Hi�nyzik a megtakar�t�s?

Emelje fel a kez�t, ha valaha megpr�b�lta l�trehozni egy v�szhelyzeti alapot, majd felhagyott egy v�ratlan k�lts�ggel, �s mindent elmentett, amit mentett.

Ha te vagy az, akkor val�sz�n�leg r�sze az amerikaiak 47% -�nak, akik a k�zelm�ltban azt mondt�k a Federal Reserve-nak, hogy nem fognak k�pesek v�ratlan 400 doll�ros k�lts�geket fizetni an�lk�l, hogy hitelt vagy valamit eladn�nak. N�h�nyan azt mondt�k, hogy egy�ltal�n nem tudj�k felvenni a p�nzt.

Ez a Fed-statisztika arra k�sztette a k�zelm�ltbeli Atlantic magazin t�rt�net�t, "A k�z�poszt�lybeli amerikaiak titkos sz�gyene". Ebben a szerz� Neal Gabler bevallja, hogy az egyik a sok ember, aki fizet�sk�ptelenn� v�lik, annak ellen�re, hogy "szil�rd k�z�p- vagy ak�r id�, fels� k�z�poszt�lybeli j�vedelem ", ahogy mondja.

A darab t�bb ezer megjegyz�st gy�jt�tt �ssze - sokan k�z�l�k, elker�lhetetlen�l, a Gabler sz�mos l�p�seire �s rossz d�nt�seire �sszpontos�tva.

Az emberi term�szet azokra �sszpontos�t, mint a k�vetkez�k�ppen: "L�sd, okosabb vagyok, mint �. Rossz dolgok nem fognak megt�rt�nni velem. "De a megszor�t�s�val kapcsolatos hib�i, mint p�ld�ul a kis 401 (k) lef�l�z�se a l�nya esk�v��rt fizet�se �s a feles�ge s�t�tben tart�sa a p�nzhelyzet�k miatt, azzal a kock�zattal j�r, hogy hi�nyzik a nagyobb k�p,:

Amikor a j�vedelmek n�vekszenek, a p�nz�gyi neh�zs�gek vissza�ll�thatj�k �nt. Amikor a j�vedelmek �s a gazdags�g zsugorodik, a hib�k elt�veszthetik az �let�t.

Nem sz�m�t, hogy �rtatlan �ldozat vagy-e, vagy ha katasztr�f�t h�vt�l �ssze egy sor rossz v�laszt�si lehet�s�ggel. Mi v�ltozott, mennyivel rosszabb a v�ls�g, amikor a gazdas�gi szelek az arcodon vannak.

Mi m�s most?

A m�ltban n�h�ny ember m�g a j� id�kben is lefel� mozgott. B�rki, aki fogyat�koss� v�lt vagy elvesztette a munk�j�t a k�z�pv�rosi �letben, l�thatta, hogy j�vedelme mer�l fel, �s soha nem t�r vissza.

De ezekben a napokban nem csak az egy�nekr�l besz�l�nk, akik szembes�lnek a cs�kken� p�nz�gyi kil�t�sokkal. T�bb milli� emberr�l besz�l�nk, az eg�sz oszt�lyokr�l - bele�rtve a k�z�poszt�lybeli maradv�nyokat is.

Az Egyes�lt �llamokban a medi�n j�vedelem 1999-ben �rte el a cs�cspontj�t, �s a n�psz�ml�l�si iroda szerint m�g vissza kell t�rnie. Az �tlagos vagyon, a medi�n nett� �rt�kkel m�rve, 1998 �ta 21% -kal esett vissza, a Fed felm�r�s�r�l a fogyaszt�i p�nz�gyekr�l 2014 szeptember�ben kiadott infl�ci�s adatok szerint.

Amikor 15 �v m�lva az orsz�g nagy r�sze jelent�sen szeg�nyebb, akkor nem lehet az amerikaiak p�nz�gyi t�r�kenys�g�t hib�snak tartani a rosszul tartott latte-szok�sok miatt, vagy ak�r a l�nyok esk�v�j�n t�l.

