Mi�rt van Durbin k�rd�se a Student Debit k�rd�s�re?

A m�lt h�ten Dick Durbin szen�tor (D-IL, Durbin Amendment h�rn�v) �s George Miller k�pvisel� (D-CA) �rta a CFPB-nek �s az Oktat�si Oszt�ly tisztvisel�inek, hogy felk�rj�k �ket arra, hogy vizsg�lj�k meg az egyetemek �s c�gek k�z�tti p�nz�gyi meg�llapod�sokat, amelyek p�nz�gyi t�mogat�si kifizet�seket ny�jtanak. �s igaza van: ha a lebonyol�t� v�llalat a Higher One b�rmely p�ld�ja, a di�kbet�t k�rty�k mind �sszef�rhetetlens�get, mind magas d�jakat eredm�nyeznek.

Mi a p�nz�gyi t�mogat�s foly�s�t�sa?

Ha a hallgat� p�nz�gyi t�mogat�s�t meghaladja a tand�jat, akkor jogosult az egyenleg kifizet�s�re. Ez leggyakrabban k�z�ss�gi iskol�kban fordul el�, ahol a tand�j l�nyegesen alacsonyabb. Hagyom�nyosan az iskol�knak ellen�rizni�k kell a visszat�r�t�seket, magas k�lts�gekkel �s a s�rget� hat�rid�kkel. Ez a piaci l�p�s p�nz�gyi t�mogat�si kifizet�sek c�gek. D�j ellen�ben visszat�r�tik a hallgat� t�ladagol�s�t (p�ld�ul bankk�rty�val). A d�j az egyetem p�nzt �s fejf�j�st takar�t meg a visszat�r�t�sek kisz�m�t�sa sor�n, �s a c�g bev�teleket gy�jt a bankk�zi d�jakb�l �s a di�kokt�l a szolg�ltat�si d�j felett.

Mi�rt tartanak Durbin �s Miller?

Richard Cordray, a KHPB igazgat�ja �s Kathleen Tighe, az Oktat�si Miniszt�rium f�oszt�lyvezet�j�nek leveleiben a kongresszus aggodalm�t id�zte:

• ATM d�jak, bele�rtve a m�rlegvizsg�latot �s a h�l�zaton k�v�li megvon�si d�jakat;
• Tranzakci�s d�jak;
• Kev�s on-campus ATM-ek, ami a di�kokat a h�l�zaton k�v�li d�jak kifizet�s�hez vezette; �s
• Nem megfelel�en k�zz�tett egyetemekkel kapcsolatos kapcsolati kapcsolatok.

J�l van. Ahogy a tavalyi �vben a Investmentmatome jelentette, egy nagyobb p�nz�gyi seg�ly kifizet� c�g, a Higher One, jelent�s bev�teleket �r el a k�rtyatulajdonosokt�l. Itt van a magasabb, a sz�mok szerint:

• j�vedelem
• $ 44: Higher One �tlagos �ves d�jbev�tele egy tanul�ra �vente (a H1 p�nz�gyi besz�mol�j�nak Investmentmatome elemz�se)
• 0,1%: 2009-ben a Higher One beleegyezett, hogy a D�li Oregoni Egyetemen a hallgat�k tranzakci�s volumen�nek 0,1% -�t fizetik - �szt�n�zve az egyetemet, hogy fizesse meg hallgat�it a H1 k�rty�kkal,
• Szolg�ltat�sok
• 520: Campusok a Higher One-ot haszn�lva
• 600: A Magasabb ATM-ek k�zel�t� sz�ma az eg�sz orsz�gban
• d�jak:
• $ 0.50: OneAccount PIN tranzakci�s d�ja.
• Ne feledje, hogy sok di�k - �s m�sok - nem tudj�k, hogy a "jel" helyett v�laszthatj�k a regisztert, �s nem �rj�k be a PIN k�djukat.
• $ 2.50: Az OneAccount ATM-d�ja, amely nem tartalmazza az ATM tulajdonos p�td�jait
• Ne feledje, hogy az ingyenes p�nzforgalom egyetlen m�dja a Magasabb ATM haszn�lata, amely kev�s �s messze van egym�st�l. Van egy h�l�zat n�lk�li ATM-d�j, �s a PIN-tranzakci�s d�jat a hallgat�nak meg kell pr�b�lnia, hogy p�nzt kapjon egy boltban.
• $ 10: A H1 egy inaktivit�si d�jat sz�mol fel ak�r 10 doll�r�rt is, ha a sz�mla hat h�napig vagy hosszabb ideig alszik
• H1 teljes d�jprogramja

