Mi az aszpart�m?

Az aszpart�m olyan mesters�ges �des�t�szer, amelynek az �lelmiszerell�t�sban val� jelenl�te ellentmond�sos. Ez 200-szor �desebb, mint a cukor, �s legelterjedtebb �trend-italok �s �telek a NutraSweet �s az Equal m�rkanevek alatt. Az el�fordul�sa �s az 1981-es FDA j�v�hagy�sa ellen�re az �des�t�szert s�lyos eg�szs�g�gyi hat�sok, pletyk�k �s sok f�lre�rt�s s�jtotta.

A mesters�ges �des�t�szerek, mint p�ld�ul az aszpart�m, megtal�lhat�ak a k�l�nf�le �lelmiszerekben, amelyeket a s�lycs�kkent�s c�lj�b�l forgalmaznak. A di�t�s sz�d�k az aszpart�m egyik legfontosabb forr�sa, de m�s �teleket is tartalmaznak, mint az �zes�tett gy�m�lcs�k, a joghurtok, az italok kever�kei, az �zes�tett vizek, az �zes�t�k �s a r�g�gumik.

Az aszpart�m t�rt�nete

James M. Schlatter egyik k�mikusa 1965-ben felfedezte az aszpart�mot, mik�zben a G.D. Searle & Co. elleni anti-fek�lyes gy�gyszerre dolgozott. A laborban volt, amikor megold�sra ker�lt a keze. K�s�bb, amikor elment egy pap�rdarabot felvenni, megpaskolta az ujj�t, �s tal�lta meg a szuper �des �z�t. A hat�st k�t aminosav, a fenilalanin �s az aszparaginsav okozza, amelyek izol�ltan �z�k keser� �s enyh�n savany�, de egy�ttesen termelik ezt az �dess�get. Ezek az aminosavak egy�bk�nt sokf�le �lelmiszerben term�szetesen megtal�lhat�k.

A Schlatter felfedez�s�t k�vet� �vtizedekben Searle kritiz�lta �j term�k�t. Az Egyes�lt �llamok �lelmez�si �s Gy�gyszer�gyi Hivatala �ltal �ssze�ll�tott 1975-�s munkacsoportt�l kezdve megk�rd�jelezt�k az aszpart�m biztons�g�nak kutat�s�t. A Searle �ltal beny�jtott tanulm�nysorozat elemz�se alapj�n a test�let komoly hi�nyoss�gokat tal�lt a v�llalat m�k�d�s�ben �s gyakorlat�ban, de v�g�l is elmondta, hogy ezek a hi�nyoss�gok nem felt�tlen�l tagadt�k meg a kutat�st.

Mennyi az aszpart�m biztons�gos?

Az FDA elfogadta az aszpart�m elfogadhat� napi bevitel�t 50 milligramm tests�ly kilogrammonk�nt. Egy �tlagos embernek, aki 165 kg s�ly� volt, ez egyen�rt�k� lenne a 3750 milligrammal, vagy 19 adag �tellel.

Abban a sz�ls�s�ges eshet�s�gben, hogy valaki 20 dobozba inni, vagy m�shogy �tmegy a hat�ron, az FDA azt �ll�tja, hogy val�sz�n�leg nem lenne hajlamos a betegs�gre, hiszen a hat�r�rt�k 100-szor kisebb, mint a legkisebb �sszeg, ami eg�szs�g�gyi probl�m�kat okozhat, az American Cancer Society szerint.

Az aszpart�m r�kot okoz?

Sok aszpart�m agg�lya �ll fenn �ll�t�lagos r�kkapcsolat�n. Teh�t az �des�t�szer r�kot okoz?

Az aszpart�m-r�k kapcsolat�nak k�tf�le m�dja van: �llatokban �s emberekben. B�r mindk�t m�dszer j� inform�ci�t szolg�ltat, egyik tanulm�ny sem biztos�tott bizony�t�k ��gyhogy a k�vetkeztet�seknek gyakran bizony�t�kok gy�jtem�nye alapj�n kell t�rt�nni�k.

Az emberekben v�gzett legt�bb tudom�nyos kutat�s nem tal�lt �sszef�gg�st az aszpart�m �s a r�k k�z�tt. B�r n�h�nyan jelezt�k az esetleges kapcsolatot, a hagyom�nyos hiedelem az volt, hogy ezek a tanulm�nyok valamilyen m�don hib�sak voltak.