Teh�t egy�tt �rzem magam Gabler azon �rvel�s�t, hogy nem szabad megszabadulni a fizet�s-fizet�s-ellenõrz�s ciklus�t�l, hogy "az elsõdleges oka, hogy sokan nem tudunk megmenteni egy esõ napot, hogy folyamatos viharban �l�nk." folytatja a v�ratlan kiad�sok sz�m�t, nagy �s kicsi, majd id�z egy New Yorker-rajzot: "Azt hitt�k, hogy durva folt volt, de kider�lt, hogy az �let�nk."

Ha ez olyan rossz, hogy lehet megmenteni az anyagot?

A l�nyeg az, hogy nem kell annyit megtakar�tania, hogy nagy k�l�nbs�get tegyen.

A k�zelm�ltban megjelent Urban Institute tanulm�ny szerint a kis �sszegek - a 250 doll�r �s a 749 doll�ros tartom�ny k�z�tt - cs�kkenthetik az alacsonyabb j�vedelm� csal�dokat a neh�zs�gekb�l a j�vedelemcs�kken�s ut�n. Az ezzel a megtakar�t�ssal rendelkez� csal�dok 28% -kal kev�sb� val�sz�n�, hogy elmulasztj�k a lak�st�mogat�st, 24% -kal kisebb val�sz�n�s�ggel hi�nyoznak a k�z�zemi kifizet�sek, �s 78% -kal kisebb val�sz�n�s�ggel kilakoltatj�k �ket, mint a 250 doll�rn�l kevesebbet megtakar�tott csal�dok. Nem meglep�, hogy min�l magasabb a bev�tele, ann�l t�bb megtakar�t�sra van sz�ks�g ahhoz, hogy elszigetelje mag�t a hi�nyz� kifizet�sekb�l vagy a kiutas�t�sb�l. A V�rosi Int�zet kutat�i azt becs�lik, hogy legal�bb 2000 doll�rt kell elk�l�n�teni�k egy k�zepes j�vedelm� csal�dt�l e neh�zs�gekb�l �s legal�bb 5000 doll�r�rt egy magasabb j�vedelm� csal�d sz�m�ra.

Ezek nem kis �sszegek, k�l�n�sen az embereknek a semmib�l kiindulva. A megtakar�t�s azonban nem kev�sb� fontos, mert egyre nehezebb� v�lik. Ha nem sz�m�thatsz emel�sre, vagy egyenletes fizet�sk�ptelens�gre, hogy meg�vja mag�t, ann�l t�bbet kell megtakar�tani.

Hogyan lehet (re�lisan) menteni?

Hogy a vil�gon csin�lod? �n:

Megj�solni a kisz�m�that�s�got.�Sok olyan k�lts�g, amit Gabler (�s m�sok) v�ratlanul h�vnak, val�j�ban nagyon kisz�m�that�. A lak�sok �s az aut�k jav�t�sra szorulnak. Ha foga van, akkor fogszulata van. A h�zi�llatoknak el kell menni�k az �llatorvoshoz. Stb.

El�fordulhat, hogy nem tudja pontosan megj�solni, hogy mire fog fizetni, de a m�ltb�li tapasztalatok vagy ak�r az �ltal�nos h�velyk�szletek alapj�n becsl�sek - p�ld�ul az �ves jav�t�sok �s karbantart�sok lak�sv�s�rl�si �r�nak 1% -�nak 2% -a - el�g k�zel juthat hozz�. Rengeteg �rtelme van, hogy el�sz�r ezt a p�nzt f�lretessz�k, �s �lj�nk a marad�kn�l, mint hogy a j�vedelm�nek 100% -�t �lj�k, �s minden alkalommal, amikor elker�lhetetlen�l megt�rt�nik.

Kezdje kicsi.�Az 500 doll�ros megtakar�t�si c�l j� els� l�p�s. Ha eladhatsz valamit, vagy haszn�lhatsz egy sikert, hogy elinduljon, remek. Ellenkez� esetben rendszeresen j�rjon be a kis hozz�j�rul�s; v�g�l felvesznek.

Hat�rozza meg a "v�szhelyzetet".�Ha beugrik a megtakar�t�saiba minden alkalommal, amikor a foly�sz�ml�ja f�st�n van, vagy amikor meg�rdemli a kezel�st, a p�nz nem lesz ott, ha t�nyleg sz�ks�ge van r�.

