Bank hatékonysági mutató - Teljes magyarázat és példa

Mi az:

A bankhatékonysági mutató

A képlet változik, de a leggyakoribb:

Bank Hatékonysági Ratio = Kiadások * / Bevétel

* a kamatköltségeket nem számítva

Például, ha a Bank XYZ költségei (a kamatkiadás nélkül) 5 000 000 dollárral jártak, és bevétele 10 000 000 dollár volt, akkor a fenti képlet segítségével kiszámíthatjuk, hogy a Bank XYZ hatékonysági mutatója $ 5,000,000 / $ 10,000,000 = 50%. Ez azt jelenti, hogy a Bank XYZ $ 0.50 dollárral járó bevételt generál.

Amint korábban említettük, a képletek eltérőek, de az ötlet az, hogy a bevétel százalékában a költségeket vizsgálják. A költségek közé tartoznak a fizetések, bérleti díjak és egyéb általános és igazgatási költségek. A kamatköltségeket általában kizárják, mivel befektetési döntéseket hoznak, nem operatív döntéseket.

A bevétel magában foglalja a kamatjövedelem és díjbevételt, bár egyes bankok kizárják a bevételekből származó hitelezési veszteségeket, vagy hozzáadják adóegyenértékű nettó kamatbevételüket a bevételhez a

Miért érinti:

A

bank hatékonysági mutatója egy bank gyors és könnyű mércéje a banknak az erőforrások bevételre való átállásának képességéről. Minél kisebb az arány, annál jobb (50% általában a maximális optimális aránynak tekinthető). A hatékonysági mutató emelkedése a növekvő költségeket vagy a csökkenő bevételeket jelzi. Fontos megjegyezni, hogy a különböző üzleti modellek eltérő bank hatékonysági arányokat eredményezhetnek a hasonló bevételekkel rendelkező bankok számára. Például az ügyfélszolgálat súlyos hangsúlyozása csökkentheti a bank hatékonysági mutatóját, de növelheti nettó nyereségét. A költségellenőrzésre nagyobb hangsúlyt fektető bankok természetesen magasabb hatékonysági mutatóval rendelkeznek, de alacsonyabb haszonkulccsal is rendelkezhetnek.

Ráadásul minél több bankot generál a díjak, annál inkább koncentrálhat olyan tevékenységekre, amelyek magas fix költségekkel járnak (és így rosszabb hatékonysági arányokat eredményez). A hatékonysági ráta hatással van arra is, hogy a bank milyen mértékben tudja kihasználni a fix költségeit; vagyis minél skálázhatóbb a bank, annál hatékonyabb lesz. Ezen okoknál fogva a hatékonysági mutatók összehasonlítása általában a legértékesebb az ugyanazon modellben található bankok között, és ebben az összefüggésben a "magas" vagy "alacsony" arányt kell meghatározni.