz k�pest �s 40% az amerikai k�tv�nyekhez.

Hogyan cs�kkenti a teljes portf�li�kezel�si k�lts�geket �s n�veli az ad�z�s ut�ni eredm�nyt?

Az Alap�tv�ny befektet�si filoz�fi�ja cs�kkentheti az �sszes portf�li�kezel�si k�lts�get olyan foly�kony alternat�v befektet�sek felhaszn�l�s�val, amelyeket a hagyom�nyos befektet�si strukt�r�k, p�ld�ul t�zsd�n kereskedett alapok, t�zsdei jegyzett t�zsd�k, z�rt v�g� alapok �s befektet�si alapok befektetnek. Ezeknek a befektet�si eszk�z�knek a k�lts�ge �ltal�ban alacsonyabb, mint a klasszikus mag�n partners�gek, amelyeket els�sorban az int�zm�nyi befektet�k �s a magas nett� �rt�k� csal�dok haszn�ltak. Ezek a mag�nszf�ra partners�gek �ltal�ban 1-2% -os �ves kezel�si d�jat �s 10-20% -os vissza a v�gs� nyeres�gr�szesed�si d�jat, nagy v�zjellel vagy an�lk�l. Ezen t�lmen�en, ha ezek a mag�nszf�ra partners�gek p�nzalapok, akkor tov�bbi 1% -os �ves kezel�si d�j �s 5-10% -os �szt�nz� d�j. A foly�kony alternat�v befektet�sek elterjed�se lehet�v� tette sz�munkra, hogy cs�kkents�k az el�zetes kezel�si d�jak egy r�sz�t, valamint a visszav�s�rl�si d�jakat.

�ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a mag�njelleg� partners�geken kereszt�l tartott illikvid alternat�v befektet�seknek hossz� t�v� befektet�si horizontjuk van, amely a hozamuk nagy r�sz�t hossz� t�v� t�kenyeres�g r�v�n hozza l�tre, amelyek alacsonyabb ad�kulcsokkal rendelkeznek, mint a r�vid t�v� t�kenyeres�gek �s / vagy bev�telek. S�t, a foly�kony alternat�v befektet�si eszk�z�k k�z�l n�h�ny, mint p�ld�ul a t�zsd�n kereskedett alapok, term�szet�n�l fogva ad�hat�konyabbak az �p�t�s�k m�dj�ban, ami minimaliz�lja a keresked�si tev�kenys�get.

Melyek a filoz�fia megval�s�t�s�nak k�l�nb�z� m�djai?

Az Endowment Befektet�si Filoz�fi�t kihaszn�lva portf�li�kat k�t k�l�nb�z� m�don �p�thet fel, valamint egy harmadik megk�zel�t�st, amely a kett�t �tv�zi:

1. Az els� megval�s�t�si strat�gia hasznos�tja illikvid alternat�v befektet�sek �mint a mag�nt�ke, fedezeti alapok �s ingatlanok. Ez a prefer�lt m�dszertan a nagyobb koll�giumi adotts�gokhoz, mint p�ld�ul a Harvard �s a Yale egyetemek, valamint az Ultra High Net Worth �gyfelek befektet�si portf�li�ik megval�s�t�s�hoz. Ez lehet�v� teszi a befektet� sz�m�ra, hogy megragadja a jelent�s illikvidit�si pr�miumot, amely t�rt�nelmileg �vente meghaladta az 5% -ot ezekre a befektet�sekre. A befektet�knek meg kell adniuk az akkredit�ltat, hogy k�pesek legyenek befektetni ezekbe a portf�li�kba.
2. A m�sodik m�dszer felhaszn�lja foly�kony alternat�v befektet�sek . Az Exchange Traded Products legut�bbi elterjed�se, els�sorban az Exchange Traded Funds �s az Exchange Traded Notes seg�ts�g�vel, lehet�v� tette sz�munkra, hogy portfoli�kat �ll�tsunk fel foly�kony alternat�v befektet�sekkel. Az Eszk�z St�lusok �s strat�gi�k, amelyek jelenleg nem �llnak rendelkez�sre a T�zsd�n kereskedett alapok / jegyzetek alatt, a befektet�si alapok �s / vagy a z�rt v�g� alapok felhaszn�l�s�val val�sulnak meg. befektet�k ne �kell, legyenek akkredit�ltnak ezek a portf�li�k.
3. A harmadik m�dszertan hibrid modell, amely illikvid �s foly�kony alternat�v befektet�sek kombin�ci�j�t alkalmazza. A befektet�knek meg kell adniuk az akkredit�lt portf�li�t.

