FATCA Hassles: A sz�vets�giek a tengerent�li ad�csal�s ellen

FATCA Explained in 4 Minutes...

Tartalomjegyzék:

Nem k�v�nt k�vetkezm�nyek
kil�t�s

Az elm�lt �vben a m�dia b�szk�n jelentette a k�lf�ld�n �l� amerikaiak besz�mol�it, hogy soha nem l�tott sz�mban lemondtak �llampolg�rs�gukr�l. Sok ilyen t�rt�net azokra a gazdag amerikaiakra �sszpontos�tott, akik meg akart�k ker�lni, hogy magasabb amerikai j�vedelemad�-ad�t vagy ingatlanad�t fizetjenek, �s akik kedvez�bb ad�hat�s�gokat kerestek.

De ebben az �vben elkezdt�k l�tni, hogy a val�di k�p teljesen m�s: Sok amerikai lemond az �llampolg�rs�g�r�l olyan helyeken, mint Sv�jc, nem k�l�n�sebben gazdagok, �s nem pr�b�lj�k elker�lni az amerikai ad�kat. Csak pr�b�lj�k meg�lni az �let�ket. Az Egyes�lt �llamok Kongresszusa �ltal elfogadott legut�bbi t�rv�ny azonban sokkal nehezebb� teszi az �letet a k�lf�ld�n �l� amerikai �llampolg�rok sz�m�ra.

A k�rd�s: FATCA, vagy a K�lf�ldi Sz�mla Ad�jogi T�rv�ny.

A szab�lyok el��rj�k, hogy k�lf�ldi bankok - m�g az Egyes�lt �llamokban sem �zleti tev�kenys�get folytat� bankok, �s semmilyen m�don sem az Egyes�lt �llamok joghat�s�ga alatt - nem jelentenek be az IRS-nek az �sszes amerikai sz�ml�k egyenlegeit �s �gyleteit.

Mindenesetre ez a tov�bbi megfelel�s hassle k�lts�get jelent a bankoknak tov�bbi id� �s p�nz. A kombin�ci� arra is k�sztette a bankokat, hogy visszautas�ts�k az amerikaiaknak ny�jtott szolg�ltat�sokat, �s sokkal nehezebb� t�ve a k�lf�ld�n �l� szok�sos amerikaiak sz�m�ra.

Sv�jc, amelynek szigor� adatv�delmi t�rv�nyei v�dik az �gyfelek bizalmas p�nz�gyi adatait, t�nylegesen amerikai �llampolg�roknak nyilv�n�tott�k a personae non gratae bankjait illet�en. A bankok z�szl�s sz�ml�kat, megtagadj�k a jelz�logokat �s refinansz�roz�st, �s megtagadj�k a k�lf�ld�n �l� amerikaiak sz�ml�inak megnyit�s�t.

Nem k�v�nt k�vetkezm�nyek

A t�rv�ny eredetileg olyan gazdag amerikaiakra ir�nyult, akik k�lf�ldi vagyont�rgyakat haszn�ltak az Egyes�lt �llamok j�vedelemad�j�b�l sz�rmaz� j�vedelemre. Az Egyes�lt �llamok jogszab�lyai szerint az egy�neknek "minden sz�rmaztatott forr�sb�l" sz�rmaz� bev�telt kell bejelenteni�k, bele�rtve a k�lf�ld�n szerzett j�vedelmet.

Ennek az �j v�grehajt�si t�rekv�snek �s a FATCA m�g�tt rejl� lend�letnek k�sz�nhet�en n�h�ny �v m�lva, 2008-ig, egy szen�tusi jelent�sb�l kider�l, hogy az ad�paradicsomok seg�tenek az amerikaiaknak a j�vedelemad�kat �vente 100 milli�rd doll�ros vagy ak�r t�bb. "Az ad�paradicsomok gazdas�gi harcot folytatnak az Egyes�lt �llamokkal szemben, �s a becs�letes, szorgalmas amerikai ad�fizet� elvesz�ti" - mondta Carl Levin szen�tor, egy Michigan-i demokrata. "Az ad�paradicsomok �s a megt�veszt� banki gyakorlatok k�r�li titoktart�s vas-gy�r�je lehet�v� teszi �s �szt�nzi az ad�csal�sokat az Egyes�lt �llamok eszk�zeinek elrejt�s�re. A Kongresszusnak szigor� b�ntet�seket kell tennie az ad�paradicsomok sz�m�ra, amelyek seg�tik az amerikai ad�fizet�ket abban, hogy ne adjanak ad�t Sam b�csinak."

