Szak�rt� GYIK: Kamp�nyfinansz�roz�si reformra van sz�ks�g?

Susan Lyon

A p�nz a hatalom, �s a k�vetkez� amerikai eln�k�v� v�lhat ezekben a napokban. Amikor egy eln�ki v�laszt�s sz�l, sokkal t�bbet hallunk a kamp�nyok finansz�roz�s�r�l �s az abszurd �sszegekr�l, amelyeket minden ciklusban a v�laszt�sokon dobnak.

A 2012-es teljes v�laszt�si kiad�sokkal egy�tt 9,8 milli�rd doll�rra becs�lik, meg kell k�rdezn�nk: mikor fog v�get �rni az �r�let? A jelenlegi kamp�nyfinansz�roz�si t�rv�nyek alapj�n magabiztosan v�laszolhatunk: ha a dolgok ugyanazok maradnak, akkor soha. Mind a jel�lt saj�t banksz�ml�ja, mind pedig a t�mogat� adom�nyoz�k �s a m�ly zsebre bontott Super PACS hozz�j�rul�sa a korszer� v�laszt�sokat olyan m�rt�kig finansz�rozza, amely dr�maian meghaladja az elm�lt �veket.

Adom�nygy�jt� csavarok �s csavarok: Hol �llunk ma

Itt van az adom�nygy�jt�s jelenlegi helyzete:

• A kiad�sok az eln�kv�laszt�s mindk�t oldal�n sz�guldoznak, Romney pedig t�lsz�rnyalta Obama-t, b�r Obama a korai finansz�roz�si szakaszokban volt.
• A 2012-es v�laszt�si ciklusban el�rt �sszes kiad�s - nem csak az eln�kjel�ltek kiad�sai - az elm�lt �vekben meghaladta a becsl�sek szerint mintegy 2,8 milli�rd doll�rt, szemben a 2008-hoz k�pest.
• A b�r�s�gi hat�rozatok legut�bbi jogi v�ltoz�sai, mint p�ld�ul a �llampolg�rok United ��s SpeechNow.org �az elm�lt �vekben sokkal k�nnyebb� tette a nagyv�llalatok, szakszervezetek �s politikai akci�bizotts�gok sz�m�ra, hogy p�nzt adjanak egy �gynek, ha nem egy adott jel�lt kamp�ny�t.

A kamp�nyfinansz�roz�s bonyolult vad�llat, �s az elm�lt �vekben sokat tettek az okokb�l adom�nyozhat� �sszegek �s t�pus� p�nzek alak�t�s�ra �s korl�toz�s�ra (az ACLU relev�ns b�r�s�gi �gyek list�ja itt �rhet� el). Att�l f�gg�en, hogy kinek k�rdez�sk�dnek, k�l�nb�z� m�dokon kell megism�telni, m�g a j�t�kt�rre is, a politika helyett ink�bb a politik�ra kell �sszpontos�tania, vagy a v�laszt�si m�lt�nyoss�ggal kapcsolatos egy�b k�rd�sekre kell reag�lnia.

A m�ltbeli �llampolg�rok megszerz�se

A Legfels�bb B�r�s�g �llampolg�rok United �a 2010-es d�nt�s nagym�rt�kben megv�ltoztatta a v�llalati politikai kiad�sok menet�t. Megv�ltoztatta a kiad�si ir�nymutat�sokat, hogy a v�llalatok �s a szakszervezetek korl�tlan mennyis�g� p�nzt adom�nyozhassanak a kamp�nyoz�snak: az "electiveering communication" -k�nt defini�lva, amely az �rv�zkamr�kat megnyitja egy �j, a m�ltbeli v�laszt�sokon korl�tozott p�nz�raml�sra. Obama eln�k nemr�giben t�mogatta az alkotm�nym�dos�t�s alkalmaz�s�t az �t�let visszavon�s�ra.

Amikor politikai p�nzr�l besz�l�nk, legal�bb h�rom nagy k�rd�s mer�l fel a reform menetrendj�ben:

• A kamp�nyokat mag�ntulajdonban vagy az ad�fizet�k �ltal finansz�rozz�k?
• Van-e j�rul�kk�sz�b?
• Enged�lyezni kell a PAC-okat?

