A befektet�si alap d�jai: Mit kell tudni a befektet�knek?

Michael Chamberlain

Tudjon meg t�bbet a Michael-r�l a Investmentmatome's Ask Ad Advisor-r�l

Sz�mos k�lcs�n�s befektet�si t�rsas�g k�n�l k�l�nb�z� t�pus� - vagy "oszt�ly" - ugyanazon befektet�si alap. Minden r�szv�nyoszt�ly azonos befektet�si c�lokkal rendelkezik, �s ugyanazon �rt�kpap�r-k�szletbe fektet be. De mindegyiknek k�l�nb�z� d�ja �s k�lts�ge van, �s enn�lfogva elt�r� teljes�tm�nyt eredm�nyez.

Az "oszt�ly" kifejez�s f�lrevezet�. K�nny� azt gondolni, hogy egy A-oszt�ly� r�szv�ny jobb, mint egy B-oszt�ly� r�szv�ny, �s �gy tov�bb. Val�j�ban a lev�lmegjel�l�seknek semmi k�z�k sincs az alap min�s�g�hez. Csak le�rj�k az �n �ltal fizetett d�jakat, hogy befektessenek benne.

Sajnos a legt�bb befektet� nem �rti a r�szv�nyoszt�lyokat �s a hozz�juk kapcsol�d� k�l�nb�z� d�jakat. Ennek eredm�nyek�ppen sok befektet� kihaszn�lja a term�keket �rt�kes�t� p�nz�gyi szolg�ltat�k el�nyeit.

Hogyan m�k�dnek a d�jak

A befektet�knek h�romf�le d�jat kell fizetni�k, amelyeket a befektet�knek fizetni�k kell:

• K�lts�gh�nyadok: Valamennyi befektet�si alapnak olyan kiad�si ar�nya van, amely �vente 0,08% -r�l t�bb mint 2% -ra terjed ki. Ezek a d�jak az alapok m�k�d�si �s keresked�si k�lts�geit fizetik, �s p�nz�gyi szolg�ltat�si c�gek fizet�s�re is felhaszn�lhat�k. Min�l nagyobb a k�lts�gh�nyad, ann�l rosszabb az alap �ltal�nos teljes�tm�nye a befektet� sz�m�ra.
• jutal�kok: Ezeket a d�jakat a br�kernek �s p�nz�gyi szolg�ltat� c�g�nek fizetik kompenz�ci�k�nt a term�k aj�nl�s�ra. A jutal�k elk�l�n�l a k�lts�gh�nyadt�l.
• 12b-1 d�jak: Ezek a d�jak a k�lts�gh�nyad r�sz�t k�pezik. �k fizettek a c�gnek, amely eredetileg a k�lcs�n�s alapot kieg�sz�t� d�jk�nt �rt�kes�tette, miut�n az els� �v jutal�kot fizetik.

A d�jfizet�s n�lk�li tan�csad�k �ltal�ban olyan jutal�kokat javasolnak, amelyeknek nincs jutal�ka, nincs 12b-1 d�j �s alacsony kiad�si ar�ny. Azok a br�kerek, akik "eladj�k" a befektet�si alapokat, gyakran javasolj�k a jutal�kokkal �s a 12b-1 d�jakkal kapcsolatos befektet�seket.

A befektet�si alapok t�pusai

Az alap t�pusa �rja le az �ltala felsz�m�tott d�jak t�pus�t.�Bet�ltett alapok fizetni jutal�kok �s folyamatos marketing d�jak a v�llalatok �s az �rt�kes�t�k, akik eladni �ket.�Nem teherforr�sok�nem fizetnek jutal�kot a tan�csad�nak, �s a legt�bb nem rendelkezik folyamatos marketing d�jakkal. Ugyanakkor a befektet�si alapok sz�mos aloszt�lya l�tezik.

