A piaci szerepl�k hi�nyos k�pet festenek

Joe Allaria

Tudjon meg t�bbet Joe-r�l weboldalunkon K�rj tan�csad�t

Mi �llunk a szakad�k ut�n egy er�s emelked�n m�szni a befektet�si vil�gban, vagy csak �gy t�nik, hogy �gy n�h�ny piaci megfigyel�?

A kamatl�bak mindenesetre alacsonyak voltak, ami azt jelenti, hogy a fix kamatoz�s� k�tv�nyalapok megt�r�l�si r�t�ja a bel�that� j�v�ben lanyhulni fog. Emellett az amerikai r�szv�nypiacok rendszeresen �j, cs�cstechnol�gi�j� cs�csokat �rnek el, ami azt jelenti, hogy n�h�ny szak�rt� azt javasolja, hogy �lvezni tudjuk ezt a bik�t csak r�g�ta, miel�tt �jabb piaci korrekci�t l�tunk. N�h�nyan a p�nz�gyi m�di�ban ezt az elker�lhetetlen korrekci�t �br�zolj�k, mint a vil�gv�ge esem�ny�t, amely meghaladhatja a 2008-2009-es nagy recesszi�t.

B�r ez a becsl�s miatt �rdekes c�msorok �llnak rendelkez�sre, az �tfog� rajz n�h�ny finom, m�gis ny�lt lyukat tartalmaz.

Az elm�lt t�z �vben az amerikai r�szv�nypiac mind egy sz�rny� d�mon, mind pedig egy mennyei kataliz�tor a befektet�k sz�m�ra. Ez id� alatt mindannyian j�l ismerj�k az S & P 500 38% -os cs�kken�s�t 2008-ban. De tal�n m�gsem ismerj�k az S & P-et az�ta is folyamatosan t�tong� szakad�st, ami k�r�lbel�l 25%, 15%, 2%, 16%, 32% �s 12% 2009 �s 2014 k�z�tt, a Morningstar szerint.

2013 febru�rja �ta, amikor az S & P el�rt egy �j, minden id�kig magas szintet, ism�telten hallottuk ugyanazt a t�rt�netet a p�nz�gyi m�diumokban l�v�k k�z�l: nagy korrekci� k�zel van. Ez lehet igaz, de ha figyelembe vessz�k azt a fogalmat, hogy a portf�li�j�t az elm�lt k�t �vben t�bbnyire vagy teljesen k�szp�nzzel tartja, akkor m�r tudod, hogy nagyon hi�nyolt�l.

Az S & P 500-at 2013-ban, 2014-ben �s 2015-ben �j, minden id�k legmagasabb cs�cspontjai el�rkezt�nk. Amit l�ttunk, a legrosszabb id�k (2008-2009) ut�n a t�zsde bebizony�totta, hogy nem rendelkezik kisz�m�that� mennyezet.

A hossz� t�v� befektet�knek �s azoknak, akik a 2008-2009-es hanyatl�s sor�n a piacon maradtak er�s fegyelmet, l�ttuk, hogy ak�r a legrosszabb id�kb�l is visszah�z�dhat. Felt�ve, hogy senki sem tulajdonk�ppen az �h�tott "t�zsdei krist�lyg�mb" tulajdon�ban van, �s tudja, mikor �s mikor a piaci esem�nyek, mind�ssze annyit tudunk tenni, hogy tov�bbra is j�l diverzifik�l�dott, �s hagyjuk, hogy a piacon maradjanak a t�bbiek.

A hamis mennyis�gekkel ellent�tben a kamatl�bk�rnyezetben val�ban "padl�" -ot tapasztalunk. Hadd �ll�tsam meg �nt �s az agyadat, mert b�r azt mondtam, hogy val�di padl�kat tapasztalunk, nem mondtam, hogy a kamatl�bak lend�letes sebess�ggel fognak emelkedni, �s minden fix j�vedelm� befektet�s teljesen �rt�ktelen. Egyszer�en r�mutattam, hogy amikor a 10 �ves amerikai p�nz�gyminiszter 2% k�r�l vagy k�r�lbel�l 2% k�r�l mozog, nem sok hely van ahhoz, hogy j�val alacsonyabb legyen. Teh�t mit jelent ez a befektet�k sz�m�ra?

Ehhez l�pj�nk vissza 1948-ra. Ebben az �vben az egy h�napos k�tv�nyek 0,8% -on �ltek. 1948 �s 1981 k�z�tt az egyh�napos k�tv�nyek 0,8% -r�l t�bb mint 15% -ra emelkedtek. A kamatl�b-bika piac�n a hossz� lej�rat� v�llalati k�tv�nyek 33% -os visszaes�st mutattak 2,7% -kal. �sszehasonl�tva azt 1982 �s 2013 k�z�tt 10,2% -os hozammal.

Ez azt jelenti, hogy az elm�lt h�rom �vtizedben, mik�zben a kamatok esnek, a k�tv�nytulajdonosok kedvez� megt�r�l�st l�ttak. Az elk�vetkez� 30 �vben ez nem biztos. B�r a kamatl�bak minden bizonnyal alacsonyak, ez nem felt�tlen�l jelenti azt, hogy �jabb emelked�st kezdeni 15% -ra. Ha tanulm�nyozzuk Jap�n gazdas�gi helyzet�t, l�tjuk, hogy az �rak potenci�lisan laposak lehetnek egy ideje. Az az igazs�g, hogy szembe kell n�zn�nk azzal, hogy a fix hozam� befektet�seket neh�z lesz visszanyerni, hasonl�an ahhoz, amit az elm�lt 30 �vben l�ttunk.

E t�nyez�k szem el�tt tart�s�val a befektet�knek meg kell fontolniuk, hogy ez mit jelent a portf�li�ik sz�m�ra. Ez mag�ban foglalhatja a volatilit�s m�rt�k�nek �jragondol�s�t, amelyet kedvez�bb, hossz� t�v� hozam�rt cser�be elfogadunk. Ez mag�ban foglalhatja azt is, hogy �tgondoljuk, mit �rz�nk egy tisztess�ges, re�lis, hossz� t�v� megt�r�l�si r�ta, k�l�n�sen olyan kiegyens�lyozott portfoli�k eset�ben, amelyek 40% k�tv�nyekb�l �llhatnak. �s tal�n, mik�zben ezeket az inform�ci�kat tekintj�k meg, tov�bbra is keresi a krist�lyg�mb�m.