Vesz�lyeztet�s a nyugd�jaz�s alatt

Steven Podnos

Tudjon meg t�bbet Steve-r�l webhely�nkr�l K�rj tan�csad�t

A nyugd�jaz�st figyelembe v�ve a p�nz�gyi tervez�nek sz�mos kock�zatot kell megvizsg�lnia az �gyf�llel, valamint a lehets�ges kock�zatok kezel�s�t.

1. Az �letvesz�ly t�l hossz�

Ez egy �ltal�nosan f�lelemre m�lt� esem�ny, mivel a legt�bb ember agg�dik amiatt, hogy fel�lm�lj�k a megtakar�t�sukat. Ez egy nagyon jogos aggodalom, hiszen a 65 �vesn�l id�sebb h�zasp�r val�sz�n�leg legal�bb egy olyan tagja, aki t�l�lte a 90-es �veket! Kev�s ember r�j�n, hogy bonyolult a biztons�gos j�vedelem biztos�t�sa, �s stabil v�s�rl�er�t biztos�t a 30-40 �ves nyugd�jaz�si ig�nyekhez. Ez a kock�zat r�szben cs�kkenthet� az �letj�rad�k haszn�lat�val, amelyet �gy lehet struktur�lni, hogy egy eg�sz �leten �t j�vedelmet fizessen, f�ggetlen�l att�l, hogy mennyi ideig tart. Azonban a j�rad�kok �sszetett befektet�sek, amelyek szak�rt�i v�lem�nyt �s a v�s�rl�s el�tt t�rt�n� fel�lvizsg�latot ig�nyelnek.

2. Nem el�g hossz� �letvesz�ly

Itt k�t vesz�ly van. Az els� az, hogy egy h�zast�rs vagy sz�l�, akinek j�vedelm�t egy m�sik szem�ly t�mogat�s�ra haszn�lj�k, id� el�tt hal meg. Az �letbiztos�t�s megv�s�rl�sa enyh�ti ezt a kock�zatot. Fenn�ll a fesz�lts�g a megtakar�t�sok �s a kiad�sok k�z�tt, hogy �lvezhesse az �letet �s a szebb anyagi dolgokat. Ez �ltal�ban kev�sb� s�rget� aggodalom, mint a p�nz elfogy�s�nak kock�zata.

3: Alap�rtelmezett kock�zat

A 2008-2009-es m�sodlagos jelz�logpiaci v�ls�g j� p�lda arra, hogy mi�rt aggodalomra ad okot. Ebben az id�ben (�s ut�na) k�l�nb�z� t�pus� alap�rtelmezett �rt�kek voltak, bele�rtve a struktur�lt term�keket �s az ingatlanokat. M�g az aggodalmak att�l is, hogy a t�rsadalombiztos�t�s "k�r�l�tt�k" hossz� t�von juttat-e j�rul�kot, a nemteljes�t�si kock�zat kateg�ri�j�ba tartozik. A nyugd�jp�nzt�r egy r�gi munk�ltat�t�l (m�g a sz�vets�gi szint alatti korm�ny) �g�rkezik, vagy nem biztos, hogy a j�v�ben m�lyrehat�. Ezt a kock�zatot r�szben m�rs�kelte a gondosan kivizsg�lott �s nagyon diverzifik�lt beruh�z�sok gy�jt�se.

4. A likvidit�s vesz�lye

Egyes befektet�seket neh�z �ron �rt�kes�teni. Klasszikusan az ingatlan viszonylag illikvid befektet�s. "Gyors" ingatlanok elad�sa ritk�n eredm�nyez tisztess�ges hozamot. Egy�b illikvid t�pus� befektet�sek k�z� tartoznak a hossz� lej�rat� k�tv�nyek, �letbiztos�t�sok �s j�rad�kok. Ezt a kock�zatot m�rs�kli az�ltal, hogy �tgondolja, hogyan struktur�lt a nett� vagyon, �s megk�rdezi mag�t�l a k�rd�st, hogy milyen gyorsan lehet befektetni p�nzeszk�zeit tisztess�ges �ron.

5. Infl�ci�s kock�zat

A hossz� t�v� v�s�rl�er� elveszt�se a nyugd�jaz�s sor�n a j�vedelemtervez�s f� probl�m�ja. Ha az infl�ci� 4%, �vente 4% -kal t�bbet kell k�lteni doll�rban, hogy ugyanolyan mennyis�g� "anyagot" v�s�roljon. Ha befektet�sei �vente 5% -ot adnak, �s 30% -os ad�t fizetnek, a f� megtakar�t�sok a v�s�rl�er� cs�kken�s�vel �vente is. T�bb �vtizeden kereszt�l az infl�ci� jelent�sen megn�veli az els� kock�zatot, amelyet felsoroltam -, hogy t�l fogja �lni a megtakar�t�sokat. Ezt a kock�zatot nagyon neh�z enyh�teni, de a portf�li�, amely bizonyos t�rgyi eszk�z�ket (p�ld�ul ingatlan, arany �s �rualap) tartalmaz, v�rhat�an seg�t.

6. Befektet�si kock�zat

Itt a kock�zat az, hogy a befektet�si portf�li� nem v�llalja a felt�telezett megt�r�l�st. A nyugd�jaz�si j�vedelem eloszt�s�nak tervez�sekor mind a tervez�, mind az �gyf�lnek �sszer� megt�r�l�st kell tennie a k�l�nb�z� befektet�sekr�l. Ha a hossz� t�v� befektet�si hozamok nem teszik lehet�v� a felt�telez�sek el�r�s�t, ez n�veli a megtakar�t�sok t�l�l�s�nek kock�zat�t is. Ez a kock�zat cs�kkenthet� az alacsony k�lts�g� befektet�si m�dszerekkel, az eszk�zallok�ci� diverzifik�lt megk�zel�t�s�vel �s rendszeres fel�lvizsg�lat�val.

K�vetkeztet�s

A jelenlegi vagy j�v�beni nyugd�jasnak figyelembe kell vennie a megtakar�t�sok (ad�z�s el�tti vagy ad�z�s ut�ni sz�ml�k) �s milyen sorrendben t�rt�n� felhaszn�l�s�nak p�nz�gyi szempontjait. Egy olyan befektet�si strat�gia kidolgoz�sa �s alkalmaz�sa, amely �vtizedek alatt kezeli az infl�ci�hoz igaz�tott bev�teli forr�st ig�nyl� sok kock�zatot, ijeszt� feladat, amelyet az elm�lt n�h�ny �vtizedben a v�rhat� �lettartam n�veked�se okoz.