P�ld�ul a bolognai Ramazzini Alap�tv�ny Dr. Morando Soffritti �ltal vezetett kutat�s 2005-ben a magas d�zis� aszpart�mmal t�pl�lt patk�nyokn�l magasabb leuk�mia, limf�m�k �s m�s r�kos megbeteged�seket tal�lt. Ez a munka sz�les k�rben id�zett, de kritiz�lt�k az aszpart�m adagol�s�ra olyan emberekn�l, akiket senki sem fogyasztana. Az FDA azt is elmondta, hogy a bizony�t�kok nem voltak el�g jelent�sek annak megv�ltoztat�s�ra, hogy az aszpart�m biztons�gos.

A legnagyobb tanulm�ny a Nemzeti R�kkutat� Int�zetb�l k�zel 500 ezer embert elemzett, �s a megn�vekedett aszpart�mfogyaszt�ssal nem �szlelt n�vekv� kock�zatot a limf�ma, a leuk�mia vagy az agydaganat vesz�ly�vel.

M�gis, az aszpart�mnak kritik�ja van. A K�z�rdek� Tudom�nyok K�zpontja jelent�seiben sok tanulm�nyt az �des�t�szer �rtalmatlan hat�sair�l olyan v�llalatok t�mogatnak, akik az aszpartam-iparban p�nzt keresnek. A CSPI szerint az olaszorsz�gi Ramazzini Alap�tv�nyhoz hasonl� tanulm�nyok el�g oknak t�nnek ahhoz, hogy az FDA tiltsa az aszpart�mot, �s a szervezet azt javasolja, hogy az embereket teljesen elker�lj�k.

Az aszpart�m rossz neked?

Egyesek eset�ben az �des�t�szerrel szembeni �rz�kenys�g fokozott kock�zatot jelent a fejf�j�s vagy �melyg�s kock�zat�ra, amit �ltal�ban aszpart�m toxicit�snak neveznek. Az emberek az aszpart�m toxicit�sa miatt olyan t�neteket okoznak, mint a g�rcsrohamok, sz�d�l�s, depresszi�, ingerl�kenys�g, sz�vdobog�s, l�gz�si probl�m�k, szorong�s �s ak�r hal�l, de sokan - k�zt�k az FDA - azt mondj�k, hogy kev�s bizony�t�k van arra, hogy a t�netek k�zvetlen�l az �des�t�szerhez kapcsol�dnak. Azonban az �lelmiszerek �rz�kenys�ge val�s�gos, �s t�bb sz�z ember jelentette az aszpart�m toxicit�si t�neteit az �vek sor�n. Azok az emberek, akik az aszpart�m fogyaszt�sa ut�n eg�szs�g�gyi probl�m�kat tapasztalnak, oka lehet arra, hogy egy�rtelm�v� tegy�k, hogy t�neteik konkr�t orvosi diagn�zisban vannak-e vagy sem.

Az FDA felismeri azokat a lehets�ges vesz�lyeket, amelyekkel az aszpart�m a lakoss�g kis szegmenseire hat. Azok a szem�lyek, akik egy fenilketonuri�val ismeretes genetikai betegs�gben szenvednek, a v�rben magas fenilalaninnal �s fejlett m�jbetegs�gben szenved� terhes n�kn�l neh�zs�get okoz a fenilalanin, az aszpart�mban tal�lhat� aminosav metaboliz�l�sa. Sz�mukra az ebb�l ered� magas fenilalaninszint agyk�rosod�shoz vezethet.

Van-e mell�khat�sa az aszpart�mnak?

Hab�r az aszpart�mot gyakran haszn�lj�k a s�lycs�kkent� er�fesz�t�sekben, bizony�t�k van arra, hogy ez �s m�s cukorhelyettes�t�k val�ban f�gg�s�get okozhatnak, n�velhetik a testt�meg�ket, �s intenz�vebb t�pl�l�kokat kelthetnek.