A di�kigazolv�nyok vez�relvek: nincs ingyenes eb�d. Az egyetemek sz�m�ra olyan szolg�ltat�sok, mint a Higher One nagy �rt�k� javaslatok. �ltal�ban a felesleges p�nz�gyi t�mogat�s foly�s�t�sa 20 doll�r / f�, egy fels�bb sz�viv� szerint. Magasabb viszont csak 44 doll�rt sz�m�t fel - �s ez a bev�teli megoszt�si meg�llapod�sok el�tt van. De ebben az esetben a legjobb az egyetem sz�m�ra, nem felt�tlen�l a di�kok sz�m�ra.

A term�keket a tapasztalatlan �s b�z� di�kok sz�m�ra �rt�kes�tik

B�r az alapszolg�ltat�sok gyakran felmer�lt d�jai zavar�ak, tal�n ugyan�gy vannak olyan lefed� d�jak is, amelyek a tanul� el�tt �llnak. Vegy�k p�ld�ul az �szak-Karolinai �llamot. Bank WolfPack k�rtya, amely hallgat�i azonos�t�k�nt �s bankk�rtyak�nt m�k�dik. A d�j:

• $ 1 ATM visszautas�t�s�rt
• $ 1 k�rtya-k�rty�s �tutal�shoz
• $ 1 egy nem amerikai bankhitel- vagy bankk�rtya �tutal�shoz
• 2 h�napos inaktivit�s havonta 6 h�nap ut�n
• $ 15, hogy a fennmarad� �sszegeket csekken megkapja, amikor bez�rja a fi�kot

Ezek a f�lig rejtett d�jak gyakran probl�m�sak. Vagy az emberek nem veszik �szre, hogy felsz�mol�sra ker�lnek, vagy nem �rtik, hogy milyen tev�kenys�gek viselik a d�jakat. A di�kok is k�l�n�sen vesz�lyeztethetik azt a meggy�z�d�st, hogy a nem szokv�nyos haszn�lati d�jak soha nem vonatkoznak r�juk.

A 2009-es hitelk�rtya t�rv�ny tiltotta a bankokat az egyetemen v�gzett hitelk�rty�k forgalmaz�s�r�l. Ez persze nem akad�lyozta meg �ket a sz�ml�k ellen�rz�se sor�n. De egy olyan p�nz�gyi int�zm�nnyel k�t�tt exkluz�v meg�llapod�s, amely az iskol�b�l a hallgat�k fel� ford�tja a k�lts�geket, m�g ink�bb a t�rv�ny szellem�nek megs�rt�s�t jelenti.

Durbin �s Miller a szab�lyoz�st �s az �tl�that�s�got k�rik

Az el�re fizetett bet�ti k�rty�kra vonatkoz� �ll�spontunk szerint a tisztess�ges �s �tl�that� �r� term�kek �rt�kes helyet tudnak felmutatni a p�nz�gyi rendszerben. A kl�ma �s az oktat�s m�g fontosabb, ha a di�kok r�szt vesznek, �s legf�k�ppen akkor, ha megb�zhat� int�zm�ny, amely el�seg�ti a k�rty�t. E c�lb�l �dv�z�lj�k Durbin �s Miller felh�v�s�t a KHBP �s az Oktat�si Miniszt�rium sz�m�ra, hogy kivizsg�lj�k:

• Milyen d�jak vannak, �s mennyit fizet az �tlagos tanul�,
• Hogy van-e elegend� di�kv�delem a k�rty�n,
• Ha az egyetemek �sszef�rhetetlens�ggel szembes�lnek, �s a kapcsolat helyes nyilv�noss�gra ker�l�se, �s esetleg a legfontosabb:
• F�ggetlen�l att�l, hogy a di�kok "kell�k�ppen tiszt�ban vannak-e a p�nz�gyi term�kek minden jellemz�j�vel … �s elegend� lehet�s�get kapnak arra, hogy kiv�lassz�k �ket."

Mik�zben a jobb p�nz�gyi t�mogat�si rendszerek v�gs� soron seg�thetnek mind a hallgat�knak, mind az egyetemeknek, ez nem fog megt�rt�nni mindaddig, am�g �tl�that� p�rbesz�dre nem ker�l sor a di�kok �s az iskol�k, a bankok �s a szab�lyoz�k k�z�tt.