A p�nz titkai meg�lnek

�rta Neal Gabler tavasszal az atlanti cikket, a "K�z�poszt�ly� amerikaiak titkos sz�gyen�t". A mostani besz�lget�s elkezdte besz�lni.

"Az az elk�pzel�s, hogy nem siker�l p�nz�gyileg Amerik�ban lenni, ilyen megb�lyegz�s" - mondja Gabler, aki kider�lt, hogy a feln�ttek milli�i k�z� tartozik, akiknek nem volt megtakar�t�sa a 400 doll�ros v�szhelyzet fedez�s�re. "Ez az oka annak, hogy az emberek nem besz�lnek r�la, mert szem�lyesen veszik el a kudarcukat."

A p�nz�gyi stressz azonban j�rv�nyos. Az amerikai feln�ttek k�zel h�romnegyede elismerte, hogy a p�nzzel szembeni �rz�st hangs�lyozta, �s 22% az extr�m stresszr�l sz�molt be az Amerikai Pszichol�giai Egyes�let megb�z�s�b�l k�sz�tett 2015-�s tanulm�nyban, a "Stress in America: Paying With Our Health" c�m� tanulm�ny�ban.

A v�laszad�k egyharmada szerint a p�nzhi�ny megakad�lyozta az eg�szs�ges �letm�dot, �s 12% -uk elmulasztotta az orvoshoz fordulni, amikor p�nz�gyi gondok miatt eg�szs�g�gyi sz�ks�g volt.

A p�nz�gyi stressz hal�los lehet

M�s tanulm�nyok kimutatt�k, hogy a p�nz�gyi stressz hal�los lehet.

• A p�nzzel kapcsolatos aggodalmak a r�kbetegek �s a sz�vbetegek k�z�tt magasabb hal�loz�si ar�nyhoz kapcsol�dnak.
• Egy tanulm�ny az ausztr�l korm�ny sz�m�ra kimutatta, hogy az elh�z�d� elh�z�s er�s elorejelz�je. Az elh�z�s magasabb hal�loz�si r�t�val j�r. Val�j�ban az egyik tanulm�ny, melyet az American Journal of Public Health publik�l, az elh�zott feln�tteknek 20% -kal nagyobb val�sz�n�s�ggel halt meg a 14 �ves vizsg�lati id�szak alatt, mint a norm�l tests�ly� feln�ttek.
• S�relmet okozva a s�r�l�seknek, �gy t�nik, hogy a p�nz�gyi stressz az emberekn�l id�sebbnek t�nik, az �reged�s kutat�sa c�m� tanulm�ny szerint.

Az �tj�rhat�s�g ellen�re a legt�bb ember nem �rulja el azokat a p�nz�gyi nyom�st, amellyel szembes�lnek. Az Umpqua Bank megb�z�s�b�l k�sz�tett tanulm�ny szerint a v�laszad�k 77% -a azt mondta, hogy nem besz�ltek p�nznyom�sukr�l, gyakran az�rt, mert zavarba j�ttek, vagy sz�gyellt�k, vagy azt gondolt�k, hogy senki sem �rti.

"M�gis, azoknak az embereknek a 23% -a, akik arr�l besz�ltek, hogy 70% -uk jobban �rezte mag�t" - mondja Eve Callahan, Umpqua �gyvezet� aleln�ke a v�llalati kommunik�ci�nak. "Kev�sb� �rezt�k magukat kev�sb� stresszk�nt, �gy �rezt�k maguknak, mintha t�bb lenn�nek, jobb k�pess�g�k van a p�nz�gyi d�nt�sek meghozatal�ra �s az �let�ket olyan m�don �lni, amely eg�szs�ges lenne sz�mukra."

A felm�r�s arra k�sztette a bankot, hogy ind�tson egy podcast-sorozatot, a "Open Account with SuChin Pak" -ot, hogy szem�lyes t�rt�neteket t�rjon fel a p�nzr�l, bele�rtve a Gabler-et is. A bank szint�n l�trehozott egy weboldalt, a MadeToGrow.com-ot, hogy felaj�nlja az emberek er�forr�sait a saj�t besz�lget�sek megkezd�s�hez.

Egy egyszer� l�p�s: besz�lni r�la

Az az elk�pzel�s, hogy a besz�lget�s seg�thet a stresszben, nem �j. James W. Pennebaker, a Texas Egyetem, Austin �s m�sok kutat�sa szerint a traumatikus esem�nyekr�l val� besz�lget�s vagy �r�s enyh�theti a szorong�st, jav�thatja az immunrendszer m�k�d�s�t �s jobb eg�szs�ghez vezethet.