Ragaszkodj hozz�.�A ment�s nem valami, amit egyszer csin�l. Tov�bbra is megy, �s ha a k�lts�gek cs�kkentik a megtakar�t�sait, akkor a pihen� �jj�sz�let�s�re �sszpontos�t.M�g miut�n elszakadt�l a fizet�sr�l-fizet�sr�l sz�l� �letre, tov�bbra is megmented, f�ggetlen�l att�l, hogy mekkora lesz a p�nz�gyi rugalmass�god.

Majdnem mindenki megmenthet valamit

Mindig olyan emberek lesznek olyan rem�nytelen p�nz�gyi helyzetekben, amelyeket nem tudnak megmenteni. Sokan jobban lenn�nek, ha valamilyen ad�ss�gcs�kkent�st ny�jtanak be, p�ld�ul a cs�d�t - felt�telezve, hogy megtal�lj�k a p�nzt, hogy �j beindul�st �rjenek el.

De a legt�bb ember ezt megteheti.

Kezdj�k a gazdas�gi l�tra alj�n. Az a gondolat, hogy a szeg�nyek nem tudnak megmenteni, egy olyan m�tosz, amelyet a vil�g minden t�j�r�l megc�foltak a kutat�sok, mondja Gail Hillebrand, a fogyaszt�i oktat�s oktat�ja �s elk�telezetts�ge a fogyaszt�i p�nz�gyi v�delmi iroda sz�m�ra.

"�lland�an bebizonyosodott, hogy [a szeg�nyek] megtakar�that�k �s c�lokat tudnak fel�ll�tani" - mondta Hillebrand a k�zelm�ltban a chicag�i p�nz�gyi �r�stud�s cs�cstal�lkoz�j�n. "A gazdas�gi spektrumon kereszt�l, ahol indulsz, a p�nz�gyi k�pess�gekkel kapcsolatos k�pess�gek jav�thatj�k �let�t, �s ez mag�ban foglalja a megtakar�t�st is."

Ami a legjobban sz�m�t, nem a j�vedelme vagy az �let k�r�lm�nyei, hanem a d�nt�s megment�se �s k�vet�se.

A megtakar�t�si cselekm�nynek sokkal t�bb az a teend�je, amennyit az �let�ben felhalmoz, mint a bev�teleid, a v�letlenszer� esem�nyek, amelyek veled vagy ak�r az �n �ltal v�lasztott befektet�sekhez kapcsol�dnak, a k�zgazd�szok, Steven Venti �s David Wise, a National Gazdas�gi Kutat� Iroda.

Azt tal�lt�k, hogy n�h�ny alacsony j�vedelm� ember hattag� f�szektoj�st gy�jt�tt �ssze, m�g egyesek magas j�vedelmekkel nem rendelkeztek semmi. Nagy k�l�nbs�gek voltak abban, hogy a hasonl� j�vedelm�ek mennyire siker�lt felhalmoz�dni, de �sszess�g�ben a gazdags�g k�l�nbs�geinek nagy r�sze ahhoz kapcsol�dott, hogy az emberek megtakar�tott�k-e �s mennyit.

Nem "egy �s nem"

Amikor a r�vid t�v� megtakar�t�sokr�l van sz�, fontos megjegyezni, hogy ez nem egy "egy �s k�sz" d�nt�s. �nnek folyamatosan fel kell t�ltenie ezeket az alapokat.

Amikor az aut�jav�t�s vagy a vet�lyt�rsa kiszabad�tja a v�szhelyzeti p�nzt�rat, els�bbs�get biztos�t az alap �jb�li l�trehoz�s�hoz. Ez az "�bl�t� �s ism�tl�d�" r�sz a megtakar�t�sok, hogy sok ember hi�nyzik, �s ez arra k�szteti �ket, hogy adjon fel egy v�szhelyzeti alap - annak ellen�re, hogy az alap pontosan azt, amit kellett volna, a p�nz, amikor sz�ks�g�k van.

A ment�s nem �rtelmetlen, m�s sz�val. Ezekben a napokban elengedhetetlen. Ez �ll a k�ztetek �s a p�nz�gyi sokkokkal, amelyek elk�ldhetik �let�t egy csom�pontra.

Liz Weston a Investmentmatome, a szem�lyes p�nz�gyek weboldal�nak szerkeszt�je �s a "Your Credit Score" szerz�je. E-mail: [email protected]. Twitter: @lizweston.