V�rosok az �szak-Dakot�ban

• Az olajn�veked�s nagy n�veked�st jelent. Mik�zben a n�veked�s f�ldrajzilag meglep�en sz�tsz�r�dott, az olajr�gi�k - k�l�n�sen Watford, Williston, Dickinson �s Minot - n�veked�se messze fel�lkerekedett m�s v�rosokban a list�n.
• �szak-Dakota lakoss�ga gyorsan n�vekszik. M�g a legt�bb k�z�p-nyugati �llamban elemezt�k az �tlagosn�l magasabb �tlagos gazdas�gi n�veked�st, �szak-Dakota szokatlan volt a munkak�pes kor� lakoss�g magas n�veked�si �tem�hez.
• Az aut�p�ly�k vezetik a kereskedelmet. Mind a 10 legjobb v�rosunk mind az Interstate 84, mind a 2-es aut�p�ly�n volt, a k�t nagy aut�p�ly�n, amely az �llamot �tl�pte. A vid�ki gazdas�gokban az aut�p�ly�k jelent�s t�nyez�v� v�lnak a kisebb v�rosok gazdas�gi �letk�pess�g�ben.

A Investmentmatome az �szak-Dakota 24 k�z�ss�g adatait �sszegy�jt�tt, 2000 vagy ann�l t�bb popul�ci�val. A teljes adatk�szlet megtekint�s�hez kattintson ide.

Watford Watford v�rosa McKenzie megye sz�khelye, a Bakken-f�le boom legnagyobb olajtermel� megy�je. A v�ros tetej�n szerepel a h�rom�ves munkak�pes kor� n�pess�gn�veked�s �s a h�rom �ves median j�vedelemn�veked�s. Az olajipar n�veked�se tov�bbra is hasznot h�z a Watford gazdas�g�nak minden �gazat�ban, �s 2014-ben a v�ros t�bb mint 97 milli� doll�ros �p�letenged�lyt bocs�tott ki, ami k�r�lbel�l 30 milli� doll�rral t�bb, mint az el�z� �vben.

2. Rugby Az �szak-amerikai f�ldrajzi k�z�ppontban tal�lhat� Rugby hossz� t�v� idegenforgalmi c�lpont az orsz�gos �ti utakra. Az idegenforgalmat tov�bb er�s�ti az �szaki L�mp�s Torony �s a Tolm�cs K�zpont, valamint a v�ros k�zels�g�t a Nemzetk�zi B�ke Kerttel. H�rom�ves 26,9% -os emelked�ssel a Rugby foglalkoztatotts�ga az �sszes elemzett k�z�ss�gben a legnagyobb n�veked�st l�tta, ami figyelemre m�lt�, hiszen nem a Bakken k�zel�ben van. Vezet� munk�ltat�k k�z� tartozik a Heart of America Orvosi K�zpont �s a Truck Bodies & Equipment International.

3. Williston Williston, a Williams megye megyesz�khelye, Watford mellett, az �szak-dakotai boomtown-i �talakul�s egyik els�dleges p�ld�ja. A Willernek 25,4% -�val szerepel a list�n a m�sodik legnagyobb munkak�pes kor� n�pess�gn�veked�s, �s a v�ros 2010-t�l 2012-ig 3 877 lak�egys�get l�tott el. A v�rosi tisztvisel�k elt�k�lt sz�nd�ka, hogy felel�ss�gteljesen n�velik az olajbemutat�s nyeres�g�t, a belv�rosban, bele�rtve a f� utca kereskedelmi magj�nak r�szletes rekonstrukci�j�t.

4. Dickinson Dickinson mindig is �lvezte a hely�t. A "Prairies Queen City" nevet viseli, �s az I-84-es helyre �l, ahol az �szak-Dakota Fargo-b�l, Billingsba, Montana-ba utazik. A k�zelm�ltban Dickinson helyzete strat�giai: a Bakken k�pz�dm�nyeinek egyik legnagyobb v�rosa. 2009 �s 2012 k�z�tt a medi�n j�vedelem �s a munkak�pes kor� lakoss�g 13% felett n�tt, a j�vedelem pedig 5% -kal n�tt. A p�ld�tlan n�veked�s azonban nem jelent probl�m�t, �s 2011-ben a Dickinson 97 milli� doll�ros infrastruktur�lis fejleszt�si ig�nyt azonos�tott.

