Az �szak-karolinai di�kok t�bb mint az amerikai �tlag a di�khitelekn�l

Az �szak-karolinai f�iskol�k �s egyetemek di�kjai valamivel nagyobb val�sz�n�s�ggel vannak, mint m�s �llamokban, hogy a di�khitel�k�n alapuljanak, az Egyes�lt �llamok Tansz�k�nek Tanulm�nya szerint.

A tanulm�ny szerint az �szak-karolinai k�z�piskol�kban tanul� di�kok 11,6% -a, akik 2013-ban kezdt�k meg a hitelek kifizet�s�t, a visszafizet�s harmadik �v�ben nem teljes�tettek.

Az Egyes�lt �llamok �ltal�nos nemfizet�si ar�nya 11,3% volt. (L�sd az �sszes 50 �llapot alap�rt�keit.)

A tanulm�ny a nemzetben t�bb mint 6000 k�z�piskol�t �s 143 �szak-Karolin�ban, k�zt�k a mag�n-, a k�zv�llalkoz�i �s a tulajdonosi (non-profit) iskol�kat vizsg�lta. Az �llami beavatkoz�sn�l a legnagyobbak k�z�l az alap�rtelmezett ar�nyok a k�vetkez�k voltak:

• Central Piemont K�z�ss�gi F�iskola: 20,2%.
• �szak-Karolinai Egyetem, Charlotte: 5,4%.
• Kelet-Karolinai Egyetem: 5,2%.
• �szak-Karolinai �llami Egyetem: 2,7%.
• �szak-Karolinai Egyetem, Chapel Hill: 1,5%.

(Kattintson ide az alap�rtelmezett statisztik�k sz�vets�gi adatb�zis�nak keres�s�hez iskola, v�ros vagy �llam szerint.)

Az orsz�gos, nyilv�nos k�z�ss�gi koll�giumok �tlagos fizet�si k�sedelmi kamata 2013-ra 18,5% volt, �s a v�dett iskol�k 15% -on voltak. A n�gy�ves �llami f�iskol�k eset�ben az �tlagos ar�ny 7,3% volt, a n�gy�ves mag�niskol�k pedig 6,5% volt.

A k�z�ss�gi koll�giumok, a szakiskol�k �s a profitorient�lt f�iskol�k alap�rt�ke �ltal�ban magasabb, mivel a kor�bbi di�kok kev�sb� val�sz�n�ek a tanulm�nyaik befejez�s�re, vagy a j�vedelem n�vel�s�re, �s gyakran nem tudnak l�p�st tartani a hitelek kifizet�s�vel. jelent�st a Brookings Papers on Economic Activity c�m� dokumentumban.

>> T�BB:�Di�khitel-alap�rtelmez�s: Mit jelent �s hogyan kell kezelni?

Az �j jelent�s r�szletesen megvizsg�lja az �tal�nyd�jakat, de nem felt�tlen�l mutatja meg teljes k�pet a hallgat�k ad�ss�gterheir�l. M�g a besz�mol� egy pillanatk�pet k�sz�t a hitelfelvev�kr�l, akik a visszafizet�si f�zisuk els� h�rom�ves id�szak�ban vannak, nem veszi fel azokat, akik a visszafizet�s visszavon�s�t k�vetelik, am�g a h�rom�ves m�r�si id� lej�r.

Wilmington tan�csad�: Az ad�ss�g az "egyetemek" ut�n "neh�z d�nt�seket" hoz l�tre

A f�iskolai v�gzetts�g�ek �tlagosan t�bbet keresnek, mint azok, akiknek csak egy k�z�piskolai diploma van. 2014-ben a fiatalabb feln�ttek �tlagos j�vedelme 49,900 doll�r volt, szemben a 30 000 doll�rral a k�z�piskolai v�gzetts�ggel, az Orsz�gos Oktat�si Statisztikai K�zpont szerint.

Azonban a t�lzott hallgat�i hitelek ad�ss�ga jelent�s terhet jelent sok amerikai sz�m�ra. Jelent�sen g�tolhatja a hitelfelvev�k p�nz�gyeit az�ltal, hogy n�veli az �ltal�nos ad�ss�gterheket, �s p�nzbe ker�l, amelyet a jelz�loghitelek, a nyugd�jaz�s �s m�s hossz� t�v� befektet�sek sz�m�ra felhaszn�lhat. A hallgat�i hitelek teljes �llom�nya j�niusa �ta 1,36 billi� doll�r volt, a Federal Reserve Board szerint 2011-ben 961 milli�rd doll�r volt.

Megk�rt�k Brett Tushingham, az �szak-karolinai sz�khely� p�nz�gyi tan�csad� Wilmington-t, arr�l, hogy a csal�dok mik�nt integr�lhatj�k a hallgat�i hiteleket p�nz�gyi �let�kbe.

Hogyan lehet a di�kok �s a csal�dok meggy�z�dni arr�l, hogy k�lcs�n�k j� befektet�s a j�v�j�kben?

