• 2024-05-20

Hitelk�rtya t�jk�p 2011-2014

Tartalomjegyzék:

Anonim

Tekintse meg leg�jabb tanulm�nyunkat: Investmentmatome fogyaszt�i hitelk�rtya jelent�s.

Bevalljuk, hogy a hitelk�rty�k ki�br�nd�t�sa a mi kedvenc dolog. Ez�ttal t�bb mint 1200 k�rty�t tartalmaz� saj�t tulajdon� adatb�zisunkb�l sz�rmaz� inform�ci�kat haszn�ltunk fel a fogyaszt�i �s az ipar�gi hitelk�rtya-trendek elemz�s�re 2011 �s 2014 k�z�tt.

Itt vannak legfontosabb meg�llap�t�saink:

  • A fogyaszt�k �gy t�nik hajland�ak t�bbet fizetni a magasabb d�jakat k�n�l� hitelk�rty�k d�jaib�l . �Ez a bankok �ltal ny�jtott �tlagos k�rtyaj�nlatok �sszehasonl�t�s�n alapul, a fogyaszt�k �ltal 2011 �s 2014 k�z�tt ig�nybe vett k�rty�kra.
  • �gy t�nik, hogy a fogyaszt�k olyan hitelk�rty�kat v�lasztanak �s jogosultak, amelyek hossz� bevezet� 0% id�szakot k�n�lnak . �Ez a bankok �ltal ny�jtott �tlagos k�rtyaj�nlatok �sszehasonl�t�s�n alapul, a fogyaszt�k �ltal 2011 �s 2014 k�z�tt ig�nybe vett k�rty�kra.
  • �gy t�nik, hogy a fogyaszt�k kiemelt�k a megtakar�t�sok megtakar�t�s�t a THM megtakar�t�s�val szemben . �Ez a bankok �ltal ny�jtott �tlagos k�rtyaj�nlatok �sszehasonl�t�s�n alapul, a fogyaszt�k �ltal 2011 �s 2014 k�z�tt ig�nybe vett k�rty�kra.

Ehhez a tanulm�nyhoz t�bb mint 1200 hitelk�rtya belsõ adatb�zisa adatait �sszevontuk, �s sz�mos k�l�nb�zõ k�rtyarendszerben elemezt�k a trendeket. Ehhez az �rdekl�d�sre sz�mot tart� k�rtyar�szek �ves �tlag�t vett�k figyelembe, �s 4 �v alatt nyomon k�vett�k mozg�sukat.

De t�bbet tett�nk, mint csup�n a hitelk�rtya-kibocs�t�k �ltal forgalomba hozott term�kek jellemz�inek egyszer� �tlag�t. Kisz�m�tottuk �s nyomon k�vetett�k a fogyaszt�k �ltal alkalmazott �s min�s�tett term�kek jellemz�inek s�lyozott �tlag�t. Ha sok fogyaszt� v�lasztotta ki egy adott k�rty�t, annak hat�sa nagyobb volt a s�lyozott �tlagn�l, mint a kev�sb� gyakran alkalmazott k�rty�k.

Ez a megk�zel�t�s lehet�v� tette sz�munkra, hogy megfogalmazzunk hipot�ziseinket a fogyaszt�i hitelk�rtya preferenci�kr�l �s az ipar trendjeir�l. Ha t�bbet szeretne megtudni arr�l, hogyan gy�rt�k �ssze a sz�mokat, olvassa el az al�bbi M�dszertani szakaszunkat.

I. A fogyaszt�k az �tlagosn�l magasabb �tlag� k�rty�kra p�ly�ztak �s kvalifik�ltak

Kulcsfontoss�g� leletek:

  • A k�szp�nz-visszafizet�si b�nuszaj�nlatok nem voltak olyan magasak, mint a pontok �s a m�rf�ldek k�rty�i 2011 �s 2014 k�z�tt.
  • A fogyaszt�k k�vetkezetesen alkalmaztak �s k�pzettek pontok �s m�rf�ldek�rty�k sz�m�ra, amelyek �tlag feletti regisztr�ci�s b�nuszokkal �s folyamatos jutalmakkal rendelkeztek 2011 �s 2014 k�z�tt.
  • A fogyaszt�k k�vetkezetesen alkalmaztak �s k�pzettek pontok �s m�rf�ldek k�rty�k �tlagosn�l magasabb �ves d�jakat 2011 �s 2014 k�z�tt.

