American Income Trust Meghatározás és példa

Mi az:

Az American Income Trust > Hogyan működik (Példa):

A jogdíj-bizalom egy olyan vállalat, amely a kútok, bányák és hasonló tulajdonságok ásványi jogainak tulajdonosa. Csak az ingatlantulajdon (arany, olaj stb.) Értékesítéséből származó jövedelem átvállalása a részvényeseknek. Nincs jövedelemadó a vállalati szinten, amíg a jövedelem nagy része (legalább 90%) átkerül a részvényeseknek osztalék vagy osztalék formájában.

Az amerikai jövedelemalapok

általában a meglévő eszközeik fenntartására összpontosítanak, ahelyett, hogy tőkerészesedést (azaz pénzt költenek eszközük frissítésére vagy fenntartására). Az amerikai jövedelmi trösztök általában pénzeszközöket osztanak ki, amíg a természeti erőforrás-állományuk kimerült (ezért fontos az adott bizalmi tartalékok ismerete). Az amerikai trösztök nagy nyeresége rövid távon vonzó lehet, de hátránya, hogy nagyon kevés pénzt hagy a bizalomnak a jövőbeni növekedésre. Az amerikai jövedelemalapokba történő befektetés adókövetelései bonyolultak. Az osztalékokat rendszeres jövedelemként adóztatják, nem pedig az alacsonyabb 15% -os osztalékadó-kulcson, és a befektetőknek esetleg be kell nyújtaniuk az adóbevallást azokban az államokban, ahol a bizalom működik. Szerencsére a befektetők nem fizetnek adót ezen elosztások egy részének, amíg eladják egységeiket. A befektetési jegyek tulajdonosai szintén jogosultak bizonyos levonásokra a vagyon értékcsökkenése alapján.

A többi osztalékot fizető értékpapírral ellentétben a trösztök osztalékhozamai általában magasak maradnak, amikor a bizalmi nyereség (és így az egységár) emelkedik. Hasonlóképpen, amikor a jövedelmek esnek, általában az osztalék hozamok az energiaalapítványokból származnak. Ez azért történik, mert ha a mögöttes eszközök ára magas, akkor a bizalom több jövedelmet eredményez, amelyet ki kell fizetnie. A fordított is igaz: az alacsonyabb nyersanyagárak alacsonyabb nyereséget jelentenek, ami alacsonyabb eloszlást és alacsonyabb egységárat jelent.

Miért fontos:

A jogtudósok egy módja annak, hogy részt vegyenek az árupiaci piacokon a határidős piacra való belépés nélkül. Függetlenül attól, hogy egyes jövedelem-befektetők megtalálják a szűk árutőzsdei korrelációt, és az eloszlási volatilitás túl kockázatos, még akkor is, ha ezt a kockázatot a diverzifikáció révén enyhíteni lehet.

Fontos megjegyezni, hogy az amerikai jövedelemalapok különböznek a kanadai jövedelmi bizalmi alapoktól. A kanadai bízók pénzeket nyerhetnek részvények kibocsátásával vagy pénzkölcsönzéssel, és gyakran használják ezt a pénzt új tartalékok megvásárlásához vagy meglévő ingatlanok fejlesztéséhez. Ez a képesség, hogy fenntartsák és növeljék az eloszlások végtelenségig gyakran a kanadai bizalom vonzóbbá teszik a befektetőket. A kanadai bíztatások is inkább adóhatékonyak, mint az amerikai bizalom, mivel újra befektetik pénzáramukat, így az osztalékukat általában az alacsonyabb 15% -os osztalék adókulcsra jogosultak. Azonban ezek általában nem szerepelnek az amerikai tőzsdéken (bár néhány kanadai bizalom egymás között van, vagyis kereskednek mind Kanadában, mind az Egyesült Államokban). A kanadai befektetések fedezetet nyújtanak a csökkenő amerikai dollárral szemben, de külföldi készleteik is magukban hordozzák hazájuk politikai és gazdasági kockázatát.