A F�iskola lesz az egyik legnagyobb befektet�s, amelyet sok csal�d tesz. Mint minden befektet�sn�l is, az �n �ltal fizetett �r a j�v�beni megt�r�l�s�t fogja befoly�solni. A koll�gium �ra nem csak a tand�jat, a helyis�get �s a fed�lzetet, a sz�ll�t�st, a k�nyveket �s a k�szleteket tartalmazza, hanem a hallgat�i hitelek ut�n fizetett kamatokat is. Min�l t�bbre t�maszkodik az oktat�s finansz�roz�s�ra adott k�lcs�n�kre, ann�l nagyobb a kock�zata, hogy befektet�se �ra jelent�sen megn�.

Ez azt jelenti, hogy az oktat�s bizony�tottan jelent�sen n�veli a hallgat� keres� erej�t. A csal�dok k�l�nb�z� online forr�sokat haszn�lhatnak a bev�teli el�rejelz�sekhez, �s m�rlegelhetik a di�k j�vedelempotenci�l�t a hitelfelv�tel k�lts�geivel szemben.

Hogyan befoly�solja a hallgat�i k�lcs�n�k felv�tele a tanul�k j�v�beli p�nz�gyi �let�t?

A di�khitelt�mogat�sok negat�v hat�ssal lehetnek a j�v�beni p�nzforgalomra. A nagy fizet�s� munka seg�thet cs�kkenteni a hat�st, de a kisebb j�vedelm�ek k�nytelenek d�nt�seket hozni. Ez mag�ban foglalhatja az aut� vagy a h�z megv�s�rl�s�t, a h�zass�g k�sleltet�s�t vagy a nyugd�jba vonul�s megment�s�t.

A koll�gium tov�bbra is nagy befektet�s lehet, de meg�rteni minden lehet�s�get a koll�gium kifizet�s�re, �s ne csak vegye ki a maxim�lisan megengedett hallgat�i hiteleket minden �vben. A csal�dok el�ny�s lehet olyan munkat�rsakkal, akik speci�lisan a f�iskolai kiv�laszt�st, p�nz�gyi t�mogat�st �s ad�t�mogat�st magukban foglal� f�iskolai tervez�si strat�gi�k fejleszt�s�vel foglalkoznak.

Mit kell a sz�l�k �s a di�kok szem el�tt tartani a hallgat�i hitelek felv�telekor?

A folyamatos on-time kifizet�sek seg�tenek a hallgat�knak a hitelek l�trehoz�s�ban, �s a legt�bb hallgat� levonhatja a hitelkamat�t az ad�bevall�sukon. De a hitelfizet�sek befoly�solhatj�k a j�v�beni cash flow-ot, �s m�g p�nz�gyi neh�zs�gek eset�n is nagyon neh�z a di�khiteleket lemondani. A csal�doknak csak akkor kell a di�khitelek ut�n fordulniuk, miut�n a p�nz�gyi t�mogat�si lehet�s�geik teljes m�rt�kben kihaszn�lt�k, �s megvizsg�lt�k a megfizethet�bb iskolai d�nt�seket, p�ld�ul a k�z�ss�gi koll�giumokat.

V�g�l, ahogyan a di�khitelek befoly�solhatj�k a gyermek j�v�beni p�nz�raml�s�t, a sz�l�knek biztosnak kell lenni�k abban, hogy a k�lcs�n�k, amelyeket nem vesznek ig�nybe, nem akad�lyozz�k meg a saj�t c�ljaik - p�ld�ul a nyugd�jaz�s - megment�s�t.

Brett Tushingham p�nz�gyi tan�csad� �s a Tushingham Wealth Strategies alap�t�ja Wilmingtonban, �szak-Karolin�ban.

�llami hallgat�i hitelek nemteljes�t�si d�jai

�Az 50 �llam a legmagasabb di�khitel-�tal�nyt�l a legalacsonyabbig rangsorolt.

Rangsor	�llapot	A di�khitelek sz�zal�kos mulaszt�sa
1.	�j-Mexik�	18.9
2.	Nyugat-Virginia	16.2
3.	Kentucky	15.5
4.	Mississippi	14.6
5.	Indiana	14.2
6.	Florida	14.1
7.	Arkansas	14
8.	Arizona	14
9.	Wyoming	14
10.	Oregon	13.7
11.	Ohio	13.6
12.	d�l Karolina	13.2
13.	Nevada	12.7
14.	Texas	12.6
15.	Oklahoma	12.5
16.	South Dakota	12.3
17.	Louisiana	12.3
18.	Alabama	12.2
19.	Gr�zia	12
20.	Iowa	11.9
21.	Michigan	11.8
22.	�szak-Karolina	11.6
23.	Alaszka	11.6
24.	Colorado	11.5
25.	Missouri	11.5
26.	Tennessee	11.4
27.	Idaho	11
28.	Kansas	10.7
29.	Washington	10.4
30.	Kalifornia	10.4
31.	Hawaii	10.4
32.	Maine	10.4
33.	Delaware	10
34.	Maryland	9.9
35.	Montana	9.8
36.	Wisconsin	9.6
37.	Illinois	9.4
38.	Pennsylvania	9.2
39.	Virginia	9.1
40.	Utah	9.1
41.	New Jersey	9
42.	Minnesota	8.8
43.	Connecticut	8.5
44.	Nebraska	8.2
45.	New York	8
46.	Rhode Island	7.9
47.	New Hampshire	7.8
48.	Vermont	7.2
49.	�szak-Dakota	6.5
50.	Massachusetts	6.1