Nyugd�jas tervek gyakran felmer�lnek az �sszef�rhetetlens�ggel

Jonathan Broadbent

Tudjon meg t�bbet a Jonathan weboldal�r�l K�rje tan�csad�j�t

A technol�giai forradalom t�bb tucat ipar�gat zavarott, a f�rge indul� v�llalkoz�sok jobb �s �tl�that�bb munk�t v�geztek az �gyfelek kiszolg�l�sa �s a hagyom�nyos v�llalatok sz�m�ra, akik az �rat elvesztett piaci r�szesed�s�k vagy ak�r kihal�suk ut�n fizett�k.

Most m�r sz�ks�g van egy hasonl� forradalomra a nyugd�jaz�si tervek ipar�ban, ahol kis, f�ggetlen gondolkod�k dolgoznak a munkahelyi nyugd�jaz�si tervek �p�t�s�r�l �s sz�ll�t�s�r�l.

Nem besz�l�nk r�zsot egy diszn�r�l - teljesen �j gondolkod�si folyamatokat besz�l�nk.

Nem k�ts�ges, hogy probl�m�nk van. Rengeteg anekdotikus bizony�t�k, empirikus adatok, sikeres perek �s elemz�sek azt mutatj�k, hogy a nyugd�jas tervek piac�nak nagy r�sz�t puszt�n profitra manipul�lj�k. Az iparban dolgoz� emberek tudj�k, hogy ez az oka a d�jszab�si szab�lyok legut�bbi v�ltoz�s�nak.

A 2012-ben hat�lyba l�pett szab�lyok szerint minden nyugd�jaz�si terv kezel�s��rt fizetett mindenkinek k�zz� kell tennie azokat a munk�ltat�kat, akik ezt a szolg�ltat�t haszn�lj�k, �s a munk�ltat�knak k�zz� kell tenni�k az alkalmazottaikat. Ha ezt egy m�sik �j k�vetelm�nyrel egy�tt adja hozz� - ahhoz, hogy a munkahelyi nyugd�jaz�si terv �ltal fizetett szem�lynek meg kell adnia egy szolg�ltat�si meg�llapod�st, amely elmagyar�zza, hogy mit csin�l, �s mennyit kapnak erre - meg kell �rtenie a szab�lyoz�s sz�nd�k�t. A munk�ltat�knak most meg kell �rteni�k, hogy ki fizet, hogyan fizetnek, mennyit fizetnek, milyen szolg�ltat�sokat ny�jtanak �s �rdekellent�teket.

2012 el�tt, a legt�bb terv nem foglalkozott legt�bb, vagy n�ha b�rmely ilyen k�rd�sekkel. Ez maradt az �r�mteli szolg�ltat�knak, hogy �rdekl�d�si k�r�kben �lvezhess�k, egyre t�bb szolg�ltat�st - p�ld�ul b�rsz�mfejt�st, befektet�si alapokat, kereskedelmet, teljes�tm�nyjelent�st, rollover IRA-kat, befektet�si tan�csad�st �s jogi dokumentumokat - mindent egy fed�l alatt.

Ez j� �s k�nny�nek t�nt sok munk�ltat�nak, am�g el nem kezdt�k elolvasni a finom nyomatokat 2012-ben.

A konfliktusok b�s�gesek

Volt id� a v�ltoz�sokra, de m�g mindig hossz� �t �ll el�tt�nk. Vegy�k p�ld�ul a befektet�si alapokat. Mi�rt uralj�k tov�bbra is a befektet�si alapok a munkahelyi nyugd�jaz�si terveket? Egy befektet�si alapcsal�d 16 k�l�nb�z� v�ltozat�t k�n�lja ugyanazon alapnak. Ez azt jelenti, hogy att�l f�gg�en, hogy ki t�rgyalja a d�jakat, lehet, hogy sokkal t�bbet fizet, mint valaki m�snak ugyanazt az alapot. Ez meg�li a vegyes �rdekl�d�st.

