Követési hiba - Teljes magyarázat és példa

Mi ez:

Követési hiba a portfólió hozamának és a referenciaértéknek vagy indexnek a különbsége azt jelentette, hogy utánozni vagy verni. A követési hibát néha aktív kockázatnak hívják.

A nyomkövetési hiba kétféle módon mérhető. Az első a benchmark kumulált hozamának kivonása a portfólió hozamából, az alábbiak szerint:

Return _p - Return _i = Követési hiba

Hol:

p = portfólió

i = index vagy benchmark

A második út azonban gyakoribb, azaz a portfólió különbségének szórását és a referenciaértékek időbeli alakulását. A képlet a következő:

Hogyan működik (Példa):

Tegyük fel, hogy befektetni fog az XYZ Társaság befektetési alapjában, amely a Russell 2000 index reprodukálására is alkalmas, összetételben és hozamban. Ha az XYZ Company befektetési alapja egy év alatt 5,5% -ot ad vissza, de a Russell 2000 (benchmark) 5,0% -kal tér vissza, akkor a fenti első képlet felhasználásával azt mondhatjuk, hogy az XYZ Company befektetési alap 0,5% -os nyomkövetési hibát követett el

Az idő múlásával több idő lesz, amivel összehasonlíthatjuk a visszatéréseket. Ez az, ahol a második képlet hasznosabbá válik. A portfólió hozamai és a benchmark hozamok közötti "spreadek" konzisztenciája (vagy következetlensége) az, ami lehetővé teszi az elemzők számára, hogy megpróbálják megjósolni a portfólió jövőbeni teljesítményét. Ha például tudtuk, hogy a portfólió éves hozama 0,4% -kal volt magasabb, mint az elmúlt öt évben az idő 67% -ának referenciaértéke, tudnánk, hogy valószínűleg ez lesz a helyzet (feltételezve, hogy a portfóliókezelő nem tett jelentős változtatások). Ezeknek a számításoknak a prediktív értéke még jobb, ha több adatpont van, és amikor az elemző számolja ki, hogy a portfólió értékpapírja hogyan mozog egymáshoz képest (ezt nevezzük co-varianciának).

Több tényező általában meghatározza a portfolió nyomkövetési hibáját:

1. A portfólió és a benchmark mértéke együttes értékpapírok

2. A piaci kapitalizáció, az időzítés, a befektetési stílus és a portfólió egyéb alapvető jellemzői és a referenciaérték különbségei

3. Az eszközök súlyozása a portfólió és a referenciaérték között

4. A portfóliót érintő kezelési költségek, letéti díjak, ügynöki költségek és egyéb költségek, amelyek nem befolyásolják a referenciaértéket

5. A referenciaérték volatilitása

6. A portfólió béta

Továbbá a portfóliókezelőknek be kell vonniuk a befektetőknek a beáramlást és a készpénzbeáramlást, ami időnként kényszeríti a portfolióikat. Ez is magában foglalja a közvetlen és közvetett költségeket.

800x600

Miért érinti:

Alacsony követési hiba azt jelenti, hogy a portfólió szorosan követi referenciaértékét. A nagy nyomkövetési hibák az ellenkezőjét jelzik. Így a nyomkövetési hiba a befektetők számára érzékeli, hogy a szóban forgó portfólió "szoros" a benchmark körül, vagy mennyire ingadozó a portfólió viszonyítási viszonya. Fontos megjegyezni, hogy egyes benchmarking portfoliók több nyomkövetési hibát engednek meg, mint mások - ezért a befektetőknek meg kell érteniük, hogy a benchmark portfólióik célja egy referenciaérték reprodukálása, a benchmark szellemének tükrözése vagy a a referenciaérték viselkedéseinek statisztikus újbóli létrehozása.

Bár egyes befektetők boldogok lehetnek abban, hogy a példánkban szereplő portfólió felülmúlta a benchmarkot, a követési hiba valójában azt sugallja, hogy az alapkezelő nagyobb kockázatot vállal. Ez nem feltétlenül az alap befektetőinek érdeke, ezért a nyomkövetési hibák bizonyos mértékig meghaladják a kockázatot.

Bár a referenciaérték a szóban forgó portfólió számára megvalósítható alternatívát jelent, a követési hiba kiszámítása nem jelenti a bölcs a befektetőknek korlátozniuk kell az összehasonlítást a referenciaértékhez képest; ő fogja értékelni a többi portfólió nyomon követési hibáját ugyanazzal a célkitűzéssel.

Végső soron a nyomkövetési hiba egy menedzser készségének mutatója és tükröződése, hogy aktívan vagy passzív módon kezelik a portfoliót. Az aktívan kezelt portfóliók célja, hogy a fenti referenciaértékeket nyújtsák, és általában nagyobb kockázatot és szakértelmet igényelnek ehhez. Ezekben az esetekben a befektető törekszik a követési hibák maximalizálására. Másrészről a passzív módon kezelt portfóliók az index-hozamok reprodukálására törekszenek, így a nagy nyomon követési hibákat általában nem kívánatosnak tartják ezeknek a befektetőknek. Ezért nyomon követési hiba használható a portfoliókezelők számára elfogadható teljesítménytartományok meghatározásához.