Sok bank �gyfelek sz�m�ra a tehetetlens�g �sszetev�k k�lts�ges d�jak

K�r�lbel�l egy harmaduk az amerikaiak banksz�ml�j�n (33%) nem v�ltoztatnak bankokat a havi sz�mlavezet�si d�jak miatt, f�ggetlen�l att�l, hogy mennyit k�ltenek egy Investmentmatome felm�r�s szerint. Ez egy k�zelm�ltbeli Investmentmatome elemz�sen alapul, amely meg�llap�totta, hogy az ellen�rz�si �s a megtakar�t�si sz�mla karbantart�si d�jai egy�ttesen 12,648 doll�rt k�lthetnek az �let�k sor�n.

T�bb mint 2000 amerikai feln�tt Investmentmatome felm�r�se, amelyet a The Harris Poll 2018-ban folytatott le online, arra k�rte az amerikaiakat, hogy mennyire hajland�ak havi kezel�si d�jakat fizetni p�nz�gyi sz�ml�jukon �s a maxim�lisan fizetett �sszeg�k�rt. Azt is k�rdezte a havi d�j �sszeg�r�l, hogy a bankokat �tv�lthass�k.

Kulcsfontoss�g� leletek

• A bankv�lt�s m�gikus sz�ma 16,30 doll�r:�Az amerikai banksz�mlatulajdonosok (k�tharmaduk) k�tharmada, akik a havi sz�mlavezet�si d�jak miatt v�ltj�k �t a bankokat, az egyetlen sz�mla �tlagos havi d�ja, amelyik a vesztes�get okozza, 16,30 doll�r.
• Min�l fiatalabb a gener�ci�, ann�l kev�sb� �rz�keny a d�jakra:�Az �tlagos havi sz�mlavezet�si d�j, amely a millenniumi banksz�ml�kat birtokl� bankv�lt�st okozna, sokkal magasabb, mint a kor�bbiakn�l (19,10 doll�r, 15,80 doll�r a Gen Xersn�l, 13,20 doll�r a baby boomerekn�l �s 11,60 doll�r a csendes gener�ci� k�z�tt).
• Az amerikaiak t�bb mint fele nem akar havi kezel�si k�lts�geket fizetni a befektet�si sz�ml�kon: �tvenk�t sz�zal�kuk nem hajland� fizetni egy munkahelyi nyugd�jaz�si d�jat, 53% pedig nem hajland� fizetni az IRA vagy az �gyn�ki sz�ml�k�rt. M�g t�bb nem hajland� fizetni a havi p�nzkezel�si d�jakat az ellen�rz�s�kre (62%) �s a megtakar�t�si sz�ml�kra (66%).

A d�jakkal kapcsolatos attit�d�k nem teljesen re�lisak

A bank- �s befektet�si sz�ml�k gyakran havi k�lts�gekkel j�rnak, amelyek k�z�l n�h�ny elker�lhet� �s m�sok nem. P�ld�ul az ellen�rz� �s a megtakar�t�si sz�ml�k havi karbantart�si d�jakkal j�rhatnak, amelyek k�nny� elker�lni �ket, m�g a munkahelyi nyugd�jaz�si sz�ml�k �s az IRA-k �ltal�ban k�lts�gar�nnyal j�rnak, f�ggetlen�l att�l, hogy a befektet� mennyire �rzi mag�t.

Az amerikaiak �tlagosan rendben vannak abban az esetben, ha kicsi havi p�nzkezel�si d�jakat fizetnek befektet�si sz�ml�k, banksz�ml�k �s p�nz�gyi tan�csad�k sz�m�ra.

M�gis, az amerikaiak nagy r�sze nem hajland� fizetni a havi p�nzkezel�si d�jakat k�l�nb�z� p�nz�gyi sz�ml�k�rt. T�bb mint fele nem hajland� fizetni ezeket a d�jakat egy munkahelyi nyugd�j sz�ml�ra (52%), vagy IRA vagy �gyn�ki sz�ml�ra (53%). T�bb mint h�rom amerikai �t nem hajland� fizetni ezen �sszegeket banksz�ml�n - 66% nem hajland� kifizetni �ket egy megtakar�t�si sz�ml�ra, m�g 62% nem hajland� fizetni sz�ml�ra.