M�g az Obama-adminisztr�ci� �r�k�lte az �gyet a Bush Igazs�g�gyi Miniszt�riumt�l, az �j f��gy�sz, Eric Holder ir�ny�totta �gyv�djeit, hogy fokozza a tengerent�li ad�csal�s v�grehajt�s�t. De nem csak az egy�nek ellen. Szerett�k �zenetet k�ldeni a nemzetk�zi banksz�vets�gnek is. Konkr�tan az UBS, a sv�jci bankok �ri�sa ut�n j�ttek, hogy mintegy 52 000 gazdag amerikai seg�lyt fedeztek fel az IRS j�vedelm�b�l. A b�ncselekm�nyek elker�l�se v�gett a c�g elcs�szott, �s beleegyezett abba, hogy t�j�koztat�st ny�jt az amerikai �gyfeleik 4,450-r�l. A c�get szint�n 780 milli� doll�rra b�ntett�k.

Az �gyek el�rehaladt�val az Igazs�g�gyi Miniszt�rium c�lzottabb v�grehajt�si eszk�z�ket akart, �gy a kongresszus elfogadta a k�lf�ldi bankok szokatlan k�vetelm�nyeit enged�lyez� t�rv�nyeket - m�g az Egyes�lt �llamok joghat�s�ga al� tartoz� bankok sz�m�ra sem. A k�lf�ldi bankoknak a labd�z�shoz val� k�nyszer�t�se �rdek�ben a kongresszus felhatalmazta az IRS-t arra, hogy automatikusan hozza l�tre az ilyen bankok kamat- �s osztal�kfizet�s�t b�rmely olyan amerikai eszk�z�n, amelyet saj�t befektet�si portf�li�j�ban tarthat.

Term�szetesen az volt a sz�nd�ka, hogy ugyanazokat a szem�lyeket c�lozza meg, akiket az UBS mag�nbanki szolg�ltat�saikkal l�tott el: az Egyes�lt �llamokban �l� gazdag amerikaiak, de sz�nd�kosan k�lf�ld�n voltak olyan eszk�z�k, amelyekben az IRS nem tud bankokat beszedni, �s ahol az IRS nehezen tal�lja meg az eszk�z�ket.

A t�rv�ny m�sodrend� hat�sai azonban nem korl�toz�dnak a zs�ros macsk�kra, amelyek nagy mennyis�g� eszk�zt rejtenek. A szok�sos munk�soszt�ly �s a k�lf�ld�n �l� k�z�poszt�lybeli amerikaiak egyre t�bb halat fognak elkapni: a bankok megtagadj�k az amerikai pedag�gusok, �zletemberek, m�rn�k�k, orvosok, au pairok, �s m�g az amerikai tenger�szgyalogosok �rt�kes�t�i az amerikai export, mondj�k megfigyel�k.

Sv�jcban a bankok m�g akkor sem hajland�k �zletelni az amerikaiak k�zvetlen csal�dtagjaival, akik maguk is sv�jci �llampolg�rok.