Annak �rdek�ben, hogy a hitelk�rtya-juttat�sok trendjeit �rtelemszer�en elemezhess�k, fontos, hogy a k�rty�kat az �ltaluk keresett p�nznyerem�ny t�pus�val kategoriz�ljuk: k�szp�nzt, pontokat �s m�rf�ldeket.

Cash back k�rty�k: Jutalmak

Az �tlagos feliratkoz�si b�nusz �sszeg az adatb�zisban l�v� �sszes k�szp�nzes k�rtya k�z�tt 58,66 doll�r volt 2011 �s 2014 k�z�tt; ez az id�tartam m�g viszonylag egyenletes maradt. Az �tlagos feliratkoz�si b�nusz �sszeg a k�szp�nzes k�rty�k k�z�tt, amelyet a fogyaszt�k alkalmaztak �s kvalifik�ltak, 133,61 doll�r volt.

Az adatb�zisunkban l�v� �sszes k�szp�nzes k�rty�n bel�l a folyamatos jutalom �tlagos �rt�ke 0,9% volt 2011 �s 2014 k�z�tt; ism�t ez az �rt�k kis m�rt�kben ingadozott a vizsg�lt id�szakban. A fogyaszt�k �ltal alkalmazott �s min�s�tett k�szp�nzes k�rty�k k�z�tti folyamatos jutalom �tlagos �rt�ke 1,1% volt.

Pontk�rty�k: Jutalmak

Pontk�rty�k m�s t�rt�netet mondanak. A regisztr�ci�s b�nusz �sszege az adatb�zisban szerepl� �sszes pont k�rtya k�z�tt 2011 �s 2014 k�z�tt 245,17 doll�r volt, �s nagyon keveset v�ltozott az �v sor�n. De az �tlagos feliratkoz�si b�nusz �sszeg a k�rty�k k�z�tt, amelyeket a fogyaszt�k alkalmaztak �s min�s�tettek, 264,88 doll�r volt. A legnagyobb ugr�s 2012-2014 k�z�tt t�rt�nt, amikor 65% -kal n�tt az �tlagos feliratkoz�si b�nusz �sszeg a k�rty�k k�z�tt, amelyeket a fogyaszt�k alkalmaztak �s kvalifik�ltak.

A folyamatban lev� jutalmak tekintet�ben az adatb�zisban szerepl� �sszes pont k�rtya �tlagos �rt�ke 1,0% volt 2011 �s 2014 k�z�tt, nagyon kev�s volatilit�ssal. A fogyaszt�k �ltal alkalmazott �s min�s�tett pontjegyek �tlaga az ugyanazon id�szak alatt 1,6% volt, nagyon kev�s ingadoz�ssal.

Miles k�rty�k: Jutalmak

Hasonl� tendencia t�rt�nt a m�rf�ldes k�rty�kban. Az �tlagos regisztr�ci�s b�nusz�sszeg az adatb�zisunkban l�v� �sszes m�rf�ldes k�rtya k�z�tt 163,56 doll�r volt 2011 �s 2014 k�z�tt, �s ez nagyon keveset ingadozott az adott id�szakban. Azonban az �tlagos feliratkoz�si b�nusz �sszeg a fogyaszt�k �ltal alkalmazott �s min�s�tett m�rf�ldek k�z�tt 298,58 doll�r volt 2011 �s 2014 k�z�tt. A leger�sebb n�veked�s 2012 �s 2013 k�z�tt t�rt�nt, amikor a fogyaszt�k k�r�ben 45% alkalmazott �s k�pzett.

A folyamatos jutalmak eset�ben az adatb�zisunkban l�v� �sszes m�rf�ldes k�rtya �tlag�rt�ke 2011 �s 2014 k�z�tt 1,0% volt, kev�s ingadoz�ssal. A fogyaszt�k �ltal alkalmazott �s k�pzett m�rf�ldek�rty�k �tlagos sz�ma 1,1% volt ugyanazon id� alatt, nagyon kev�s volatilit�ssal.

