Diverzifik�ci� az �rdekl�d� befektet� sz�m�ra - Hagyja, hogy az alapok elv�gezz�k a munk�t az �n sz�m�ra

Laura Tannerrel

Tudjon meg t�bbet a Laura honlapj�r�l K�rjen tan�csad�t

Mi lenne, ha egy adott �llom�nyb�l portf�li�t kellene k�sz�teni a 401 (k) terv�re vagy egy�b befektet�si sz�ml�ira? Van-e id�d �s �rdeked, ha kutatni szeretn�d a p�nz�gyi helyzetet �s kil�t�st egyes v�llalatok sz�m�ra? Ez a befektet�s olyan volt, mint a befektet�si alapok el�tt. Az al�bbiakban a befektet�si alapok fejl�d� vil�g�nak egyik alapja, hogy seg�tsen meg�rteni a nyelvet, �s az iskol�zott d�nt�seket a p�nz kezel�se (vagy a befektet�si menedzserrel val� kommunik�ci� ter�n) v�lasztja ki. Egy j�v�beli �ll�spont a t�zsd�n kereskedett alapokra �sszpontos�t, �s hogyan viszonyul a befektet�si alapokhoz.

A diverzifik�ci� strat�gi�i

�ltal�ban a k�szletek portf�li�ja diverzifik�l�dik t�bb t�nyez� k�z�tt, t�bbek k�z�tt:

• Piaci kapitaliz�ci� (a v�llalat m�rete, kisz�m�tva a r�szv�ny�rfolyam megszorz�s�val a kibocs�tott r�szv�nyek sz�m�val)
• St�lus (n�veked�s vs. �rt�k)
• F�ldrajzi elhelyezked�se (USA, nemzetk�zi fejlett piacok (Eur�pa stb.), Felt�rekv� piacok)

Ha meg kell gy�z�dned a diverzifik�ci� erej�r�l, itt van n�h�ny p�lda:

1. 2007-ben a nemzetk�zi fejlett orsz�gok �llom�nya 11% -ot, az Egyes�lt �llamokban pedig 5,5% -os hozamot �rt el.
2. 2009-ben a felt�rekv� piaci orsz�gok 79% -os megt�r�l�se �s az amerikai r�szv�nyek 26% -os megt�r�l�se volt.

BTW, tudod, hogy ezt fogom mondani, de a m�ltbeli hozamok nem utalnak a j�v�beni bevall�sokra, �s nem teszek konkr�t aj�nl�sokat. A l�nyeg az, hogy ha olyan beruh�z�si tervet k�sz�tesz �s hajt v�gre, amely diverzifik�lt a fent le�rt m�don, akkor nagyobb val�sz�n�s�ggel �rheti el p�nz�gyi c�ljait. A befektet�si alapok �s a t�zsd�n forgalmazott alapok olyan eszk�z�k, amelyek seg�tenek �nnek ebben a folyamatban. Vannak olyan alapok, amelyek konkr�t f�ldrajzi helyeket, gazdas�gi �gazatokat �s piaci kupakot c�loznak meg.

A befektet�si alapok alapjai

A befektet�si alapok olyan befektet�si eszk�z�k, amelyekben a p�nzt m�s befektet�kkel �sszev�logatj�k, hogy megv�s�rolj�k a k�szleteket �s / vagy k�tv�nyeket tartalmaz� jegyk�szletet az alap t�j�koztat�j�ban. A befektet�si alapokhoz kapcsol�d� d�jak magukban foglalj�k a jutal�kokat vagy terhel�seket �s a kezel�si k�lts�geket. Az �ves kiad�sok az alap t�pus�t�l f�gg�en nagym�rt�kben elt�rnek, a 0,1% -t�l az 1% -ig. Ha 1% -os r�ford�t�ssal rendelkez� alap van, ez 10 doll�r�rt j�r minden 1000 doll�r�rt. Ez nem felt�tlen�l hangzik, de a beruh�z�si k�lts�gek jelent�s hat�ssal lehetnek az �n visszat�r�t�s�re az id� m�l�s�val.

Keresked�s:A befektet�si alapok a t�zsde napi z�r�sa ut�n v�grehajtj�k a kereskedelmi megrendel�seket, amikor az egyes �rt�kpap�rok napi v�gs� �r�t be�ll�tj�k. Ez azt jelenti neked, hogy a keresked�si nap folyam�n nem lehet id� a befektet�si jegyek v�s�rl�s�ra vagy elad�s�ra.

Ad�k:Amikor egy befektet�si alapba fektetnek be, a menedzserek �rt�kpap�rokat adnak fel megb�z�sok teljes�t�s�re �s a portf�li� fenntart�s�ra a t�j�koztat� befektet�si ir�nyelvein bel�l. �nnek mint befektet�nek ez azt jelenti, hogy t�kenyeres�g keletkezik (ad�fizet�si k�telezetts�g mellett), amelyre nincs ellen�rz�s.

A befektet�si alapok t�pusai

A befektet�si alapok az egyes r�szv�nyek vagy k�tv�nyek portf�li�ib�l sz�rmaznak. Az alap strat�gi�i id�vel fejl�dtek a befektet�k ig�nyeinek kiel�g�t�se �rdek�ben, �s magukban foglalj�k:

• Kiegyens�lyozott alapok: A k�szletek �s k�tv�nyek meghat�rozott h�nyad�t birtokl� befektet�si alap.
• C�lid� (vagy �letciklus) alapok: olyan befektet�si alap, amely az eszk�zallok�ci�t a befektet� �lettartama alatt kiigaz�tja, cs�kkentve a k�szletek s�lyoz�s�t �s a k�tv�nyek s�lyoz�s�t nyugd�jhoz k�zel�tve. Teh�t egy c�lidõalap olyan, mint egy dinamikus kiegyens�lyozott alap.
• Index alapok: John Bogle of Vanguard az indexalapok egyik vezet� h�ve, m�s t�pus� befektet�si alapok alacsony k�lts�g� alternat�v�ja. Ezek az alapok, amelyek az 1970-es �vekb�l sz�rmaztak, rendelkeznek olyan gazdas�gokkal, amelyek ut�nozhatj�k az adott indexet, p�ld�ul az S & P 500-at. Az indexalapok �rve az, hogy az akt�v befektet�k (r�szv�nytulajdonosok) nehezen tudj�k megverni a relev�ns indexet. Az index alapok n�pszer�s�g�t n�velt�k mind az egy�ni, mind az int�zm�nyi befektet�k sz�m�ra. Ezek egyszer� meg�rt�se �s alacsonyabb k�lts�ggel, mint az akt�v m�don kezelt alapok.

A j�v�beli �ll�spont a t�zsd�n kereskedett alapokr�l �s a befektet�si alapokkal val� �sszehasonl�t�sr�l sz�l.

Er�forr�sok:�Morningstar (befektet�si alapelemz�sek), Investopedia (p�nz�gyi kifejez�sek sz�t�r�ban) �s "A befektet�s elemei", Burton Malkiel �s Charles Ellis.