Szak�rt�i v�lem�nyek: A kamp�nyfinansz�roz�si reform megk�zel�t�se

Val�ban �gy t�nik, mintha az �g a hat�r. De van-e tov�bbi korl�toz�s az adom�nyoz�k hozz�j�rul�s�n? Biztos lehet benne, hogy el�gs�ges p�nz�sszegre van sz�ks�g az orsz�gos verseny finansz�roz�s�hoz. Napjainkban l�tsz�lag �r�lt k�szp�nzt ig�nyel, hogy kamp�nyt futtasson. P�ld�ul mind Bill, mind Hilary Clinton - sz�mos m�s politikai h�ress�g nev�ben - tov�bbra is ad�ss�got �lveznek az eln�ki aj�nlataik ellen, a massz�v adom�nygy�jt� t�rekv�sek ellen�re.

K�t professzort megk�rdezt�nk, hogy szak�rt�i v�lem�nyt kapjanak a kamp�nyfinansz�roz�si rendszer legnagyobb probl�m�ir�l - �s hogyan tudjuk megjav�tani �ket:

• John G. Geer, a Gertrude Conaway Vanderbilt politikatudom�ny professzora Vanderbilt Egyetem, egyed�l�ll� felv�llalja, hogy a p�nz mi�rt nem sz�m�t az orsz�gos v�laszt�sokon, b�r n�mi f�lelem, de az �tl�that�s�g �s a p�nz�gyi k�zz�t�tel:

"Nem sokat tudunk arr�l, hogyan fog m�k�dni a posztgradu�lis Egyes�lt vil�g, de nem hiszem, hogy sok v�ltozni fog az eln�ki v�laszt�sokon. Mindk�t f�lnek m�r rengeteg p�nze van, �s nincs sok bizony�t�k arra, hogy a legt�bb p�nzt elsz�rakoz� kamp�ny nyer. Az uralkod�s nagyobb hat�ssal lesz a v�laszt�sokra, amikor leereszked�nk a l�tr�n, �llami szint� versenyekre, mint a korm�nyz�, a kongresszusi �s a ker�leti szint� v�laszt�sok, ahol a p�nz a k�l�nbs�gt�telhez vezethet. Term�szetesen az uralkod�s aggodalmakat vet fel, �s figyelemmel kell k�s�rn�nk, de ha �sszehasonl�tjuk az aktu�lisan elk�lt�tt kamp�ny alap�sszeget a nagyv�llalatok �ltal fizetett p�nzmennyis�ggel - p�ld�ul a Toyota aut� hirdet�sekkel -, ez nem m�s. Egy �vvel ezel�tt mindenki meg volt gy�z�dve arr�l, hogy Obama t�bb p�nzt kap a kez�ben, mint a felt�telezett republik�nus jel�lt, de ez az elm�lt h�napokban nem bizonyult igazolva Mitt Romney-nak.

�ltal�ban a legfontosabb reform, amelyet szeretn�k l�tni, nagyobb �tl�that�s�g lenne minden szinten arr�l, hogy hova j�r a p�nz, ki adta �s mennyit. P�ld�ul kev�sb� agg�dom a Super PACS-k�nt, amelyeket ma l�tunk, mint a 2004-es ciklusban l�tott 527 szervezetb�l, mert egy�rtelm�en kapcsol�dnak a jel�ltekhez �s / vagy a felekhez, ellent�tben az 527 csoporttal. A nap v�g�n nem vagyok nagy hiv�, hogy a p�nz hat�rozottan hat�rozza meg a v�laszt�sokat, de �n vagyok a p�nz�gyi k�zz�t�tel�rt."

• Michael Miller, a politikatudom�ny professzora a University of Illinois Springfield, felveti a polg�rok Egyes�lt �s a kev�sb� ismert SpeechNow.org v. FEC 2010-es hat�rozat�nak egy�ttes hat�sait:

"A Citizens United korm�nyz�s olyan korszakot vezetett be, amelyben a v�llalatok �s a szakszervezetek korl�tlanul k�ltenek a modern kamp�nyokban.�M�g mindig nem tudnak k�zvetlen�l hozz�j�rulni a jel�ltekhez, de hirdet�seket is megv�s�rolhatnak, �s nem mindig tiszt�zott, ki �ll�tja az ilyen hirdet�sek sz�ml�j�t. A D.C. Circuit Court of Appeal SpeechNow.org d�nt�se els�sorban a Super PAC-ok l�trehoz�s��rt volt felel�s, olyan csoportok, amelyek korl�tlan adom�nyokat fogadhatnak mag�nszem�lyekt�l mindaddig, am�g f�ggetlenek maradnak bizonyos jel�ltekt�l vagy p�rtokt�l, �s csak kommunik�ci�s tev�kenys�geket v�geznek. Ellenben ez a r�gi rendszerhez, amelyben a PAC-ok hozz�j�rulhatnak a jel�ltekhez, de ugyanolyan adom�nyoz� hat�rokat szenvedtek el, mint a kamp�nyok. Most m�r olyan rendszerr�l van sz�, amelyben az egy�nnek a kamp�nyhoz val� hozz�j�rul�s�nak �sszege gyakorlatilag korl�tlan, hacsak nem hiszi, hogy nincs koordin�ci� a kamp�ny �s a Super PAC k�z�tt.

T�ved�nk magunkat, ha �gy gondoljuk, hogy a Super PAC-k f�ggetlen�l m�k�dnek a kamp�nyokt�l, vagy hogy az egymilli� doll�ros adom�nyoz�k nem veszik figyelembe az el�nyben r�szes�tett politik�ikat, ha a jel�ltet megv�lasztj�k. Azonban nem tudjuk, milyen hat�sok - ha vannak ilyenek - az �j szab�lyozatlanul j�rul hozz� a politikai rendszerhez. Term�szetesen van itt �rvel�s a politikai besz�dr�l - �gy t�nik, �sszer�nek t�nik az emberek azt �ll�tani, hogy megengedhetik sz�mukra, hogy nagy �sszegeket k�ltsenek a politikai adom�nyokra, ha akarnak. Ugyanakkor a rendszer integrit�s�t is meg kell agg�dnunk, hiszen ak�r a kedvez�tlen kapcsolatok megjelen�se is meggondolhatja a funkcion�lis k�pviseleti demokr�ci�ba vetett bizalmat.

A megold�st egyszer�en csak az oktat�snak tekintem. Annak ellen�re, hogy egyre n�vekv� mozg�st tal�lnak ezekre a k�rd�sekre, ha a polg�rok �ltal�ban nem ismerik a probl�ma m�ret�t, vagy milyen Super PAC, akkor neh�z lesz eladni �ket az �j politik�k sz�ks�gess�g�re. Tekintettel a sz�vets�gi b�r�s�gok �ll�spontj�ra, amennyiben �gy d�nt�nk, hogy �j politik�kat k�v�nunk, alkotm�nym�dos�t�st l�tok, mint az egyetlen m�dot, hogy b�rmit is el�rhess�nk ezen a ter�leten. Ek�zben az �tl�that�s�g �s a nyilv�noss�gra hozatal is k�nny� c�lokat jelent, amelyeken dolgoznunk kell. A szabad besz�d egy dolog, �s nagyon �vatosnak kell lenn�nk, miel�tt szab�lyozni akarn�nk - de legal�bb egy �llampolg�rk�nt szeretn�k tudni, ki besz�l."

L�sd m�g:

Tov�bbi v�laszt�si er�forr�sok�rt k�rj�k, l�togasson el a 2012-es v�laszt�sok k�r�li szak�rt�i GYIK sorozatunkra:

• Webhely�nk v�laszt�si nyomk�vet�je, amely kisz�m�tja a v�laszt�si koll�gium statisztikai es�lyeit az egyes jel�ltek kiv�laszt�s�val, a kor�bbi eln�ki v�laszt�sokon alapul� szavaz�si pontoss�g alapj�n.
• Webhely�nk Szak�rt� GYIK a szavaz�azonos�t� t�rv�nyekr�l
• Webhely�nk Szak�rt� GYIK a V�laszt�si F�iskol�n