Ez nem mindig re�lis. A banki d�jak elker�lhet�k, ha k�vetni fogja a bank szab�lyait, hogy a d�jat elengedj�k, vagy v�lasszon egy ingyenes ellen�rz� �s megtakar�t�si sz�ml�t, de a befektet�si d�jak nem olyan k�nnyen elker�lhet�k.

"Ha nyugd�jaz�sra fektet, akkor val�sz�n�leg fizet�si ar�nyokat fizet. Sajnos elemz�s�nk szerint ezek a legdr�g�bb d�jak, k�l�n�sen az id� m�l�s�val "- mondja Arielle O'Shea, C�g�nk honlapja befektet�si �s nyugd�jas szakembere. "Ezeket a k�lts�geket szinte minden alapbefektet�s terheli, �gy b�r neh�z elker�lni �ket, a befektet�k cs�kkenthetik ezeket a k�lts�geket az alacsony k�lts�g� alapok kiv�laszt�s�val."

Egyesek hajland�k t�l sokat fizetni a banksz�ml�k�rt

A v�lt� bankok nem magasak az �n idej�vel kapcsolatos sz�rakoztat� dolgok list�j�n, de j� �tlet lehet az �gyfeleknek, akik magas havi d�jakat fizetnek a sz�ml�jukon. Az amerikai banksz�mlatulajdonosok (67%) k�tharmada, akik a havi sz�mlavezet�si d�jak miatt v�ltj�k �t a bankokat, �tlagosan egy havi d�jat sz�molnak �t, amelyik �tv�ltan� 16,30 doll�rt. Az amerikaiak egy tipikus t�glagy�rt� bankn�l t�rt�n� banki tev�kenys�g�k sor�n havonta enn�l valamivel t�bbet fizetnek, de mind az ellen�rz�si, mind a megtakar�t�si sz�ml�k kombin�ci�j�n�l. Webhelyelemz�s�nk szerint az �t legnagyobb bank egyik�nek ellen�rz�si �s megtakar�t�si sz�ml�j�nak �tlagos havi karbantart�si d�ja �sszesen 17 doll�r.

Az amerikai banksz�ml�k t�bb mint egynegyede (26%) a havi 10% -n�l kevesebb havi sz�mlavezet�si d�j miatt v�lt �t bankokat, de a j� h�r az, hogy az ellen�rz�si �s a megtakar�t�si sz�mla karbantart�si d�jai teljesen elker�lhet�k. Ennek ellen�re a banki �gyfelek legnagyobb h�nyada val�sz�n�leg a legkev�sb� a h�ztart�sok j�vedelm�nek (�s enn�l fogva a legkevesebb p�nzt megtakar�t�snak) felel meg, hiszen az amerikaiak 37% -a kevesebb, mint 50 ezer doll�ros h�ztart�si j�vedelme lenne, t v�ltani a bankokat, f�ggetlen�l att�l, hogy mi a havi sz�mlavezet�si d�j, szemben az amerikaiak j�vedelm�vel rendelkez� amerikaiak 31% -�val.

A j�vedelemb�l fakad�an a fogyaszt�knak ma m�r kev�s oka van arra, hogy a banksz�ml�jukra fenntart�si d�jakat k�pviseljenek.

"A havi banki d�jak cs�kkent�s�re t�rekv� fogyaszt�knak sz�mos lehet�s�ge van: Az online bankokt�l a hitelsz�vets�gekt�l a hagyom�nyos t�glagy�rt� bankokig �sszehasonl�thatja a d�jakat, a kamatl�bakat �s a k�nyelmi t�nyez�ket, miel�tt a megfelel� v�laszt�st v�lasztan� �nnek, "Mondja Kimberly Palmer weboldalunk banki szak�rt�je. "A v�lt�s �s az automatiz�lt kifizet�sek �s a k�zvetlen bet�tek friss�t�se k�zben lehet egy sz�v�lt�s, ez�rt �rdemes elker�lni a havi d�jak kifizet�s�t - a megtakar�t�sok val�ban felhalmoz�dnak az id� m�l�s�val."