A k�vetkez� befektet�si jegyek a lakoss�gi befektet�kre vonatkoznak:

Megb�zhat� r�szv�nyoszt�lyok (bet�lt�tt alapok)

• Oszt�ly�A r�szv�nyeknek van egy front-end �rt�kes�t�si terhel�se, ami a befektet�k �ltal fizetett jutal�k, amikor r�szv�nyeket v�s�rolnak. A r�szv�nyalapok eset�ben 5% jutal�k �s a k�tv�nyalapok eset�ben 3% jutal�k. Ez azt jelenti, hogy ha 20 000 doll�rt fektet be egy A-oszt�ly� r�szv�nyalapba, akkor a br�ker �s a c�g�nek 1000 doll�rja lesz, �s 19 000 doll�rral rendelkezik a sz�ml�j�n.
• B-oszt�ly��a r�szv�nyek nem rendelkeznek el�rus�t� �rt�kes�t�si terhel�ssel, de folyamatos d�jaik magasabbak, mint az A oszt�ly� r�szv�nyek �ltal felsz�m�tott d�jak. Az els� egy f�gg� halasztott �rt�kes�t�si terhel�s (CDSL), amelyet a befektet�k az alapr�szek visszav�lt�sakor fizetnek - b�r ha el�g hossz� ideig tart egy alapot, akkor a d�jak 0% -ra cs�kkenthet�k. A m�sodik a magasabb 12b-1 d�j. Tegy�k fel, hogy 20.000 doll�rt v�s�rol egy B-oszt�ly� alapb�l. Minden 20.000 doll�r megjelenik a fi�kj�ban, de az alapkezel� az el�rus�t�nak fizet�si megb�z�st fizet. Hogy kiegyenl�tse ezt a jutal�kot, minden �vben a k�vetkez� 10 �vre az alapkezel� levonja a magasabb k�lts�geket a sz�ml�j�r�l.
• C-oszt�ly�a r�szv�nyek gyakran rendelkeznek egy els� �ves CDSL-lel, valamint a legmagasabb 12b-1-es d�jakkal.

Nem jutal�kos r�szv�nyoszt�lyok

• �Nem teherforr�sok�sok p�nz�gyi szolg�ltat� c�g k�n�lja, mint p�ld�ul a Vanguard, a Dimensional Fund Advisors, a T. Rowe Price �s m�sok. Nincs jutal�kuk vagy 12b-1 d�juk.
• Oszt�ly LW�(terhel�sekt�l eltekintve) r�szv�nyek A oszt�ly� r�szv�nyek, eltekintve a felmond�st�l. A 12b-1 d�j tov�bbra is �rv�nyes.
• F oszt�ly�r�szv�nyek nem fizetnek jutal�kot, �s lehetnek nem terhel�s vagy terhel�s-elenged�s. Ezeket ink�bb csak d�jk�teles tan�csad�k javasolj�k, mint az �rt�kes�t�k.

Van n�h�ny m�s t�pus� befektet�si alap. Az I. oszt�ly� r�szv�nyeket gyakran int�zm�nyi befektet�k haszn�lj�k, az R oszt�ly �s az 529-es r�szv�nyek gyakran a 401 (k) �s az oktat�si 529-es sz�ml�kon jelennek meg. Ha van ilyen v�laszt�si lehet�s�ged ezen alapt�pusok k�z�tt, fontolja meg a nem terhel�ses �s alacsony kiad�si ar�ny� alapokat.

A d�jak hat�sa a visszat�r�shez

Ahhoz, hogy jobban meg�rts�k a k�l�nb�z� r�szv�nyoszt�lyokat �s d�jakat, vegy�k fontol�ra az American Funds 'Growth Fund of America-t, a v�llalat egyik legnagyobb befektet�si alapj�t. Ennek az alapnak 18 m�dja van befektetni. �t r�szv�nyoszt�ly a lakoss�gi �gyfelek sz�m�ra, nyolc nyugd�jas sz�ml�ra van tervezve, mint p�ld�ul a 401 (k) s, �t pedig 529 oktat�si sz�ml�n.

A d�jak az alapokt�l ak�r 4% -ig terjednek. Ez az egyetlen k�l�nbs�g az alapok k�z�tt - �s hatalmas hat�ssal lehet a fi�kj�ban szerepl� �sszegre. A legalacsonyabb kiad�sokkal rendelkez� alapok a legmagasabb hozam�ak, a legmagasabb k�lts�gekkel �s jutal�kokkal rendelkez�k pedig a legalacsonyabb hozamokkal rendelkeznek.