Defin�ci�k:

1. �ves�tett bevall�s: Az �ves�tett megt�r�l�s, vagy, az �ves hozam, az �tlagos megt�r�l�s �tlagosan minden �vben egy t�bb�ves id�szakt�l sz�rmazik, nem pedig kumul�lt hozamr�l.
2. �ves�tett standard devi�ci�: a teljes�tm�ny v�ltoz�konys�g�val m�rhet� kock�zat. Min�l nagyobb a sz�r�s, ann�l nagyobb az alap vagy index v�ltoz�konys�ga (�s ez�ltal a kock�zat).
3. A Barclays Capital US aggreg�tum index egy �vn�l nem hosszabb futamidej� belf�ldi kibocs�t�k befektet�si min�s�g�, amerikai doll�rban denomin�lt fix hozam� �rt�kpap�rjainak kezeletlen indexe.
4. A HFRI alapok �sszetett indexe t�bb mint 650 konszern alap� fedezeti alap egyenl� s�lyozott indexe, amely a strat�gi�k sz�les sk�l�j�n kereszt�l fektet be.
5. S & P 500: Standard & Poor's 500 teljes hozamindex. Az egy �vn�l hosszabb id�szakok �vesek. Az 500 k�szletb�l �ll� index, amely a piaci m�rett�l, likvidit�sb�l �s ipar�gi csoportok k�pviselet�b�l �ll, t�bbek k�z�tt az S & P 500-at �gy tervezt�k, hogy az amerikai r�szv�nyek egyik vezet� mutat�ja, �s t�kr�zi a nagy- sapka univerzum.
6. 60/40 Portf�li�: Hipotetikus befektet�s, ahol a portf�li� 60% -�t az S & P 500-ba fektetik �s 40% -ot befektetnek a Barclays Capital Aggregate Bond Indexbe.

�Az akkredit�lt befektet�:�Az Egyes�lt �llamokban, hogy egy szem�ly akkredit�lt befektet�nek tekinthet�, legal�bb nett� vagyon�nak legal�bb egymilli� doll�rt kell fizetnie, kiv�ve az egyik els�dleges lak�hely �rt�k�t, vagy legal�bb �vi 200 000 doll�ros j�vedelmet kell fizetnie az elm�lt k�t �vben (vagy 300.000 doll�r f�rj�vel egy�tt h�zast�rsa), �s az elv�r�s, hogy ugyanazt az �sszeget tegye az id�n.

Adatforr�sok: Morningstar Direct �s Pertrac

Jogi nyilatkozat: A m�ltbeli teljes�tm�ny nem jelzi a j�v�beni eredm�nyeket. Az index hozamok csak szeml�ltet�sre szolg�lnak, hogy bemutass�k az eszk�zoszt�lyok k�z�tti diverzifik�ci� felhaszn�l�s�t sz�les alap� �rt�kpap�rindexek felhaszn�l�s�val. A visszat�r�t�sek nem jelentenek t�nyleges befektet�st. A t�nyleges befektet�si hozamok v�ltozhatnak. Az indexeknek nincsenek k�lts�geik, d�jaik vagy egy�b, a teljes�tm�ny�kh�z kapcsol�d� k�lts�gek. Ez�rt a t�nyleges befektet�si hozamok alacsonyabbak lenn�nek. Ezenk�v�l az indexben tartott �rt�kpap�rok nem lehetnek hasonl�ak a t�nyleges sz�ml�n tartott �rt�kpap�rokhoz.Nem lehet k�zvetlen�l indexbe fektetni.