A fizet�si hajland�s�g az �letkor, nem szerint v�ltozik

A legfiatalabb feln�tt gener�ci� tagjai (a millenniumi �vek ut�n) sokkal nagyobb hajland�s�got kapnak a havi kezel�si d�jak kifizet�s�re, mint a legid�sebb gener�ci� (a csendes gener�ci� - 73-90 �vesek). A millenniumi �vek k�zel h�romnegyede (71%) hajland� ezeket a d�jakat fizetni egy munkahelyi nyugd�jas sz�ml�n, szemben a csendes gener�ci� t�bb mint egy�t�d�vel (21%). Hasonl�k�ppen t�bb mint n�gyszer annyi post-millennial, mint a csendes gener�ci� tagjai hajland�ak fizetni a d�jakat egy foly�sz�ml�n (66% vs. 15%).

A fiatalabb gener�ci�k is �gy t�nnek, hajland�k �tlagosan magasabb rendez�si d�jakat fizetni, mint id�sebb t�rsaik. A millen�ris ut�niak nagyj�b�l k�tszeres�re fizetnek, hogy a k�vetkez� legfiatalabb gener�ci� (millenniumi �vek - 22-37 �vesek) fizeti a p�nz�gyi sz�ml�kat, b�r ez az�rt lehet, mert val�sz�n�leg r�videbb id� alatt ezek a sz�ml�k val�sz�n�leg nem biztos, hogy mennyibe ker�ljenek a havi d�jak.

A fiatalabb amerikaiak magasabb banki d�jakkal is rendelkeznek, mint az id�sebb amerikaiak, miel�tt �thelyezn�k a bankokat. A millenniumi banksz�mlatulajdonosok * megv�ltoztatn�k a bankokat, ha 30,80 doll�ros havi d�jakat fizetn�nek fel, �tlagosan majdnem h�romszoros�ra emelkedtek, mint a csendes gener�ci� (11,60 doll�r).

A f�rfiak �s n�k is k�l�nb�znek a p�nz�gyi k�lts�gekkel szembeni �r�rz�kenys�gt�l �s a havi p�nzkezel�si d�jak fizet�si hajland�s�g�t�l. A f�rfiak nagyobb h�nyada hajland� fizetni ezeket a d�jakat a befektet�si sz�ml�k�rt - a f�rfiak fel�nek hajland� lenne fizetni �ket egy munkahelyi nyugd�jsz�ml�ra (szemben a n�k 46% -�val), �s a felek hajland�ak fizetni �ket egy IRA vagy �gyn�ki sz�mla (szemben a n�k 45% -�val). De a n�k valamivel nagyobb h�nyada hajland� fizetni ilyen d�jat az ellen�rz� sz�ml�juk�rt (40% szemben 37% -kal).

A f�rfiak �tlagosan magasabb �sszeg� havi d�jakat fizetnek k�l�nb�z� p�nz�gyi sz�ml�kon, mint a n�k.

Azok a f�rfiak �s n�k, akik a havi kezel�si d�jak miatt v�ltj�k �t a bankokat, enyh�n elt�r� �sszeg� d�jakkal rendelkeznek, amelyek miatt az ugr�sra ker�lne. A banksz�ml�val rendelkez�k k�z�l a f�rfiak megv�ltoztatn�k a bankokat, ha 16,90 doll�ros �tlagos havi d�jat sz�m�tanak fel, m�g a n�k �tlagosan 15,80 doll�ros d�jat v�lthatnak �t.