Gabler �r�l, hogy kinyitotta.

"Nagyon mag�nember vagyok. … soha nem �rok magamr�l "- mondja Gabler. "Megsz�ntettem a saj�t tabut, mert �gy gondoltam, vannak m�s emberek is, akik hasonl� helyzetben vannak, �s ez seg�ti �ket abban, hogy tudj�k, hogy nem egyed�l vannak."

Gabler azt �rta, hogy annak ellen�re, hogy sikeres volt a k�lvil�g, a hitelez�ket zsoldos�tott�k, banksz�ml�j�ra kivetett�k, �s a legut�bbi 5 doll�rig maradtak, mik�zben v�rja a fizet�st. Rengeteg c�ggel rendelkezik: a Federal Reserve m�jusban azt mondta, hogy az amerikai feln�ttek 46% -a nem tudott 400 doll�ros s�rg�ss�gi kiad�st fedezni, vagy valami olyat kellene k�lcs�n�znie vagy eladnia.

Ez r�miszt�, hiszen a csal�dok 60 sz�zal�ka valamif�le p�nz�gyi sokkot tapasztal egy adott �vben, ami megnehez�theti a c�lok el�r�s�t, a Pew Charitable Trusts kutat�sa szerint.

M�g egy kis �sszeg� megtakar�t�s is seg�thet az embereknek az ilyen sokkok id�j�r�s�nak megakad�lyoz�s�ban. A V�rosi Int�zet tanulm�nya szerint a $ 250 �s a $ 749 k�z�tti megtakar�t�s elegend� ahhoz, hogy drasztikusan cs�kkents�k annak az es�ly�t, hogy az alacsony j�vedelm� csal�dot kilakoltatj�k, vagy m�s komoly neh�zs�geket szenvednek a bev�telcs�kken�s ut�n. A kutat�k szerint a k�zepes j�vedelm� csal�doknak legal�bb 2000 doll�rra �s a magasabb j�vedelm� csal�dokra 5000 doll�rra van sz�ks�g�k, de egy 400 vagy 500 doll�ros indul� s�rg�ss�gi p�nzt�r kisebb s�lyos v�szhelyzetekre �s p�nz�gyi stabilit�sra is k�pes.

A sz�ltebb j�vedelmek m�g rosszabb� teszik a helyzetet

Az amerikaiak nem szorulnak egym�sra, mert t�l sokat k�ltenek a tejsz�nre �s az iPhone-ra. Annak ellen�re, hogy nagy sz�ks�g van 2015-re, az amerikai h�ztart�sok �tlagos j�vedelme m�g mindig az 1999-es cs�cs alatt van, a Census Bureau szerint.

A korl�tozott bev�telek seg�tik az amerikaiak gazdags�g�t. A k�zepes nett� vagyon a j�vedelmek k�z�ps� negyed�ben - a 2013. �vi j�vedelme 40 500 doll�rr�l 63.100 doll�rra - 1998 �s 2013 k�z�tt 19 sz�zal�kkal cs�kkent az infl�ci�hoz igaz�tott doll�rban, a Federal Reserve Consumer Surveys Survey szerint. Az embereket egy gazdas�gi fellend�l�s m�g jobban elvesztette. A m�sodik legalacsonyabb j�vedelmi kvintilisekhez tartoz� medi�n nett� �rt�k - ami 2013-ban 23 300 doll�rr�l 40.499 doll�rra tehet� - 53 sz�zal�kkal cs�kkent.

A t�meges gazdas�gi trendek ellen�re az emberek gyakran �gy v�lik, hogy egyed�l felel�sek a p�nz�gyi stressz�rt, mondja Gabler.

"�gy gondoljuk, hogy mindannyian vagyunk, hogy valami rosszat tett�nk" - mondja Gabler. "Meg kell v�ltoztatnunk, vagy meg fogunk �r�lni."

Liz Weston a Investmentmatome hiteles p�nz�gyi tervez�je �s szerkeszt�je, a szem�lyes p�nz�gyek weboldala �s a "Hitel pontsz�m�nak" szerz�je. E-mail: [email protected]. Twitter: @lizweston.

Ezt a cikket a Investmentmatome �rta, �s eredetileg a The Associated Press kiadta.