�ves d�jak: Visszat�r�s, pontok �s m�rf�ldes k�rty�k

V�g�l megn�zz�k az �ves d�jak alakul�s�t olyan k�rty�kon, amelyek k�l�nb�z� jutalmak p�nznemeit keresik. A k�szp�nzes k�rty�kn�l nincs sok �rdekl�d�s. Az adatb�zisban szerepl� �sszes k�rtya �tlagos �rt�ke 7,37 doll�r volt 2011 �s 2014 k�z�tt; a fogyaszt�k �ltal alkalmazott �s min�s�tett k�rty�k �tlagos �rt�ke ugyanezen id�szak alatt 5,90 USD volt.

Azonban a pontok �s m�rf�ldek�rty�k eg�szen m�s.Az adatb�zisban szerepl� �sszes pontk�rtya �tlagos �ves d�ja 2011 �s 2014 k�z�tt 13,39 doll�r volt, de a fogyaszt�k �ltal alkalmazott �s jogosults�gi k�rty�k �tlagos �rt�ke 65,83 doll�r volt. A m�rf�ldes k�rty�k eset�ben az adatb�zisban l�v� �sszes k�rtya �tlagos �ves d�ja 81,63 doll�r volt. A fogyaszt�k �ltal alkalmazott �s min�s�tett m�rf�ldek�rty�k �tlagos sz�ma 90,73 doll�r volt. Ezekben az �tlagokban kev�s volatilit�s volt.

Van n�h�ny hipot�zis�nk annak megmagyar�z�s�ra, hogy a jutalmak �s az �ves d�jak trendei mi�rt k�vett�k a fent le�rt mint�kat:

  • Azok a fogyaszt�k, akik ink�bb pontokat �s m�rf�ldek�rty�kat prefer�lnak, nagy iratkoz�si b�nuszokkal rendelkez� term�kek ir�nt �rdekl�dnek; ezt a hipot�zist t�masztja al� az a t�ny is, hogy k�vetkezetesen alkalmaztak �s k�pzettek az �tlagosn�l magasabb �tlag feliratkoz�si b�nuszokkal rendelkez� k�rty�kra 2011 �s 2014 k�z�tt.
  • A fogyaszt�k meg�rtik a hitelk�rtya-jutalmak �rt�k�t, �s meg�rtik, hogy a legjobb jutalom megszerz�se azt jelenti, hogy az �tlagosn�l magasabb �ves d�jat fizetnek.

Cash back k�rtya feliratkoz�si b�nusz

Cash back k�rtya jutalom ar�nya

Pontk�rtya feliratkoz�si b�nusz

Pontk�rtya-jutalom ar�nya

Pontk�rtya �ves tags�gi d�jat

Miles k�rtya regisztr�ci�s b�nusz

Miles k�rtya folyamatos jutalom ar�nya

Miles k�rtya �ves tags�gi d�jat

II. A fogyaszt�k az �tlagosn�l 0% -n�l hosszabb id�tartam� k�rty�k eset�ben alkalmaztak �s min�s�tettek

Kulcsfontoss�g� leletek:

  • A fogyaszt�k p�ly�ztak �s k�pes�tett�k a k�rty�kkal hosszabb �0% (mind a v�s�rl�sok, mind az egyenleg�tutal�sok), mint az ipar�gi �tlagok 2011 �s 2014 k�z�tt.
  • A fogyaszt�k p�ly�ztak �s k�pes�tett�k a k�rty�kkal Als� egyens�lyi �tutal�si d�jakat, mint az ipar�gi �tlagokat 2011 �s 2013 k�z�tt.
  • A fogyaszt�k p�ly�zni kezdtek �s k�rty�zni tudtak magasabb �a 2014-es ipar�gi �tlagok �tlag�t kitev� �tutal�si d�jak.