Fogyaszt�i elsz�ll�sok

Ismerje meg a fizetett d�jakat.�Att�l f�gg�en, hogy az amerikaiak mennyire hajland�k fizetni a p�nzkezel�s�rt, t�lbecs�lik azt, ami �sszer� a banki d�jak megfizet�se, �s al�becs�lve a befektet�si d�jak re�lis jelleg�t. Haszn�lja webhely�nk 401 (k) d�jsz�mol�j�t �s a befektet�si alapkamat-sz�mol�g�pet, hogy kital�ljuk, mennyit k�ltenek a befektet�si sz�ml�i, �s n�zze meg webhely�nket a p�nz�gyi d�jak �letciklus-k�lts�geir�l, hogy megtudja, hogyan cs�kkentheti vagy megsz�ntetheti azokat.

Most v�ltson �t egy megfizethet�bb bankra, ahelyett, hogy tov�bbra is felesleges k�lts�geket fizetne.�A v�lt� bankok egy kis id�t vehetnek ig�nybe, de ha online bankot vagy hitelsz�vetkezetet v�lasztanak ingyenes ellen�rz�si �s megtakar�t�si sz�ml�val, megsz�ntetheti havi d�jait, �s nagyobb megtakar�t�sokat is szerezhet a megtakar�t�saib�l. Palmer tan�csot ad arra, hogyan k�nny�ts�k meg ezt a folyamatot.

"El�sz�r azt szeretn� kiv�lasztani a legjobb bankot, ha arra koncentr�lna, hogy a p�nze a legmagasabb kamatl�bat �rje el, mik�zben a legkevesebb d�jat kell fizetnie" - mondja. "Miut�n kiv�lasztottad, akkor itt az ideje megnyitni az �j fi�kodat. Ezut�n meg szeretn� tekinteni a r�gi fi�kj�t, hogy k�sz�tsen list�t az automatikus befizet�sekr�l �s bet�tekr�l, �gy �thelyezheti �ket az �j bankra. Ha mindent �tadnak, akkor lez�rhatod a r�gi fi�kodat, �s mindny�jan k�sz vagy.

Ha bankja a saj�t p�nz�t tartja �nnek, jobb lehet�s�gek vannak az �n sz�m�ra. Kital�ld ki, mennyit k�lt a bankod egy �leten �t, ha a bankk�lts�g-sz�mol�g�p webhely k�lts�g�t haszn�lja. Lehet, hogy az a motiv�ci�, amire sz�ks�ged van a v�lt�shoz.

A millenniumokat �s a millenniumokat, megvizsg�lja a banksz�ml�d k�lts�geit, �s nem ragaszkodik a sz�ml�hoz, csak az�rt, mert mindig is volt�l.�A fiatalabb amerikaiak a Investmentmatome elemz�s szerint kev�sb� �r�rz�kenyek a d�jakra n�zve, ami re�lisabb� teheti azokat a befektet�si sz�ml�k k�lts�geit illet�en, de a banki d�jak miatt is t�lfizethet. Ism�t az online bankok �s a hitelsz�vetkezetek gyakran ingyenes sz�ml�kat �s magasabb kamatl�bakat k�n�lnak, ez�rt a fiatalabb amerikaiak, akik t�bbet fizetnek az�rt, mert m�g mindig a k�z�piskol�ban vagy f�iskolai bankban vannak, �jra kell �rt�kelni�k �s fontol�ra kell venni�k az �j bankra val� �tt�r�st.

Felm�r�si m�dszertan

Ezt a felm�r�st a The Harris Poll a Investmentmatome nev�ben folytatta az Egyes�lt �llamokban az Egyes�lt �llamokban 2018. j�nius 6-8-�n, k�zt�k 2036 amerikai feln�tt 18 �ves �s id�sebb koroszt�ly k�r�ben. Ez az online felm�r�s nem val�sz�n�s�gi minta alapj�n k�sz�lt, ez�rt az elm�leti mintav�teli hiba becs�lt �rt�ke nem sz�m�that� ki. A teljes k�r� felm�r�si m�dszerhez, bele�rtve a s�lyoz�si v�ltoz�kat �s az alcsoport minta m�reteit, k�rj�k, l�pjen kapcsolatba a Megan Katz, [email protected] c�mre.

* Figyelem, alacsony alapm�ret (n = 81) - ezeket az adatokat min�s�gi �s ir�ny�tott jelleg�nek kell tekinteni.