A cs�dre val� v�rakoz�s mi�rt �rt t�ged

A cs�delj�r�st gyakran a szem�lyes �s p�nz�gyi kudarc elismer�s�nek tekintik. Sokan igyekeznek elker�lni, de a v�rakoz�s �r�t fizetik ki.

A hosszabb emberek v�rakoznak a cs�dre, ann�l ink�bb harcolnak, egy 2018-as jogvizsg�lati tanulm�ny szerint. Mire cs�d�t jelentenek, j�l�t�k �s p�nz�gyi �let�k k�rosodik, al��sva a jogi eszk�z �jb�li elind�t�s�t.

�gy h�t a cs�dre val� v�rakoz�s olyan k�ros lehet - �s ha figyelembe kell venni a bejelent�st.

Mi�rt v�rakozik az elvezet�s?

Az id�, miel�tt egy szem�ly cs�dbe jutott, n�ha az �gynevezett p�nz�gyi "sweatbox". Ez az id�szak, amikor az emberek szembes�lnek az eszk�z�k kimer�l�se, ad�ss�g-gy�jt�si perek �s lemond�s alapvet� sz�ks�gletek, mint az �lelmiszer elker�l�se bejelent�se cs�d.

Sokan �veken �t izzadnak, miel�tt sz�molniuk kell az ad�ss�gukkal. A harisnyanadr�g nyomor�s�ga egyre gyakoribb amerikai tapasztalat, a Notre Dame Law Review c�m� �j jelent�se a "Life in the Sweatbox" c�m� m�ben.

A jelent�s a fogyaszt�i cs�dprojektb�l sz�rmaz� adatokat haszn�lja fel, hossz� t�v� tudom�nyos kutat�si projektet, amely a cs�delj�r�sban r�szt vev� embereket vizsg�lja meg, mi�rt �rja le a dokumentumokat �s a k�vetkezm�nyeket. A jelenlegi CBP adatok 2013 �s 2016 k�z�tt 3 200 cs�delj�r�ssal kapcsolatos inform�ci�kat tartalmaznak. Az "�let a Sweatboxban" szint�n tartalmaz CBP felm�r�si inform�ci�kat a 3 200 bejelent� 910-b�l.

A jelent�s azt mutatja, hogy a megk�rdezettek k�z�l t�bb mint 66% "hossz� k�zd�k" vagy azok, akik k�t vagy t�bb �vig tartj�k a sweatboxot. K�zel egy harmadik v�rakoz�s �t �vig vagy tov�bb. �sszehasonl�tva a 2007-es CBP-vel, a hossz� k�zd�k sz�ma, akik �t �vig vagy tov�bb v�rtak, t�bb mint megdupl�z�dtak a legfrissebb CBP adatokban.

Min�l hosszabb ideig az emberek maradnak a verejt�kh�zban, a legrosszabb az �ltal�nos p�nz�gyi helyzet�k:

• A hossz� k�zd�k a medi�n eszk�z�k fele a t�bbi ad�shoz k�pest, vagy azok, akik nem v�rtak k�t vagy t�bb �vig cs�d�t
• A hossz� k�zdelmek medi�n ad�ss�g / bev�tel ar�nya t�bb mint 40% -kal magasabb, mint a t�bbi ad�s
• A hossz� k�zdelmek mintegy 50% -a szembes�lt az ad�ss�gbehajt�ssal, szemben az egy�b ad�sok 35% -�val

Stigma a bejelent�s �s az ad�ss�gfizet�s ir�nti elk�telezetts�g r�sze annak, ami meg�rzi az embereket cs�delj�r�sban, mondja Robert Lawless, az Illetoni Egyetem jogi egyeteme professzora.

"A cs�dt�rv�nyek �j kezdetet adnak a becs�letes, de szerencs�tlen ad�snak. Ez az amerikai elk�pzel�sbe jut, hogy mindenki meg�rdemli a m�sodik indul�st - mondja Lawless. "A kibocs�t�s a friss kezdet l�nyege: a p�nz�gyi �let �jrakezd�s�nek es�lye".

De az eszk�z�k tart�s kimer�l�se a "sweatbox" alatt azt jelenti, hogy mire az emberek f�jlba ker�lnek, nem tudnak val�di �j kezdetet kezdeni, teszi hozz�.

Kevesebb a bankn�l, hogy nehezebb sz�mukra, hogy szil�rd fizet�sk�ptelens�get tal�ljanak a cs�d ut�n.

Mikor kell a cs�d�t megfontolni?

Kristen Holt, a GreenPath Financial Wellness �gyvezet� igazgat�ja Michiganben �ll�tja, hogy az �gyfelek gyakran mondj�k a nonprofit hiteltan�csad� �gyn�ks�gnek, hogy k�v�nj�k, hogy hamarabb seg�ts�get kapjanak.

"B�tor�tjuk �ket, hogy h�vj�k fel a hitelfelv�teli �gyn�ks�get, amikor �rezni kezdik a stresszt" - mondja.

�me n�h�ny t�nyez�, amelyek seg�tenek meghat�rozni, hogy a cs�d a legmegfelel�bb:

• Az ad�ss�gai a j�vedelm�nek t�bb mint 40% -�t teszik ki.�Ez az ad�ss�g / j�vedelem ar�ny a potenci�lis p�nz�gyi neh�zs�gek egyik jelz�je a Federal Reserve szerint, �s jelezheti, hogy ad�ss�gai t�l magasak ahhoz, hogy �nmaguk fizethessenek.
• �n ad�ss�got fizet, hogy m�s tartoz�sokat fizessen.�Ezen a ponton az ad�ss�gg�rbe tov�bb halad, �s s�lyos p�nz�gyi buk�s n�lk�l neh�z lehet visszaszerezni.
• Az ad�ss�gai olyanok, amelyek cs�dbe ker�lhetnek.�A fedezetlen fogyaszt�i ad�ss�gok, p�ld�ul a hitelk�rty�k, az orvosi sz�ml�k �s a szem�lyi k�lcs�n�k, cs�dbe adhat�k. Az egy�b ad�ss�gok, mint p�ld�ul a hallgat�i hitelek �s egyes b�r�s�gi �t�letek, nem sz�ntethet�k meg.
• Elvitte a l�nyeg�t.�A t�rv�ny fel�lvizsg�lati jelent�s�ben vizsg�lt hatvan sz�zal�ka hossz� k�zd�k mentek orvosi fel�gyelet n�lk�l a sweatboxban. �s k�zel 32% -uk �tellel ment.

A fogyaszt�i cs�d k�t leggyakoribb form�ja a 7. fejezet �s a 13. fejezet. Az �n sz�m�ra legmegfelel�bb a p�nz�gyi helyzet�t�l f�gg. Konzult�ljon cs�d�gyv�dtelemmel �s nonprofit hitelez�vel, ha figyelembe veszi a bejelent�st.

Ha cs�d�t ny�jt be, akkor nem a p�nz�gyi �leted v�ge.

A hiteless�gi pontsz�m val�sz�n�leg javulni fog a bejelent�st k�vet� h�napokban. A Federal Reserve Bank of Philadelphia 2014-es jelent�se szerint az �tlagos hitelmin�s�t�s 2010-ben a 7. fejezet szerinti cs�dbe jutottak k�z�tt t�bb mint 80 ponttal - 538,2-r�l 620,3-ra - emelkedett, amikor beny�jtott�k �s amikor �gy�ket lemondt�k.