5. Minot Mint �szak-Dakota egyik legnagyobb v�rosa, a Minot az olajb�li el�nyeit hozz�adta a megl�v� gazdas�gi b�zis�hoz, amely mag�ban foglalja a mez�gazdas�gi �gazatban a munkahelyeket �s a Minot Air Force Base foglalkoztat�s�t. A Minot a Ward megye megyesz�khelye, az egyik legnagyobb durumb�za, repce �s t�li �s tavaszi b�za. Az olaj boom nemcsak k�zvetlen�l n�velte Minot gazdas�g�t, hanem k�zvetve is seg�tett neki. A v�ros enged�ly�nek �rt�kel�se 2012-ben 61 milli� doll�rr�l 2012-re 119 milli� doll�rra n�tt, �s a Minot nemzetk�zi rep�l�t�r forgalma 2009-ben h�rom napi j�ratr�l 2014-re 15-re n�tt.

6. Devils-t� Az �t k�r�lvev� v�ztest ut�n nevezt�k, az Devils Lake-t �szak-Dakota legr�gebbi ipar�ga vezeti: a mez�gazdas�got. A Devils-t� a Ramsey megyesz�khelye, egy nagy gazd�lkod�si megy�ben, amely a canola, az �rpa �s a sert�s termel�s�ben ismert. A v�rosban tal�lhat� a Lake Region State College, amely t�bbek k�z�tt egy alkalmazott tudom�nyi fokozatot aj�nl a prec�zi�s mez�gazdas�gban. A f�iskola nemr�g kapott egy 3 milli� doll�ros t�mogat�st az Obama adminisztr�ci� Trade Adjustment Assistance Community College �s Karrier K�pz�si Kezdem�nyez�s r�szek�nt.

7. West Fargo B�r nem ismert, mint a k�zeli Fargo, a West Fargo nem olyan v�ros, amelyet el kell utas�tani. Az �llam �t�dik legnagyobb v�rosa, a West Fargo r�sze a Fargo-Moorhead metr� nagyobb n�veked�si trendj�nek. A v�ros a n�veked�sen fel�l haladt, �s 2009-t�l 2012-ig t�bb mint 2000 munkak�pes lakosot hozott fel, �s a legfrissebb adatok mind�ssze 1,6% -os munkan�lk�lis�gi r�ta alatt tal�ltak West Fargot.

8. Fargo Amit a legt�bb ember ismeri a Fargo-r�l, az az ikonikus Coen testv�reknek az azonos nev� kom�dia. Amit nem is tudnak, az az, hogy a Fargo egy �l�nk �s v�ltozatos gazdas�gnak is otthont ad. Az �szak-Dakota legnagyobb v�rosa, a North Dakota �llami Egyetem �s a Sanford Fargo Orvosi K�zpont, a Noridian Health Care Solutions, a biztos�t� t�rsas�g legfontosabb munk�ltat�i. Annak ellen�re, hogy az �szak-Dakota lakoss�g�nak t�bb mint 16% -a sz�rmazott, a Fargo tov�bbra is n�vekszik: a munkak�pes kor� lakoss�g 12,6% -kal n�tt 2009 �s 2012 k�z�tt.

9. Valley City Az �llam keleti r�sz�n Barnes megyei v�rosa vir�gzik az ipar�gak k�r�ben. A k�zszf�ra foglalkoztat�sa nagy, hiszen az �llami iskol�k, a Barnes County Courthouse �s a City of Valley City �sszesen 500 embert foglalkoztat. A nagy munkaad�k k�r�ben a John Deere vet�maggy�rt� �zem �s a Valley State University Sheyenne Care Centerbe, egy 24 �r�s hossz� t�v� gondoz�si l�tes�tm�nybe tartoznak.

10. Lincoln Lincoln egy p�lda arra, hogy a kisv�rosok hogyan fejl�dnek �szak-Dakot�ban. A v�ros medi�n j�vedelme 19,4% -kal n�tt 2009 �s 2012 k�z�tt, �s a foglalkoztat�si ar�ny a list�n a legmagasabb. M�g a v�ros maga kicsi, a lakosok mintegy 80% -a dolgozik a munk�b�l, hiszen az �llam f�v�rosa, Bismarck csup�n p�r percre van.

N�zze meg interakt�v t�rk�p�nket az "�szak-Dakota v�rosok fel�" c�m� weboldalunkon. Min�l s�t�tebb a pont sz�ne, ann�l nagyobb a munkak�pes kor� n�pess�g n�veked�si �teme. Tov�bbi inform�ci��rt kattintson az adatpontokra.