Mi a legfontosabb oka annak, hogy r�szt vegyen a koll�giumban?

Az ut�bbi �vekben a fels�oktat�s vitathatatlanul kapcsol�dott a karrierfejleszt�shez �s a keresetekhez. 2010-ben az elhunyt fiatal feln�ttek 50% -kal t�bbet kaptak, mint azok a t�rsaik, akik csak k�z�piskol�t v�geztek. A monet�ris �szt�nz�k l�nyeges t�nyez�k lehetnek, de magasabbak a fizet�sek legfontosabb �ok a koll�giumhoz?

Az UCLA fels�oktat�si kutat�int�zet�nek (HERI) 2012-es tanulm�nya felt�rta, hogy a jelenlegi hallgat�k sz�m�ra a "legink�bb megfelel� munkahely megszerz�se" a legfontosabb motiv�ci� a f�iskolai v�gzetts�g megszerz�s�re. Ez jelent�s v�ltoz�st jelent a hozz��ll�sban, mint 2006 el�tt (�s a recesszi�), "Ha t�bbet szeretne megtudni a sz�momra �rdekes dolgokr�l", akkor a legmagasabb poz�ci�ban volt.

A Investmentmatome arra k�rte az oktat�si �r�kat, az egyetemi hallgat�kat, a hallgat�kat �s m�s alkot�kat, hogy gondolkodjanak azon, hogy mi v�ltozott a magatart�sv�ltoz�s m�g�tt, �s mi�rt v�lasztj�k a di�kok egyetemre

A bej�v� f�iskolai hallgat�k gazdas�ga �s demogr�fiai jellemz�i nagy szerepet j�tszanak az attit�dv�lt�sban, �s els�dleges hangs�lyt fektetnek a munka megszerz�s�re.

A gazdas�gi visszaes�s �s a n�vekv� oktat�s k�lts�gei miatt a di�kok k�ts�gtelen�l a p�nz�gyi k�rd�sekre �sszpontos�tanak els�dleges szempontk�nt. A k�z�piskolai diploma m�r nem sok s�lyt hordoz a munkaer�piacon. Ezenk�v�l a szolg�ltat�si �s munkaig�nyes szakm�kat gyorsan lecs�kkentik a technol�gia �s a globaliz�ci�

Dr. Mike Miller, az Albany State University felv�teli �s hallgat�i szolg�lat�nak igazgat�ja egyet�rt:

A mai di�kok 14 �vesen hallottak a munkan�lk�lis�gr�l. Olyan benyom�st kellett keltenie. Tekintettel a jelenlegi gazdas�gra, egyet�rtek abban, hogy a foglalkoztat�s kiemelt priorit�s. A koll�gium szabads�ga ut�n senki sem akar visszat�rni haza. Amikor a foglalkoztat�s felmer�l, fogadom, hogy a koll�giumon val� r�szv�tel okai "t�rsulnak a t�rsadalomhoz", vagy "tanulnak a sz�momra �rdekes dolgokr�l".

Dr. Mike LaBossiere, a floridai A & M Egyetem filoz�fi��rt felel�s professzora �jabb meggy�z� magyar�zatot k�n�l:

… n�tt a n�nem�ek sz�ma �s a f�iskolai kisebbs�gek sz�ma (a n�k mostanra az egyetemi szint�ek t�bbs�ge). Amikor a hagyom�nyosan alulreprezent�lt emberek nyeres�get �rnek el, a gyakorlatra �sszpontos�tanak, ebben az esetben a munk�t.

Ashley Felstow, a Cleary Egyetem Eg�szs�g�gyi Menedzsment programj�ban jelenleg dolgoz� hallgat�ja le�rja azokat a k�zdelmeket, amelyekkel a di�kok gyakran kedvelik munk�j�t,

Az egyik legfontosabb ok a f�iskol�n val� r�szv�telhez, hogy jobb munk�t kapj. Sz�momra a jobb munka egyenl� egy jobb j�v�vel. Azt hiszem, a gazdas�ggal, hogy milyen volt, �s sok elbocs�t�st az �vek sor�n, a di�kok tudj�k, hogy fel�l kell j�rniuk, hogy j� munk�t szerezzenek. Elm�ltak azok a napok, amikor a k�z�piskol�ban munk�t tal�lhatsz, �s egy c�gn�l dolgozhatsz. Egyre t�bb v�llalkoz�s ig�nyli a f�iskolai v�gzetts�geket olyan munkak�r�kre, amelyekre r�gen nincs sz�ks�g iskol�ztat�sra. T�bb sz�z ember versenyez egy munkak�rnyezet�rt, �gy a mai vil�gban �l� di�koknak mindent meg kell tenni�k, hogy megszabaduljanak egym�st�l. A f�iskolai v�gzetts�g az els� l�p�s, amelyet a di�kok megtehetnek.