Az al�bbi grafikon azt mutatja, hogy a d�jak mennyit fogyasztanak a befektet�k �sszes�tett hozam�hoz az �t k�l�nb�z� kiskereskedelmi befektet�si oszt�ly eset�ben. Ebben a hipotetikus esetben minden alapt�pus �vente 8% -os hozamot �rt el minden �vben egy 10 �ves id�szak alatt. Minden sz�zal�k a befektetett �sszegb�l sz�rmazik.

Alap t�pusa	R�szar�ny (%)	El�ls� terhel�st (%)	Halasztott terhel�s (%)	12b-1 d�j (%)	Befektetett �sszeg ($)	10 �ves egyenleg ($)	Az elad� �s a c�g teljes d�jai ($)
Nincs teher	0.43				20,000	41,490	0
A bet�lt�s lemondott	0.70			0.25	20,000	40,460	1,030
Oszt�ly	0.65	5.75		0.24	20,000	38,312	3,178
B oszt�lyban	1.40		5.00	1.00	20,000	37,897	3,593
C oszt�ly�	1.45		1.00	1.00	20,000	37,719	3,770

�bra: Michael Chamberlain, a Morningstar d�jadatok felhaszn�l�s�val

�sszef�rhetetlens�g

Mi�rt fizethetne jutal�kot egy bet�lt�tt befektet�si alapra, ha a nem terhel�ses aj�nlat magasabb megt�r�l�st eredm�nyez?

Mivel a befektet� nem v�lasztja meg, hogy melyik befektet�si oszt�lyt v�s�rolja meg; a br�ker nem. A p�nz�gyi szolg�ltat� c�gek azt mondj�k, hogy a k�l�nb�z� r�szv�nyoszt�lyok elt�r� "el�nye �s h�tr�nya", �s a fogyaszt� feladata, hogy kiv�lassza, mi a legjobb �rdek�k. De a br�kerek ritk�n mutatj�k be az �sszes r�szv�nyoszt�lyt a befektet� sz�m�ra. Ez nyilv�nval�an �sszef�rhetetlens�g a befektet�k sz�m�ra a legjobban �s a br�ker sz�m�ra a legjobbak k�z�tt.

A fogyaszt� �vatos

Csak d�jmentes tan�csad�k�nt csak nem terhel�si alapokat aj�nlok. Azonban sok br�ker eladja a befektet�seket, mert nagyobb bev�teleket gy�jtenek jutal�kokat �s marketingd�jakat, mint objekt�v befektet�si tan�csokat adnak.

A befektet�knek tiszt�ban kell lenni�k a k�l�nb�z� r�szv�nyoszt�lyokkal �s a hozz�juk kapcsol�d� d�jakkal, valamint a potenci�lis �sszef�rhetetlens�ggel, ha egy br�ker aj�nl�st tesz, amely jutal�kot ny�jt. Egyszer�en fogalmazva, a befektet�k jobban tudnak dolgozni olyan tan�csad�val, aki objekt�v tan�csokat ny�jt, �s nem terheli �s alacsony k�lts�g� befektet�si alapokat aj�nl.

Ha seg�ts�gre van sz�ks�ge a legalacsonyabb k�lts�g� megoszt�si oszt�ly megtal�l�sa �rdek�ben, forduljon egy hiteles p�nz�gyi tervez�h�z, aki nem �rt�kes�t semmilyen term�ket. Ha ilyen tan�csad�t szeretne keresni, akkor l�pjen kapcsolatba a Garrett Planning Network vagy a Personal Financial Advisors Nemzeti Sz�vets�g�vel.

Michael Chamberlain, A CFP tulajdonosa Chamberlain P�nz�gyi tervez�s �s gazd�lkod�s, egy d�jk�teles c�g, amelynek irod�i Santa Cruzban, Sacramento �s Campbell, Kalifornia.

K�p iStockon kereszt�l.