>> T�BB: Haszn�lja a Investmentmatome �sszetett sz�mol�g�p�t, hogy meg�rtse a megtakar�t�sok �sszet�tel�t

A biztos�t�t�rsas�gok tov�bbi r�teget adnak e nyomorulathoz az�ltal, hogy el�seg�tik az olyan p�nzalap� befektet�seket, amelyeket nem k�vethet. Ezeket az �gynevezett "alsz�ml�kat" nagyon �vatosan tervezt�k �gy, mintha k�lcs�n�s alapok lenn�nek, de nem. Nincsenek nyilv�nos nyilv�ntart�sok r�luk, �s nincs m�d sem k�vetni sz�mviteli szoftverekkel. Az ilyen befektet�seknek a biztos�t�val val� r�szesed�se �vtizedekig nem nyilv�nos, vagy �tl�tszatlan.

Azt�n ott van az emberek, akik ezeket a term�keket �rt�kes�tik: az �gyn�k�k, akiket v�s�rolnak �s fizetnek. Sz�mos olyan ember, aki "eladja" a munkahelyi nyugd�jaz�si terveket, rejtett napirendeket rejt mag�ban, �s nincs k�l�n�sebb k�szs�g�k a terv seg�t�s�re. Sokan kiz�r�lag a munkav�llal�k sz�m�ra �rt�kes�tenek m�s term�keket, p�ld�ul az �letj�rad�kot, az �tfed�ses IRA-kat, a biztos�t�si, az ad�- �s sz�mviteli szolg�ltat�sokat, a hitelk�rty�kat �s m�g sok mindent, mik�zben mind a ny�ltan, mind a sz�nfalak m�g�tt fizetik a c�g vagy a v�llalatok,.

V�g�l, de nem utols�sorban: ellent�tes szolg�ltat�k. Nagyon j�nak t�nik, hogy egy c�gnek meg kell �riznie a munkahelyi nyugd�j terv�t �s a jogi dokumentumokat. De mi van akkor, ha a szolg�ltat� a saj�t befektet�si term�keiben is r�tegez, gyakran nem olyan j�, mint m�sok �s magasabb d�jakkal?

Ki nem c�lzott alapok

A "c�ld�tum" alapok p�lda�rt�k�ek. 2006 �ta nagym�rt�kben n�vekszenek, m�gis egy c�lalap nem m�s, mint a befektet�si alapok gy�jtem�nye, szinte mindig a szolg�ltat� tulajdonosi alapjai - m�g azok is, amelyek nem voltak j�l a piacon, �s amelyek teljesen elmaradnak, ha nem rejt�znek m�g�tt�k d�tum, mint a "2050".

Azok a t�rgyal�sok, amelyek mindegyik f�l kifizet�s�nek meg�t�l�s�re ker�l sor, ha ilyen t�rgyal�sok egy�ltal�n megt�rt�nnek, kulcsfontoss�g�ak a terv siker�hez. Term�szetesen mindk�t f�l szeretne min�l t�bbet fizetni, a lehet� legkevesebb munk�ra �s elsz�moltathat�s�gra cser�be. A befektet�si menedzsmenthez hasonl� term�kekkel (pl. Befektet�si alapokkal vagy alsz�ml�kkal) rendelkez� v�llalatok sz�m�ra ez azt jelenti, hogy val�ban szeretne a lehet� legt�bb term�kkel �s szolg�ltat�ssal "�sszefogni", sz�nd�kosan figyelmen k�v�l hagyva azokat a m�s szolg�ltat�kat, amelyek jobb munk�t v�gezhetnek vagy olcs�bbak.

Ez�rt a c�ladatb�zisok most m�r a mikroszk�p alatt tal�lj�k magukat - 20 milli� munk�s 800 milli�rd doll�rt tart ilyen p�nzeszk�z�kben, a Paladin Registry �s a Target Date Solutions �ltal �ssze�ll�tott kutat�s szerint. A szolg�ltat�k biztosan nem akarj�k megnyitni a dolgokat az �r- �s teljes�tm�nyversenyhez. A verseny s�rti a nyeres�gess�get.

