Mit kell tudni a befektet�knek az ETF-ek megv�s�rl�s�r�l �s �rt�kes�t�s�r�l?

Michael Chamberlain

Tudjon meg t�bbet a Michael honlapunkr�l K�rjen tan�csad�t

A t�zsd�n kereskedett alapok vagy az ETF-k egyre n�pszer�bb befektet�si v�laszt�ks� v�ltak. De sok befektet� jobban ismeri a befektet�si alapokat, amelyek az oroszl�n r�szesed�s�t a lakoss�gi befektet�si eszk�z�kben tartj�k.

Mindk�t alap olyan �rt�kpap�rkos�r, amelyet egy adott gazd�lkod�si k�plet vagy strat�gia alapj�n v�lasztanak ki �s tartanak fenn. �s b�r mind a befektet�si alapok, mind pedig az alap�tv�nyok alacsony befektet�si strat�gi�t k�n�lhatnak a befektet�knek, jelent�s k�l�nbs�gek vannak a k�t befektet�si eszk�z k�z�tt, k�l�n�sen a keresked�s sor�n.

F� k�l�nbs�gek

Ha ETF-eket haszn�l a portfoli�j�ban, akkor fontos meg�rteni �s kihaszn�lni azokat a kereskedelmi k�l�nbs�geket:

• �raz�si �s kereskedelmi egys�gek:�A befektet�si alapok kereskedelm�t az amerikai doll�rban sz�molj�k. M�s sz�val, megvenni a k�szlet doll�r �sszeg�t, �s ez megkapja az ar�nyos sz�m� r�szv�nyek, bele�rtve a r�szv�nyek t�rtek. Az ETF-n�l meghat�rozott r�szv�nysz�mot rendelhet meg, �s a teljes �r, amelyet fizet, az a r�szv�ny�rfolyam, a r�szv�nyek sz�ma. Egyszer�en fogalmazva, ETF-rendel�st nem adhat meg doll�r�sszeg�rt, �s nem adhat meg befektet�si jegyeket t�bb r�szv�nyre vonatkoz�an.

• V�s�rl�s �s elad�s:�A befektet�si alapokat csak a keresked�si nap v�g�n v�s�rolj�k �s �rt�kes�tik, miut�n az �sszes �rt�kpap�rt �t�rt�kelt�k. Egy befektet�, aki a befektet�si alap r�sz�t k�pezi, pontosan ugyanolyan �sszeget kap, mint b�rmely m�s, aki ugyanazon befektet�si jegyek r�szv�nyeit �rt�kes�ti. Az ETF-eket a nagy t�zsd�ken v�s�rolj�k �s �rt�kes�tik b�rmikor keresked�si nap folyam�n. Az ETF �gy kereskedik, mint egy �llom�ny, hogy van egy aj�nlati �r (az �r, amelyet a befektet� k�n�l, hogy fizet egy r�szv�ny) �s egy k�r� �r (a r�szv�ny�r, melyet a befektet� k�n�l egy r�szv�ny elad�s�ra). Az aj�nlat �s a k�r�s k�z�tti k�l�nbs�get "elterjed�snek" h�vj�k, �s ez a keresked�si tev�kenys�gt�l f�gg�en v�ltozhat.

• Minim�lis befektet�s:�A legt�bb befektet�si alapn�l van egy minim�lis doll�r�sszeg, amelyet meg kell v�s�rolnia, ami ak�r 1000 doll�r is lehet. Az ETF-vel k�t�tt minim�lis befektet�s f�ggetlen�l att�l, hogy az adott r�szv�ny �r�t akkoriban lehet, tal�n legal�bb 10 doll�r.
• Automatikus �jrabefektet�s:�Sok befektet�si alap eset�ben az osztal�k �s a t�kenyeres�g automatikusan �jb�li befektet�sre ker�lhet. Az ETF-k nem k�n�lj�k ezt a funkci�t.
• Ad�hat�konys�g:�Mivel a befektet�si alapokat a nap v�g�n v�s�rolj�k �s �rt�kes�tik, ez megk�v�nhatja az alapkezel�t�l, hogy likvid�lja az �rt�kpap�rokat a kereslethez. Az ETF-eket nem ugyanabban a standardban tartj�k, ez�rt ad�k�teles sz�ml�n az �v v�g�n a t�kej�vedelemre kivetett j�vedelemad� fizet�se kevesebb.
• Elsz�mol�si id�:�A legt�bb befektet�si alap egy nap alatt telepedik le. Ez azt jelenti, hogy ha eladja a befektet�si alapj�t egy keresked�si napon, akkor a k�vetkez� keresked�si napon k�szp�nzt kap. Az ETF-ek a legt�bb esetben h�rom napon bel�l letelepednek.

5 keresked�si tipp

Teh�t hogyan haszn�lod ezeket a k�l�nbs�geket az el�ny�dh�z? �me �t tipp, amelyek seg�tenek abban, hogy a legt�bbet hozza ki az ETF kereskedelm�b�l.