Az Amerikai Pszichol�giai Sz�vets�g az addikci�t olyan �llapotk�nt hat�rozza meg, amelyben egy szem�lynek gy�gyszerrel kell rendelkeznie a fizikai vagy pszichol�giai kivon�s t�neteinek elker�l�s�re. Egyik elemz�sben H. J. Roberts, M. D. szerint 33, 540 vizsg�lati r�sztvev�t�l szenvedett el az elvon�si t�netekt�l, amikor az aszpart�m fogyaszt�s�t abbahagyta. Ezek a 33 betegek �ri�si mennyis�g� aszpart�mot fogyasztottak napi 12 tart�lyb�l vagy 20 csomag �des�t�szerb�l. T�neteik az ingerl�kenys�g, a fesz�lts�g, az �melyg�s, a remeg�s, a verejt�kez�s �s az extr�m v�gyakoz�s az elvon�si szakaszban.

A Neuroscience foly�iratban megjelent tanulm�ny azt sugallja, hogy ez az aszpart�m-f�gg�s�g az�rt lehets�ges, mert a mesters�ges �des�t�szerek, mint az aszpart�m, nem befoly�solj�k az agy jutalmaz�si �tvonal�t a cukorhoz hasonl� m�don. Az �dess�g ir�nti elv�laszthatatlan v�gyunk van, a kutat�s szerint egyszer�en nem el�gedett az aszpart�mmal. Ez tov�bbi v�gyakat �s "�lelmiszerkeres� magatart�st" t�pl�l, ami viszont s�lygyarapod�shoz vezethet. Tov�bb�, mivel sokszor �desebb, mint a cukor, az aszpart�m l�nyeg�ben arra k�szteti az agyat, hogy kedveli az �desebb �teleket.

Vannak alternat�v�i az aszpart�mnak?

F�ggetlen�l att�l, hogy bizonyos megl�v� tudom�nyos bizony�t�kok meggy�z�ek, vagy �gy �rzi, hogy az aszpart�m �rz�kenys�ge is van, vannak alternat�v�k.

• Stevia lev�lkivonat�a cukor egyik leg�jabb, term�szetes alternat�v�ja. A stevia n�v�nyb�l sz�rmazik, �s mint az aszpart�m, k�r�lbel�l 200-szor �desebb, mint a cukor. B�r viszonylag �j �s kev�s kutat�st v�gzett, sz�les k�rben elfogadottnak tekinthet�.
• Cukoralkoholok, k�zt�k a legn�pszer�bb form�k a szorbit �s a xilit, okozhat gyomor-b�lrendszeri stresszt, de biztons�gosnak tekinthet�k. Ezeknek sem cukor, sem alkoholt nem tartalmaznak, �s a cukor kal�ri�inak kb. Fel�t tartalmazz�k.
• szukral�z, melyet a Splenda m�rkan�v alatt �rt�kes�tettek, n�pszer�v� v�lt az ut�bbi �vekben. De ugyanaz a kutat�laborat�rium Olaszorsz�gban, amely felel�s az aszpart�m-r�kra vonatkoz� vizsg�latok�rt, a szukral�z �s a leuk�mia k�z�tti lehets�ges kapcsolatot jelezte, ami azt eredm�nyezte, hogy a CSPI lecs�kkentette az �des�t�szer min�s�t�s�t a "biztons�gos" -r�l "�vatoss�gra".
• N�lk�l t�ls�gosan magasnak t�nik c�lnak sok embernek, aki �des fogat vagy aggodalmat �rez a cukorral kapcsolatban, ami magasabb kal�riatartalm� �s befoly�solja a v�rcukorszintet. De ha k�pesek leszedni ezen italok �s �lelmiszerek p�tl�lagos �sszetev�inek sz�ks�gess�g�re, a biztons�ggal kapcsolatos ellent�tes inform�ci� m�r nem aggodalomra ad okot.

Az aszpart�m biztons�goss�g�ra vonatkoz�an kev�s egyszer� v�lasz mer�lt fel. De t�bb mint 90 orsz�gban �s t�bb mint 6000 term�kben haszn�lj�k, jelezve, hogy a szab�lyoz�k vil�gszerte biztons�gban tartj�k. Eg�szs�g�re az elhat�roz�s, hogy elk�nyeztesse az �des dolgokat a bizony�t�kok �s a hat�sok alapos megfontol�sa ut�n kell elv�gezni.

Di�t�s sz�da k�p a Shutterstockon kereszt�l.