A koll�giumban val� r�szv�tel okai v�ltozhatnak a koll�giumon - nem minden di�k k�vet egy egy�ni p�ly�t, vagy egy �tfog� motiv�ci�.

N�gy �v egy �r�kk�val�s�g egy f�iskolai �jonc sz�m�ra. Sokkal v�ltozhat az �tletek, v�lem�nyek, tapasztalatok stb. Szempontj�b�l az eg�sz folyamat sor�n. Teh�t m�g azok sz�m�ra is, akik a f�iskol�n j�rnak azzal a kiz�r�lagos sz�nd�kkal, hogy t�bb p�nzt k�sz�tsenek az �retts�gen, az �j t�rsakkal val� k�lcs�nhat�s �s az akad�miai lehet�s�gek nagy sz�ma feloldhatja a kor�bban felfedezhetetlen szenved�lyeket a tanul�shoz.

Isa Adney, a K�z�ss�gi F�iskola siker�nek szerz�je �s egy azonos nev� blog, a k�vetkez�ket �rja le:

Fõiskolai v�gzetts�g n�lk�l szinte minden ipar�gban van egy plafon. A diploma megszerzi a fels� hat�rokat, �s lehet�s�get ad a di�kok sz�m�ra. De azt hiszem, hogy csak a f�iskol�ra mennek, hogy "munk�t" szerezzen, nem el�g motiv�ci�. A hallgat�knak k�pesnek kell lenni�k l�tni a koll�giumi �lm�nyt �s a m�rts�get, mint olyat, ami gazdag�tja az �let�ket, �s felk�sz�ti �ket arra, hogy a lehet� legjobb tehets�geket �s er�ss�geket adj�k a vil�gnak.

Rob Schwartz a Total College Planning-r�l egy olyan motiv�ci�s forr�st emel ki, amelyet n�ha tal�lkozik:

… �n is tal�lkoztam a di�kok, akik egyetemre mennek a lehet�s�g�rt, hogy n�ni tudjanak, �s kisebb l�p�seket tegyenek egy feln�ttk�nt egy tanul�si k�rnyezetben, szemben azzal, hogy es�ly�ket "val�di feln�tteknek" tekintik a munka vil�g�ban.

V�g�l a legt�bb ember egyet�rt abban, hogy a f�iskolai v�gzetts�g megszerz�se pozit�v mozdulatot jelent b�rki sz�m�ra.

A legt�bb egyetem �s f�iskola sokkal t�bbet ny�jt, mint csup�n oszt�lyok �s fokozatok. Szoci�lis esem�nyek, polg�ri szerepv�llal�s, h�l�zati er�forr�sok �s rengeteg m�s el�ny is fontos.

Mary Ann Holladay, az Utah N�i �s Oktat�si Kezdem�nyez�s igazgat�ja elmagyar�zza, hogyan jav�thatja az �nbecs�l�st az egyetemi v�gzetts�g:

Mi�rt mennek a koll�giumba?�Rengeteg oka van annak, hogy mi�rt kell egy egy�nnek a posztszocialista k�pz�st folytatni. K�z�l�k jobb fizikai �s ment�lis eg�szs�g, gazdas�gi haszon, sz�l�i k�pess�gek, valamint polg�ri �s k�z�ss�gi elk�telezetts�g. Ha azonban egyetlen el�nyre k�nyszer�l, sz�momra �nbecs�l�s lenne. Meg lehet vitatni, hogy az �nbecs�l�s a korai gyermekkorban �p�l fel, �s egyet�rtek.Az �nbecs�l�s az �lettapasztalat r�v�n is t�pl�lkozik, �s a teljes�t�s �s az �nmegel�gedetts�g tapasztalata az oktat�s befejez�s�ben k�pezi az �let�nk sok �lm�ny�nek alapj�t. Sz�mos tanulm�ny t�mogatta azt az elk�pzel�st, hogy az er�s �nfogalom �s a "tudom" meggy�z�d�s csod�latos eredm�nyeket hozott. Saj�t tapasztalataimb�l kiindulva nem hiszem, hogy elv�gezhetn�m a munk�t, amit ma csin�lok, ha nem v�geztem el egy form�lis oktat�st. Tudom�nyos ismereteken t�l tudom, hogy egy olyan t�rsadalomban �s rendszerben �l�nk, amely t�mogatja �s jutalmazza az �nfejl�d�st, �s ez�rt csin�lom a munk�mat, amit teszek.

jasonbache / Flickr forr�s