A akad�lyok lek�zd�se a p�nz�gyi m�velts�ghez

Jonathan DeYoe-t�l

Tudjon meg t�bbet Jonathan-r�l a Investmentmatome's Ask Ad Advisor-r�l

Nagyon sok sz� van a p�nz�gyi m�velts�gr�l Amerik�ban ezekben a napokban �s j� okok miatt. A besz�lget�s nagy r�sze a p�nz�gyi intelligenci�nk jav�t�s�ra �sszpontos�t, �s elt�k�lte a tudatunkat arr�l, hogy hogyan kell a helyes dolgot tenni.

Val�sz�n�leg az alapvet� p�nz�gyi ismeretek leggyakrabban eml�tett kutat�sa a FINRA Investor Education Foundation-b�l sz�rmazik (itt k�rdezz�k meg a kv�zt). A kv�zben �t �r�stud�si k�rd�s mer�l fel, valamint sz�lesk�r� er�fesz�t�st tesz a szem�lyes p�nz�gyi d�nt�shozatalra vonatkoz� inform�ci�k �sszegy�jt�s�re. A 2012-es er�fesz�t�s n�h�ny eredm�nyei a k�vetkez�k:

1. 19% -kal t�bbet k�ltenek, mint amennyit tett (enyhe javul�s 2009 folyam�n)
2. 26% -a lemondott orvosi sz�ml�r�l
3. 61% -uk h�rom (vagy t�bb) �t k�rd�st hib�zott (valamivel rosszabb, mint 2009)

Nem k�rd�ses, hogy jav�tanunk kell az amerikaiak p�nz�gyi intelligenci�j�t. Nem csin�lunk j� munk�t, de nem az�rt, mert az inform�ci� nincs ott. A legt�bb �llam, sz�mos sz�vets�gi �gyn�ks�g, sz�vets�gi szab�lyoz�, a legt�bb bank �s hitelsz�vetkezet, s�t egyes egyetemek ingyenes p�nz�gyi k�pz�st ny�jtanak, val�sz�n�leg t�bb sz�z ingyenes internetes p�nz�gyi tanul�si lehet�s�ggel.

A kih�v�sunk bonyolultabb, mint az emberek tan�t�sa. Az oszt�lyok �s inform�ci�k sz�les k�rben el�rhet�ek, gyakran ingyen. A felm�r�sek azt is mutatj�k, hogy felismerj�k azt, amit nem tudunk. A 2014-es Fogyaszt�i P�nz�gyi Tanulm�nyi Felm�r�s szerint a feln�ttek 73 sz�zal�ka azt mondja, hogy a tan�csad�k �s a szakemberek mindennapi p�nz�gyi k�rd�seire v�laszolnak.

A p�nz�gyi m�velts�g minden bizonnyal az els� akad�ly. Meg�rtj�k, hogy t�bbet tudnunk kell. M�gis, nem keress�k azokat a lehet�s�geket, amelyek a tanul�shoz l�teznek. A Vox egyik cikke szerint az �r�stud�s statisztik�ja nem javul egyed�l az oktat�sban. Mi�rt ne?

Nem tudok seg�teni, de �gy gondolom, hogy hi�nyzik valami egyszer�. Azt hiszem, van egy "tud�s-csin�l" szakad�k a p�nz�gyi m�velts�g. M�s sz�val, ha tudjuk, mit kell tenn�nk - �s mindazt, amit tudnunk kell - k�t teljesen m�s dologr�l van sz�. Tudjuk, hogy t�bbet kell megtudnunk, de nem. Tudjuk, hogy t�bbet kell megtakar�tani, de nem. Tudjuk, hogy sz�ks�g van egy v�szhelyzetre, de nincs ilyen. �s folytat�dik �s tov�bb.

Tal�n a legfontosabb akad�ly, hogy legy�zz�k ezt a "know-doing" szakad�kot. Ha egyszer megtudjuk, milyen egyszer� l�p�seket kell tenn�nk, a k�rd�s az, hogy meg fogjuk-e venni �ket. Hogyan motiv�lhatjuk m�sokat arra, hogy megtanulj�k a szem�lyes p�nz�gyeket, �s megtegy�k azokat a tev�kenys�geket, amelyeket felfedeznek?

Sz�momra �gy t�nik, nagyon hasonl�t az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s �s az elegend� testmozg�s. Tudom, hogy egy sal�ta s�lt grillezett csirk�vel �s vizet iszom, de szeretem a hamburgert �s a krumplit. Amikor a men� el�tt �l�k �s l�tom, hogy rendelhetek, az agyam egy r�sze sal�t�t, csirk�t, vizet mond. A m�sik (gyakran sokkal hangosabb) r�sz azt mondja: "burger, krumpli, koksz". 42 �ves kor�ban egyre jobban �s jobban j�rultam ehhez a kateg�ri�hoz, de gyakrabban engedem a hangosabb hanghoz, mint �n. Val�j�ban nem vagyok meggy�z�dve arr�l, hogy egy�ltal�n javultam, de k�t felel�ss�gem van. El�sz�r is, a feles�gem egy hihetetlen�l (gyakran d�h�t�en) eg�szs�ges ev�. Olyan sokszor j�rtam, amikor elmentem a burgerrel �s a krumplival, �s csendesen �lt, �s evett a csirke cs�sz�r sal�ta, hogy a sz�gyentelens�g lassan megv�ltoztatta a d�nt�shozatalomat.

M�sodszor, k�t gyerekem van, �s �gy �rzi, hogy �szinte sz�ks�gess�g, hogy j� p�lda legyen. Teljesen tudom, hogy mi a helyes v�laszt�s, �s n�ha azt akarom - nem, "meg�rdemlem" - egy hamburgert �s krumplit. De a gyermekeim kev�ss� imit�lnak, �s ha hamburgert �s krumplit rendelek, tudom, hogy rendelnek egy burgert �s egy krumplit. Teh�t ha azt akarom, hogy j� d�nt�seket hozhassanak, jobb d�nt�seket kell hoznom. Mint kider�l, az introspekci� kem�ny �t.

Egy ideig m�g mindig elmentem a burgerre �s a krumplival (vagy pizza, pastrami, Reuben szendvics, s�lt marhah�s stb.) Minden alkalommal, amikor nem voltam a feles�gemmel vagy gyerekekkel. De lassan az�rt j�ttem, hogy egy csirk�s Caesar sal�t�t �lvezhessek, �s m�g m�s sal�ta lehet�s�geket is felfedeztek (m�g akkor is, ha bar�taimmal egy�tt - SHOCKER!).

A gyakorlat ugyan�gy. Tudom, hogy minden nap j� gyakorlatot kell szereznem, de nem tettem meg addig, am�g meg nem tettem, hogy l�p�st tartsam. Most majdnem minden nap, �s csod�latos m�don jobban �rzem magam (sz� szerint �s magamr�l). Term�szetesen tudtam, hogy jobban �rezn�k magam. Tudtam, hogy jobb lesz. M�g mindig sz�ks�gem van az elsz�moltathat�s�gra az akci�im�rt. Sz�ks�gem volt edz�re.

Elk�pzelhet�, hogy a m�sodik szem�lyi finansz�roz�si akad�lyt legink�bb egy "edz�i" mentalit�ssal lehet lek�zdeni, nem pedig "tan�t�si" mentalit�sk�nt. Amikor tan�tunk, megmutatjuk valakinek, hogyan kell csin�lni egy dolgot, am�g nem l�tjuk, hogy tudj�k, hogyan kell csin�lni magukat. Ezut�n egy m�sik leck�re vagy egy m�sik szem�lyre l�p�nk.

A coaching sor�n elkezdj�k megtan�tani, hogy mit kell tenn�nk, majd a cselekv�st a m�sik mellett a t�bb �ven �t folytatjuk, vagy am�g az egy�n a szok�sos viselked�st megszokja. A coachingban az egy�n felel�ss�get v�llal az akci�ik�rt. Seg�t�nk nekik �thidalni a tud�st �s az alkot�st. Seg�tj�k nekik tud�sukat cselekv�ss� �s megszokott� tenni. Mi lehet enn�l fontosabb?

A fogyaszt�i p�nz�gyi v�delmi iroda mind a 50 orsz�gban szeretne p�nz�gyi oktat�si k�vetelm�nyeket �s k�vetelm�nyeket elfogadni, �s egyet�rtek abban, hogy ez fontos kezdet. De miut�n tanultunk, int�zkedn�nk kell.

A cselekv�s t�bb �ven kereszt�l, egy �leten �t, folyamatos besz�lget�st ig�nyel. J� p�ld�kra, inspir�ci�ra �s motiv�ci�ra van sz�ks�g�nk.

Sz�ks�g�nk van "edz�sre".