A 2013-as takar�koss�gi megtakar�t�si terv (TSP) hozz�j�rul�s�nak korl�tai, k�pes�t�sek �s befektet�si d�nt�sek

05 MS Word to UTF8 Plain Text

A takar�koss�gi megtakar�t�si terv (TSP) nyugd�jaz�si befektet�si sz�mla opci� a sz�vets�gi korm�nyzati alkalmazottak sz�m�ra, hasonl� a mag�nszektor 401 (k) sz�ml�j�hoz.

2013-as takar�koss�gi megtakar�t�si terv (TSP) hozz�j�rul�s�nak korl�tai
N�v	Hat�r	Mit jelent
V�laszthat� elhalaszt�si hat�r	$17,500	Ez mennyit j�rulhat hozz� az ad�k�teles fizet�shez. _________________________________________
�ves kieg�sz�t� hat�r�rt�k	$51,000	Ez a teljes �sszeg, amely egy �v alatt hozz�j�rulhat fi�kj�hoz. Tartalmazza a j�rul�kait �s a hozz�juk tartoz� j�rul�kokat (csak a FERS alkalmazottjai). Az egyenruh�s szolg�ltat�si alkalmazottak t�bbet tudnak ny�jtani a 17 500 doll�ros elekt�v halaszt�si korl�tn�l, am�g a kieg�sz�t� j�rul�kok a harci z�n�ban elnyert ad�mentess�gi d�jb�l sz�rmaznak, �s a teljes hozz�j�rul�s nem haladja meg az 51 000 doll�rt. _________________________________________
Catch-up Contribution Limit	$5,500	Ha 50 �ves vagy ann�l id�sebb, 2013-ban tov�bbi 5 500 doll�rt j�rhat.

�szakk�pes�t�s

Szinte minden sz�vets�gi korm�ny munkav�llal�ja r�szt vehet a TSP-ben. A konkr�t k�pes�t�sek a k�vetkez�k:

Munkav�llal�i besorol�s - Sz�vets�gi alkalmazottak nyugd�jaz�si rendszer�nek (FERS) munkav�llal�nak, k�ztisztvisel� nyugd�jrendszer�nek (CSRS) alkalmazottj�nak, az egyenruh�s szolg�ltat�sok (akt�v vagy k�sz tartal�k) tagjainak �s m�s kateg�ri�kban kiv�lasztott polg�roknak kell min�s�teni. Az 1983 ut�n felvett sz�vets�gi alkalmazottak szinte mindegyike FERS vagy CSRS alkalmazott. Ha nem ismeri az �llapot�t, forduljon a szem�lyzet�hez vagy az el�ny�kh�z.
Akt�v foglalkoztat�s - A sz�vets�gi korm�nynak akt�van foglalkoztatnia kell a TSP-t.
Fizet�si �llapot - A TSP-ben val� r�szv�telhez rendszeresen fizetni kell.
Munka�llapot - �nnek teljes vagy r�szmunkaid�ben kell lennie.

M�s szavakkal,�ha a sz�vets�gi korm�nyn�l dolgozik, kevesebb, mint 40 �ve van ott, �s fizetnek �rte, akkor jogosult a TSP-re.

Roth vs. hagyom�nyos

A TSP felaj�nlja a r�sztvev�knek a Roth vagy a hagyom�nyos hozz�j�rul�sok k�sz�t�s�t. Ellent�tben egy Roth IRA-val, nincsenek j�vedelemkorl�tok a Roth TSP j�rul�kaihoz, �gy b�rki v�laszthat b�rmelyik opci�t.

Tov�bbi inform�ci� a Roth �s a hagyom�nyos fi�kok k�z�tti v�laszt�sr�l.

Melyik alapot v�lasszam?

A befektet�s a kock�zatokr�l �s a visszat�r�sr�l sz�l. T�bb kock�zattal nagyobb a vesztes�g lehet�s�ge, de nagyobb haszonnal j�rhat. Meg kell v�lasztani egy olyan kock�zati szintet �s visszat�r�st, amely el�g konzervat�v ahhoz, hogy �jszaka ne �bren �lljon agg�dva a megtakar�t�sod miatt, de el�gg� agressz�v ahhoz, hogy megfelelhessen nyugd�jaz�si c�ljainak. Az al�bbiakban a legkonzervat�vabbakt�l a legagressz�vebbekig a v�laszt�sod:

Alap	Kock�zat- �s visszak�ld�si profil	Holdings
G	Nagyon konzervat�v	�llampap�rok
F	Konzervat�v	R�gz�tett j�vedelem (k�tv�nyek)
C	M�rs�kelt	K�z�s �llom�ny (r�szv�nyek)
S	Agressz�v	Small Cap Stock (kisebb, kock�zatosabb t�rsas�gok r�szv�nyei)
�n	Nagyon aggressz�v	Nemzetk�zi k�szletek

Az emberek �ltal�ban kock�zatosabb portf�li�kat v�lasztanak, amikor fiatalabbak �s fokozatosan alkalmazkodnak portf�li�ikhoz, hogy �letkorukban konzervat�vabbak legyenek. Ez az�rt van �gy, mert egy hosszabb befektet�si horizont lehet�v� teszi a befektet�k sz�m�ra, hogy �tmeneti ingadoz�st vezessenek be, amelyet egy r�vid t�v� befektet�, mint valaki a nyugd�jkorhat�rn�l, nem k�pes. A fiatalabb befektet�k sz�m�ra is lehet�s�g�k van arra, hogy �letvitel�ket vagy munkam�dszereiket jobban igaz�ts�k a vesztes�gre, �gy nagyobb kock�zatot v�llalhatnak, mint egy id�sebb befektet�.

A vagyoneloszt�st saj�t seg�ts�g�vel m�dos�thatja �gy, hogy megv�ltoztatja az alap�sszegeket, ahogyan korad, vagy hagyhatja, hogy a korm�ny ezt tegye meg. A TSP olyan "�letciklus alapokat" vagy "L alapokat" k�n�l, amelyek l�nyeg�ben megegyeznek a 401 (k) tervek �ltal k�n�lt c�lnapos nyugd�jaz�si tervekkel. A jelenlegi nyugd�jasoknak meg kell v�lasztaniuk az "L j�vedelem" alapot, hogy megkapj�k a jelenlegi bev�teleket, mik�zben megpr�b�lnak l�p�st tartani az infl�ci�val. Egy 28 �ves korm�nyzati alkalmazott, aki 2050-ben 65 �ves kor�ban k�v�n nyugd�jba vonulni, az "L 2050" alapot v�lasztja. Ha a c�lzott nyugd�jaz�s id�pontja az alapok k�z� esik, �gy d�nthet, hogy agressz�v (k�s�bb) vagy konzervat�v (kor�bban), vagy megtakar�tja a megtakar�t�sokat k�t alap k�z�tt.