Sok ilyen h�zasp�r vagy gyermek, vagy mindkett� ebben a k�lf�ldi orsz�gban, de nem �rheti el a rutinszer� p�nz�gyi szolg�ltat�sokat. Az amerikaiak �s a legt�bb ember a fejlett eur�pai �s �zsiai orsz�gokban mag�t�l �rtet�d�nek tartja, hogy biztos�ts�k csal�djaik sz�m�ra a FATCA rugalmas k�lf�ldi bankra vonatkoz� k�vetelm�nyeit. Ezek a bankok nem akarj�k a FATCA-nak megfelel� fejf�j�st, �s azt mondj�k az amerikaiaknak, hogy lez�rj�k a sz�ml�jukat. Az amerikaiak nem tudnak �j sz�ml�kat nyitni, nem kaphatnak jelz�logot vagy �zleti k�lcs�nt, �s nem rendelkezhetnek hitelk�rty�val vagy bankk�rty�val egy k�lf�ldi bankb�l

A k�lf�ld�n tart�zkod� amerikai k�lf�ldiek a probl�ma megold�sak�nt lemondanak �llampolg�rs�gukr�l. Ez nem csak a gazdagok er�fesz�t�se, hogy elker�lj�k az amerikai ingatlan- �s j�vedelemad� fizet�s�t.K�nytelenek lemondani az amerikai �llampolg�rs�gr�l, egyszer�en az�rt, hogy elker�lj�k az ad�megfelel�s�g r�m�lmait, ne csak maguk�rt, hanem h�zast�rsaik �s b�rmely olyan p�nz�gyi int�zm�ny�k�rt, amivel �zleti kapcsolatban �llnak.

Ezek a nem sz�nd�kolt, de kisz�m�that� k�vetkezm�nyek a FATCA jelent�si k�vetelm�nyeire m�r j� �ton vannak. Most �j rendelkez�s kezd�dik: a FATCA k�lf�ldi nyugd�jaz�si terveket �r el� az Egyes�lt �llamokbeli r�sztvev�kkel kapcsolatos inform�ci�kr�l. A be nem tart�s az Egyes�lt �llamokb�l sz�rmaz� b�rmely �rdekelts�g 30% -os automatikus visszatart�s�t eredm�nyezi.

A szab�lyok �szt�nzik a k�lf�ldi munk�ltat�kat, hogy sz�ntess�k meg a befektet�st Amerik�ban, ker�lj�k az amerikaiak felv�tel�t, vagy mindkett�t. Bizonyos esetekben az amerikaiak elutas�tott�k a k�lf�ldi v�llalatok foglalkoztat�s�t vagy prom�ci�it, mert a munkak�r megk�veteli, hogy al��rj�k a c�g sz�ml�j�n.

A visszatart�s azonnal megind�tja az Egyes�lt �llamokban osztal�kfizet� t�rsas�gok �s befektet�si alapok k�z�tti �jabb megfelel�s�gi fejf�j�st, akiknek az osztal�kellen�rz�sb�l levonniuk kell a bev�telt �s tov�bb�taniuk a bev�telt az IRS-nek.

kil�t�s

A jav�t�s nem �gy t�nik, hogy a kongresszusi radar ezen a ponton van. A kongresszus val�sz�n�leg foglalkozik a megk�t�sb�l ered� k�rd�sekkel, �s okt�ber 1-ig a k�lts�gvet�s vagy a folyamatos felbont�s elhalaszt�s�val, hogy elker�lhet� legyen a korm�nyzati le�ll�s. Ek�zben a k�lf�ld�n �l� h�tk�znapi amerikaiak nem sok a lobby. �sszess�g�ben nem k�l�n�sebben gazdagok, �s nem alkotnak semmif�le szervezett szavazati blokkot. Mik�zben szavazhatnak az otthoni ker�let�k�n, a k�lf�ld�n �l� 5-7 milli� amerikaiaknak nincs val�di kongresszusi k�pvisel�j�k, akik saj�t �rdekeiket n�zik. �ll�t�lag a k�l�gyminiszt�riumnak kell lennie, de t�ls�gosan elfoglalt ahhoz, hogy az �llampolg�rs�gr�l val� lemond�ssal kapcsolatos pap�rokat kezeljen, hogy a FATCA ellen forduljon.

Tov�bbi inform�ci�k a Investmentmatome-r�l: