Szakmai tan�csad�s a nem hagyom�nyos hallgat�k sz�m�ra

A hagyom�nyos f�iskolai hallgat� 18 �s 22 �v k�z�tt van. Ehhez a di�khoz a koll�gium k�zvetlen�l a k�z�piskola ut�n k�vetkezik, �s n�gy �vet fog tartani, egy olyan hely, ahol a tud�s megszerz�se �retts�g�ben n�. Az id�sort k�vetõ hallgat�k sz�ma azonban drasztikusan cs�kkent. A mintegy 20 milli� f�iskola mind�ssze 29 sz�zal�ka min�s�l "hagyom�nyosnak". A m�sik 71 sz�zal�k - m�s n�ven "nem hagyom�nyos" - n�gy �ve meghosszabbodik, ha r�szmunkaid�s di�kk�nt vesz r�szt, vagy visszat�r az iskol�ba id�t�ll�p�s ut�n. A n�gy �v helyett �tlagosan hat �vet vesz ig�nybe az egyetemi v�gzetts�g.

De vajon a koll�giumok el�g figyelmet ford�tottak-e a di�kok demogr�fiai v�ltoz�saira? Hogyan m�k�dnek ezek a nem hagyom�nyos di�kok az egyetemen man�verezni, hogy a legt�bb tand�jukb�l p�nzt szerezzenek? A NerdScholar felk�rte az egyetemi szakembereket, hogy tan�csot adjanak arra vonatkoz�an, hogy mit v�rhatnak, �s hogyan lehetne a legt�bbet kihozni a nem hagyom�nyos di�kokb�l.

1. "Az oktat�s maratoni, nem sprint".

Sz�val azt mondja Eric Chen, a Saint Joseph Egyetem �zleti adminisztr�ci�j�nak professzora. M�g a sz�l�i, az eg�szs�g�gyi probl�m�k vagy a p�nz�gyi t�rzs jelent�s akad�lyokat jelenthet a f�iskolai v�gzetts�g megszerz�s�re, "a fontos dolog" - mondja Chen -, hogy tartsa szemmel a d�jat.

Az oktat�si �vek k�z�tti id� eltelt�vel a di�kok is elhagyhatj�k oszt�lyt�rsaik �s �r�studatlanok k�z�tt a legmodernebb technol�gi�t, azonban nem szabad elrontani d�nt�seiket, hogy els� helyen szabadon t�vozzanak az iskol�b�l. "A h�zagokat soha nem szabad szemrev�telezn�nk, mert minden tanul� k�l�nb�zik a saj�t oktat�si tapasztalatukhoz k�pest" - mondja Chad Lassiter, a Pennsylvaniai Egyetem Faji Kapcsolatok professzora.

2. Ne engedje a val�s vil�g �lm�ny�t.

Az iskol�t�l t�vol t�lt�tt id� gyakran felbecs�lhetetlen figyelmet �s nagyobb c�ltudatoss�got biztos�t a di�koknak. Sz�mos nem hagyom�nyos di�k visszat�r az iskol�ba t�bb meghat�rozott karrier c�lokkal �s sok gyakorlati tapasztalattal, amelyek "m�g akkor is k�pesek seg�teni a fiatalabb tanul�kat, hogy teljes n�veked�s�k �s fejl�d�s�k" - mondja Lassiter. A nem hagyom�nyos hallgat�k k�pesek felismerni a fontosakat, �s jobban meg tudj�k k�pzelni, hogy az oktat�suk �tker�l a val�s munka vil�g�ba.

�ltal�noss�gban elmondhat�, hogy Shari Fox, az O'More College of Design Design �gyvezet� aleln�ke szerint "a nem hagyom�nyos di�kok ink�bb �sszpontosultak, felk�sz�ltek �s h�l�sak az oktat�si c�lok el�r�s�re." Az iskol�ba val� visszat�r�s nagyon tudatos d�nt�s a nem- hagyom�nyos di�kok, vitathatatlanul t�bb, mint m�s di�kok. Nagyon tiszt�ban vannak az oktat�s k�lts�geivel �s a k�s�bbi el�ny�kkel.

3. K�ltse be a p�nz�t.

A k�lts�gvet�s fontos minden hallgat� sz�m�ra, de a nagyobb k�lts�gek val�sz�n�s�g�vel a nem hagyom�nyos hallgat�knak k�l�n�s figyelmet kell ford�taniuk a p�nz�kre. Gyakran sokkal t�bb felel�ss�get viselnek, ha nem mindegyik�k, a tand�jk�lts�gekhez k�pest a fiatalabb t�rsaikhoz k�pest. A tanul�knak meg kell kezdeni�k a bev�teli forr�sokat, valamint a h�ztart�si kiad�saikat annak �rdek�ben, hogy meg�rts�k, hogy milyen t�pus� oktat�st tudnak megfizetni, p�ld�ul a cs�kkentett terhel�s cs�kkentheti a k�lts�geket. Karen Hunt, a Wittenberg Egyetem felv�teli igazgat�ja azt tan�csolja a di�koknak, hogy ne vegyenek figyelembe semmilyen "rejtett k�lts�geket", p�ld�ul ing�z�si vagy gyermekgondoz�si k�lts�geket a k�lts�gvet�s elk�sz�t�sekor.