Az egyik m�dja annak, hogy a hitelk�rtya-kibocs�t�k vonzz�k az �j �zletet az�ltal, hogy bevezet� 0% APR foglalkozik a k�rty�kon. Ezek az aj�nlatok �ltal�ban k�tf�lek�ppen j�nnek l�tre:

  • 0% bevezet� aj�nlat v�s�rl�sok
  • 0% bevezet� aj�nlat egyenleg �tutal�s

A leg�rt�kesebb 0% bevezet� APR aj�nlatok azok, amelyek a leghosszabbak. 2011 �s 2014 k�z�tt az adatb�zisban szerepl� �sszes k�rtya �tlagos bevezet� 0% -os v�s�rl�si �ra 9,3 h�napig tartott. De a fogyaszt�k �ltal alkalmazott �s min�s�tett k�rty�k �tlaga 12,7 h�nap volt ugyanabban az id�szakban.

Ugyanez a trend �rv�nyes�l az egyenleg�tad�si aj�nlatok k�z�tt. 2011 �s 2014 k�z�tt az adatb�zisunk �sszes k�rty�j�nak �tlagos 0% -os egyenleg�tviteli �ra 9,2 h�napig tartott. De a fogyaszt�k �ltal alkalmazott �s k�pzett k�rty�k �tlaga 14,3 h�nap volt ugyanabban az id�szakban.

A 0% -os aj�nlat hossza mellett egy m�sik fontos fogyaszt�i megfontol�s az egyens�lyi �tutal�si d�jak. Adatb�zisunkban az �sszes hitelk�rtya �ltal sz�ll�tott �tlagos �tutal�si d�j 2011 �s 2014 k�z�tt 2,6% volt. A fogyaszt�k �ltal alkalmazott �s k�pzett k�rty�k �ltal sz�ll�tott �tlagos �tutal�si d�j 2,2% volt. A 2014-es �vekben a volatilit�s az �tad�si d�jak alakul�sa ter�n ingadozott volt, mind a bankok k�n�lata, mind a fogyaszt�i alkalmaz�si �s j�v�hagy�si trendek tekintet�ben.

Van n�h�ny hipot�zis�nk arra, hogy megmagyar�zzuk, mi�rt k�vett�k a bevezet� 0% APR �s az egyens�lyi transzfermentes tendenci�k a fent le�rt mint�kat:

  • A hossz� 0% APR peri�dus� k�rty�k megtal�l�sa fontos a fogyaszt�k sz�m�ra; ez az extrapol�ci� al�t�masztja azt a t�nyt, hogy a fogyaszt�k k�vetkezetesen alkalmaztak �s k�pzettek az �tlagosan 0% -n�l hosszabb k�rty�kra, 2011 �s 2014 k�z�tt.
  • Azokn�l a k�rty�kn�l, amelyek �tlagosan 0% -ot meghalad� id�tartamot k�n�lnak, sz�mos fogyaszt� sz�m�ra el�rhet� volt 2011 �s 2014 k�z�tt.

Az egyenleg �tutal�si d�jai zavaros hitelk�rtya-szolg�ltat�s; b�r a fogyaszt�k k�vetkezetesen alkalmazz�k �s megkapj�k az �tlagosn�l alacsonyabb �tlagos �tutal�si d�jakkal rendelkez� k�rty�kat, ez a tendencia tal�n nem �ll fenn.

Intro APR k�rtya intro APR peri�dus

Balance transfer card balance transfer hossza

Balance transfer card balance transfer fee

III. A fogyaszt�k az �tlagosn�l alacsonyabb APR-kkel rendelkez� k�rty�k eset�ben alkalmaztak �s min�s�tettek; az ellenkez�je igaz a d�jakhoz

Kulcsfontoss�g� leletek:

  • A fogyaszt�k p�ly�ztak �s k�pes�tett�k a k�rty�kkal magasabb APR-ek, mint az ipar�gi �tlagok 2011 �s 2014 k�z�tt.
  • A fogyaszt�k p�ly�ztak �s k�pes�tett�k a k�rty�kkal Als� �mint az ipar�gi �tlagok 2011 �s 2014 k�z�tt.