�s ha egy �rt�kes�t�si �gyn�k k�zvet�tette a tervet (vagyis az �gyn�k "eladta", de nem nagyon vesz r�szt a m�k�d�s�ben), az �gyn�k kevesebb p�nzt keresne az alacsonyabb d�jak megt�rgyal�s�val.Az ilyen gyakorlatokra vonatkoz� komoly aggodalmat a Munka�gyi Miniszt�rium m�g mindig meglehet�sen �j k�vetelm�nye t�masztja al�, hogy minden ellen�rz�tt tervnek nyilv�noss�gra kell hoznia b�rkit, aki "�rdekl�d� f�l".

�s mi a helyzet a kieg�sz�t� szolg�ltat�sokkal r�tegz�d� tervk�sz�t�kkel, �s olyan rendszerek l�trehoz�s�val, amelyek automatikusan megragadj�k a munkav�llal�k p�nz�t? Hallott�l m�r egy olyan c�g kor�bbi munkat�rsair�l, akik automatikusan elhagyt�k az IRA-t, miut�n elmentek? Mi a helyzet az aranyos log�val a szolg�ltat� c�loldal�n, amely arra k�ri, hogy "kattintson ide egy 529-es f�iskolai megtakar�t�si tervhez"?

Leggyakrabban ezek a term�kaj�nlatok sz�les h�l�t teremtenek abban a rem�nyben, hogy az emberek csak an�lk�l esnek bele, hogy alternat�v�t v�lasztan�nak. Ennek semmi k�ze sem az alacsony d�jakhoz, sem a j� befektet�sekhez. M�s sz�val, ez a f�nyes megjelen�s rejteghet olyan szil�rd politik�kat, amelyek c�lja a vak munk�sok vak.

H�zd el ezt az ipar�gat

Az alacsony k�lts�g� szolg�ltat�k sz�m�ra teljesen lehets�ges, hogy nagyszer� dolgokat tegyenek nagy amerikai munkat�rsaink sz�m�ra, hogy seg�tsen nekik felk�sz�lni nyugd�jra. Egy sz�m esett fel �s j� harcot ind�t. Egyszer�en csak n�h�ny rossz alm�t �s konfliktusos embert kellett elmozd�tanunk az �tb�l. Akkor ezek a c�gek t�nyleg el fognak tartani, �s a t�j dr�maian megv�ltozik.

Ha be akarsz szerezni, kezdd el a tervadminisztr�tor �ltal kapott �ves d�jbevall�st. Ha �gy gondolja, hogy neh�z meg�rteni, akkor nem vagy egyed�l. Val�sz�n�leg ilyen okb�l - az �rdekellent�tek maszkol�s�ra.

K�rjen egy�rtelm�s�get a szolg�ltat�t�l. H�vjon, e-mailben, k�rje meg munk�ltat�j�t. �s ha a tervben olyan tan�csad�val rendelkezik, amely gyan�tja, hogy s�r�lt (�rt�kes�t�si �gyn�k), k�rje meg a munk�ltat�j�t, hogy �rt�kelje m�sok v�lem�ny�t.

Ellen�rizze a nyilv�nos bejelent�seket �s azokat a jelent�seket, amelyeket a t�lzott �rdekl�d�sre sz�mot tart� felek sz�m�ra k�ld�tt neked. Ez egy�rtelm� utal�s arra, hogy a d�jbeszed�sek vesz�lybe ker�ltek.

Az inkumbensek nem hagynak k�nnyen. Nagyon j�k a besz�lget�s kialak�t�s�ban. De m�g mindig van id�, hogy Amerika �jra feltal�lja a munkahelyi nyugd�jaz�si tervek m�k�d�s�t. Kezdj�k azzal, hogy megtudjuk, hol laknak az �sszes rejtett d�j �s �rdekellent�t, �s gyomirtj�k le �ket.