Ha a hallgat�k elmaradnak, a k�lcs�n�k lehetnek opci�k. Azonban Eric Chen figyelmezteti a tanul�kat, hogy �vatosan j�rjanak el a k�lcs�n�k megv�s�rl�sakor. "Az �n �ltal�nos h�velyk az, hogy csak akkor kell az ad�ss�g egyenl� 1,5x-2,0x az els� �ves fizet�s�t az �retts�gi ut�n", mondja.

4. Tegyen id�t a h�l�zat�p�t�sre

Az oszt�ly �s a r�szmunkaid�s vagy a teljes munkaid�s �ll�sok k�z�tt, �s tal�n egy csal�dban, a nem hagyom�nyos di�koknak gyakran kevesebb id�t kell hagyniuk az iskolai tev�kenys�gekhez. Azonban, ha k�pesek arra, hogy helyet foglaljon a kamp�nyok bevon�s�val, akkor a nem hagyom�nyos hallgat�knak fontol�ra kell venni�k, hogy csatlakozzanak a szakmai szervezetek di�kjaihoz. "Ezzel a di�koknak lehet�s�g�k ny�lik arra, hogy kapcsolatba l�pjenek a karokkal �s az ipar szakembereivel" - mondja Shari Fox. "A campus k�z�ss�g r�sz�v� v�lnak, �s �rt�kes t�mogat�st kapnak a j�v�beli karrierhez."

Kev�sb� nyilv�nval� lehet�s�gek az �jraind�t�s �szt�nz�ire is fontosak. A di�kok �ltal vezetett klubok �s szervezetek lehetnek olyan eszk�z�k, amelyek bemutatj�k a vezet�st �s felfedezik az �rdekl�d�seket, amelyek befoly�solhatj�k a di�kok j�v�beni karrierlehet�s�geit. �s b�r ezek a kapcsolatok nem lehetnek azonnali eredm�nyek, a j�v�ben is j�l szolg�lhatj�k a hallgat�kat. Alapvetõbb szinten az egyetemek bevon�sa �s az egyetemi l�tes�tm�nyek ig�nybev�tele, p�ld�ul az atl�tikai l�tes�tm�ny ny�jtja a stresszold�helyeket �s kieg�sz�tik a teljes egyetemi tapasztalatot. Ahogy Karen Hunt megjegyzi, kihaszn�lva ezeket a lehet�s�geket, a di�kok "a lehet� legjobban kihaszn�lhatj�k a befektet�s�ket a koll�giumba".

5. Haszn�lja ki a f�iskolai t�mogat�si szolg�ltat�sokat.

A nem hagyom�nyos hallgat�k egyik legnagyobb t�mogat�si rendszere a t�bbi nem hagyom�nyos di�k. A megosztott tapasztalatokkal rendelkez� di�kok �sszekapcsol�sa megold�sokat �s k�lcs�n�s emp�ti�t k�n�l.A hallgat�kon t�l Karen Hunt hangs�lyozza, hogy "a f�iskolai egyetemek t�mogat�si szolg�ltat�sokat t�ltenek be." A hallgat�i szolg�latok �s a karrier-szolg�ltat�si k�zpont, a tan�rok, a tan�csad�k �s a hallgat�i t�mogat� csoportok j� kiindul�pontok. �s "ha egy t�mogat� szervezet nem l�tezik" - mondta Szent J�zsef Eric Chen, "tal�n el kell kezdened!"

Eric Chen�jelenleg a Connecticut-i West Hartford-i Egyetem professzora, a St. Joseph Egyetem professzora. Eric a Connecticut Egyetem Jogi Tansz�k�n dolgozott, mind az M.B.A, mind a Executive Management & Technology fokozatot a Rensselaer Polytechnic Institute-t�l �s egy A.B. a Harvard Egyetemen.

Chad Dion Lassiter�a Pennsylvaniai Egyetem �s a West Chester Egyetem Verseny Kapcsolatok professzora. A Philadelphia K�z�ss�gi F�iskola kurat�rium�nak tagja.

Karen Hunt�a Wittenberg Egyetem Bev�teli F�igazgat�ja, Springfield, Ohio. Wittenberg orsz�gos elismert egyetem a b�lcs�szettudom�nyok �s tudom�nyok sz�m�ra, �s a k�zelm�ltban negyedik helyen �llt az orsz�gban a The Princeton Review a "legink�bb el�rhet� professzorok".

Shari Fox�az O'More Design College �gyvezet� aleln�ke. Kezeli az O'More napi m�k�d�s�t, amely mag�ban foglalja az akad�mikusokat, a p�nz�gyeket, a k�zigazgat�st �s a felv�teli ter�leteket, �s biztos�tja, hogy az O'More fenntartja a legfontosabb akad�miai norm�kat.

Az Oktat�si Oszt�ly adatai.

F�iskolai hallgat�k a Shutterstock j�volt�b�l.