A hitelk�rtya k�lts�gek �ltal�ban k�tf�lek�ppen fordulnak el�: APR �s d�jak. 2011 �s 2014 k�z�tt a fogyaszt�k k�vetkezetesen alkalmazt�k �s min�s�tett�k a magasabb APR-kkel rendelkez� k�rty�kat, mint az ipar�gi �tlagokat. P�ld�ul 2011 �s 2014 k�z�tt az adatb�zisban szerepl� �sszes hitelk�rtya �ltal k�n�lt �tlagos APR v�s�rl�s 16,1% volt. Azonban a fogyaszt�k �ltal alkalmazott �s k�pzett k�rty�k �tlagos sz�ma ugyanabban az id�szakban 17,8% volt.

Az ellent�t azonban igaz, amikor d�jakat vessz�k szem�gyre. Vegy�k p�ld�ul a k�lf�ldi tranzakci�s d�jakat: 2011 �s 2014 k�z�tt az adatb�zisban szerepl� �sszes hitelk�rtya �tlagos k�lf�ldi tranzakci�s d�ja 2,1% volt. Azonban a fogyaszt�k �ltal alkalmazott �s k�pzett k�rty�k �tlagos sz�ma ugyanabban az id�szakban 1,3% volt. Az adatok azt mutatj�k, hogy ez a tendencia - az olyan fogyaszt�k k�r�ben, akik alacsonyabb d�jakat alkalmaznak �s jogosultak az ipar�gi �tlagokn�l alacsonyabb d�jakra - szinte minden elemzett d�jban igaz.

Van n�h�ny hipot�zis�nk arr�l, hogy az APR �s a d�jaz�si trendek mi�rt k�vett�k a fent le�rt mint�zatot:

  • A fogyaszt�k nem tudj�k, hogy t�lfizetnek a kamatokkal kapcsolatban, azaz nem tudj�k, hogy alacsonyabb k�lts�g� lehet�s�gek l�teznek, ez�rt nem jelentkeznek r�juk.
  • A fogyaszt�k nem k�pesek olyan k�rty�kra jogosulni, amelyek a legalacsonyabb APR-t k�n�lj�k.
  • A fogyaszt�k fontoss�gi sorrendbe �ll�tj�k a d�jak minim�lisra cs�kkent�s�t a THM cs�kkent�se miatt.

APR �rak

K�sedelmi d�jak �s �ves tags�gi d�jak

Egyenleg �tutal�s, k�szp�nzel�leg �s deviza�rfolyam

Tanulm�nyi m�dszertan:

  • T�bb mint 1200 hitelk�rtya belsõ adatb�zist haszn�lva sz�moljuk egyszerre az �tlagot, valamint a k�l�nb�zõ k�rtyarendel�sek s�lyozott �tlag�t 2011 �s 2014 k�z�tt.
  • Az egyszer� �tlag kisz�m�t�s�hoz �tlagoltuk az adott szolg�ltat�s k�n�lat�t (�ves d�jak, p�ld�ul) az adott adatb�zisban l�v� �sszes k�rtya k�z�tt. E m�dszer eredm�nyei t�kr�zik a bank k�n�lat�t.
  • A s�lyozott �tlag kisz�m�t�s�hoz figyelembe vett�k, hogy mit v�lasztanak a fogyaszt�k a jelentkez�shez, majd a min�s�t�shez, hogy a n�pszer�bb k�rty�k, amelyekre a fogyaszt�k min�s�tettek, az �tlagn�l nagyobbnak sz�m�tanak, mint a kev�sb� n�pszer�ek.
    • Meghat�rozzuk a n�pszer�s�get az adott k�rtya �ltal be�rkezett alkalmaz�sok �s j�v�hagy�sok sz�m�val.
    • Min�l nagyobb a k�relmek sz�ma �s j�v�hagy�sa az adott k�rty�n, ann�l nagyobb hat�sa volt a teljes indexre.
  • A k�rty�k �ltal az adatb�zisunkban felaj�nlott pontok �s m�rf�ldek doll�r�rt�kre t�rt�n� konvert�l�s�hoz a k�l�nb�z� programok val�s piaci �rt�k�nek durva ipar�gi �tlag�t haszn�ltuk. Mint ilyen, minden egyes m�rf�ldet kiegyenl�tett�nk �s $.01 �rt�kre mutatunk.