1. �Gondolj k�tszer, amikor v�s�rolni �s eladni.�Ker�lje el a keresked�st kora reggel �s a nap v�g�n. Ezek azok az id�k, amikor a piacok a legakt�vabbak, ami az �rt�kpap�rok �rt�kveszt�s�t eredm�nyezheti az ETF-ben. M�s sz�val, t�bbet tudsz fizetni, mint amit a befektet�si kos�r meg�ri.
2. �Ker�lje a volatilit�st, ha lehets�ges.�Ker�lje el a kereskedelmet olyan napokon, amikor a piaci volatilit�s magasabb, mint a szok�sos, ami sz�lesebb aj�nlati k�rd�seket eredm�nyezhet. B�r a volatilit�s �ltal�ban kisz�m�thatatlan, sz�mos olyan esem�ny fordulhat el�, amelyek nagyobb volatilit�st okozhatnak. P�ld�ul a t�zsde nagyobb volatilit�st tapasztalhat, amikor a Federal Reserve Bank politikai d�nt�s�t bejelentik, vagy amikor a legfontosabb gazdas�gi adatokat kiadj�k.
3. �Helyezze el a hat�rid�ket, amikor kereskedelemmel foglalkozik.�Ha egy befektet� megb�z�st ad egy k�szlet vagy ETF megv�s�rl�s�ra vagy elad�s�ra, akkor k�t v�grehajt�si lehet�s�ggel rendelkezik. A leggyakoribb egy piaci megb�z�s, amely az �gyletnek a jelenlegi �ron vagy piaci �ron t�rt�n� lehet� leggyorsabb v�grehajt�s�ra vonatkoz� utas�t�s. A limit megb�z�s olyan utas�t�s, amely a kereskedelem v�grehajt�s�ra egy adott v�tel�ron vagy annak alapj�n t�rt�nik, vagy ha �rt�kes�t, egy meghat�rozott elad�si �ron vagy annak felett. Az ETF-eket megv�s�rl� vagy �rt�kes�t� befektet�k sz�m�ra a limitmegrendel�sek bizonyos el�ny�kkel j�rnak a piaci megrendel�sekn�l, mivel n�mi �rszab�lyoz�st �s �gy v�delmet ny�jtanak. A limit szint�n megpr�b�lja meghat�rozni az el�re be�ll�tott tranzakci�s �r k�r�li hat�rt. Ne felejtse el, hogy a hat�rrendelet nem felt�tlen�l t�lt�dik be.
4. K�l�n�s figyelmet szentel a nemzetk�zi ETF-k id�z�t�s�nek.�A nemzetk�zi ETF kereskedelme kiss� tr�kk�s lehet. Fontos, hogy a k�lf�ldi ETF-eket egy olyan id�intervallumban kereskedj�k, amely legink�bb megfelel az alapul szolg�l� �rt�kpap�rpiac keresked�si idej�nek. P�ld�ul, ha az alapul szolg�l� �rt�kpap�rokat a londoni t�zsd�n kereskedt�k, akkor azt szeretn� kereskedni, amikor az FTSE - egy index, amely nyomon k�veti a t�zsd�n jegyzett t�rsas�gokat - nyitva van. �ltal�ban a nemzetk�zi ETF �ra k�zelebb �ll az alapul szolg�l� �rt�kpap�rok �rt�k�hez olyan id�kben, amikor piacuk �s az Egyes�lt �llamok piac�nak keresked�si ideje �tfedi egym�st.
5. Ne l�gy egyed�l nagy kereskedelemmel. Minden befektet� let�tkezel�t vagy �gyn�k�t haszn�l a piacra val� bel�p�shez, de online megrendelheti, vagy a br�ker munkat�rsai a kereskedelmet a nev�kben elhelyezhetik.Ha az ETF-eket nagyobb mennyis�gben kereskedik - mondjuk 10 000 r�szv�nyt meghalad� - a br�kerc�g�nek "blokk asztala" felbecs�lhetetlen seg�ts�get ny�jthat. Gyakran k�pesek a legjobb �rt�kpap�rok, keresked�si strat�gi�k �s likvidit�si lehet�s�gek megszerz�s�re, amelyek egy�bk�nt nem �llnak rendelkez�sre a tipikus befektet� sz�m�ra. Legyen tudat�ban annak, hogy a szolg�ltat�s�rt d�jat kell fizetni, de nem lesz sokat, �s nagy megrendel�sek eset�n meg�ri.

Seg�ts�g

Az ETF-k nagyszer� m�dot k�n�lhatnak a befektet�k sz�m�ra az alacsony k�lts�g� befektet�si strat�gia megval�s�t�s�hoz, de fontos, hogy a keresked�si k�lts�geket ir�ny�ts�k. Ez k�l�n�sen akkor igaz, amikor nagyobb �sszegeket kereskednek, ahol a befektet�k tudatlanul fedezhetik k�lts�geiket. Ha b�rmilyen probl�m�ja, probl�m�ja vagy k�rd�se van, akkor k�rjen seg�ts�get az ETF-szolg�ltat�t�l vagy az �gyn�kt�l.

�s a legjobb ETF keresked�si tapasztalat�rt, �gyeljen arra, hogy meg�rtse, hogy ezek a befektet�sek elt�rnek a befektet�si alapokt�l �s az egyes �rt�kpap�rokt�l. Lehet, hogy m�g sikeresebb� v�lik a kereskedelem v�grehajt�sa sor�n.

Michael Chamberlain A CFP® a Chamberlain P�nz�gyi Tervez�si �s Vagyonkezel�si Menedzsment tulajdon�ban van, egy d�jk�teles c�g, amelynek irod�i Santa Cruzban, Sacramento �s Campbell, Kalifornia.

Ez a cikk a Nasdaq-on is megjelenik.