Mi�rt f�lek a nagyfrekvenci�s keresked�k a c�p�kt�l?

A High Frequency Trading (HFT) eset�ben a sebess�g rendk�v�l fontos. N�h�ny milliszekundum t�bb milli� doll�ros nyeres�ges kereskedelmet eredm�nyezhet. Sokkal jobb, ha sokkal gyorsabb, mint megb�zhat�bb a p�nz�gyi adatok tov�bb�t�sa, mert ha a p�nz�gyi adatok gyorsabban jutnak el a versenyt�l, akkor a nagyfrekvenci�s keresked�k sz�m�ra az id� 100 sz�zal�ka gazdag jutalmat keres.

Hogyan befoly�solja a c�p�k mindezt?

HFT: Hogyan m�k�dik

A fejlett algoritmusok �s nagy kapacit�s� nagyg�pes sz�m�t�g�pek nagy mennyis�g� p�nz�gyi adatot kapnak, hogy azonos�ts�k a m�sodperces keresked�si kil�t�sokat, amelyek �ltal�ban �rk�l�nbs�gekkel j�rnak.

A HFT minden olyan technol�gi�t �s sz�m�t�g�pet jelent, amely gyorsabb �s gyorsabb kereskedelmet biztos�t. Ezek a sz�m�t�g�pek t�bb mint t�zezer ezer p�ld�nyt keresnek, t�bb sz�zezer kereskedelemmel. A HFT az amerikai r�szv�nyek 55 sz�zal�k�t teszi ki. Kritikusai vannak, de a keresked�k akkor is nyeres�get tudnak szerezni, ha a biztons�g �rfolyama stagn�l (p�ld�ul a kereskedelmi �rengedm�ny).

�(Elfelejtette, hogy milyen magas frekvenci�j� keresked�s? HFT 101 �cikk.)

Milliszekundum �rt�kes a HFT-ben

Az Egyes�lt �llamok �s az eur�pai HFT c�gek hajland�k nagy �sszegeket kifizetni, hogy a r�szv�nykereskedelem gyorsabb legyen n�h�ny milliszekundal. A nagyfrekvenci�s keresked�k nagy sebess�ggel kapcsol�dnak a nagyv�rosok, p�ld�ul New York, London �s Toki� p�nz�gyi piacaihoz.

A h�lyagos gyors kommunik�ci�s vonal alapjainak megteremt�s�nek k�lts�ge csillag�szati. A sz�loptik�s tengeralattj�r� k�bel ak�r 400 milli� doll�rba ker�l, �s csak arra szolg�l, hogy a magas frekvenci�j� keresked�ket �t milliszekundumig takar�tsa meg - ez egy m�hsz�k sz�rnyas sz�rny�nak ideje. De ezek az ezredm�sok aranyban �rik a s�lyukat.

Mi�rt c�p�k var�zslatos probl�m�kat okoznak a nagyfrekvenci�s keresked�knek?

A c�p�k az�rt jelentenek probl�m�t, mert k�rokat okoznak a k�beleknek, amelyekre a nagyfrekvenci�s keresked�k nagym�rt�kben t�maszkodnak a szakm�k v�grehajt�s�ra. A c�pa-t�mad�s a keresked� sz�m�ra f�lelmetes lehet, mivel a p�nz�gyi adat�tvitel potenci�lis k�sedelmet okoz.

Mi�rt vannak hajlamosak a c�pa t�mad�sokra?

A c�p�k vonzz�k az elektrom�gneses mez�t ezen transzatlanti sz�loptikai k�belek k�r�l. Egy c�pa sz�m�ra a villamos energia jelzi, hogy az �lelmiszer a sarkon van, �s ez az, ami k�s�rt�st �rez e nagy halat, hogy egy harap�st vegyen. Ha �gy teszik, a c�p�k sok k�rt okoznak.

Az �tlagos k�beljav�t�s sok munka, �s nagyon k�lts�ges is, mivel a sz�ml�k meghaladj�k a 150 000 doll�rt. A jav�t�si munka inherens kock�zattal j�r, technikailag �sszetett. Amellett, hogy a k�beleket els�k�nt megkenik, a c�p�k megpr�b�lnak ugyanezt tenni a jav�t�si munka befejez�sekor. A c�p�k megfigyelik az elektromos mez�t, �s eljutnak az �tlethez, hogy a k�belek vagy szomor� halak vagy azokat is tartalmazz�k.

T�bb mint a jav�t�si sz�ml�k, a kihagyott lehet�s�gek miatt a keresked�s le�llt val�ban f�jt a magas frekvenci�j� keresked�k. Sz�les�ti azokat a milli�kat, amelyeket a HFT c�gek gyorsabb k�belek fejleszt�s�re ford�tanak, hogy hozz�f�rjenek az ultragyors keresked�si adatokhoz.

A c�p�k m�r nem fenyegetnek?

Az els� alkalommal, amikor a "c�pa-probl�m�t" azonos�tott�k, 1985-ben, amikor a c�pa fogait egy Kan�ri-szigetek k�zel�ben l�v� pr�ba-k�belbe helyezt�k. Azonban k�s�bb kider�lt, hogy a r�g� c�p�k megakad�lyozhat�ak egy sor kett�s r�teg ac�lszalaggal.

A c�pa-t�mad�sok elker�l�s�nek legjobb m�dja annak biztos�t�sa, hogy a sz�loptik�s k�belek ne legyenek sek�ly vizekbe (kevesebb mint egy m�rf�ld m�lys�gig). M�g akkor is, ha ilyen helyzetben vannak elhelyezve, ha ac�lba burkolj�k vagy t�bb l�bat temetnek a homokba, megakad�lyozza a c�p�k vonz�d�s�t. A j� dolog az, hogy a nagyfrekvenci�s keresked�k biztosak lehetnek abban, hogy a sz�loptikai k�bel c�pa t�mad�sa ritkas�g ezekben a napokban.

A c�pa t�mad�s kisz�m�thatatlans�ga tov�bbra is fenn�ll

Term�szetesen m�s, potenci�lisan nagyobb vesz�lyt jelentenek a transzatlanti k�belekre, mint p�ld�ul a term�szeti katasztr�f�k �s a sz�ls�s�ges id�j�r�si esem�nyek: f�ldreng�sek, vulk�nok, haj�horgonyok, horg�szbotok �s d�b�rg� gerincek. A c�pa-t�mad�sok velesz�letett vesz�lye m�g egy olyan kisz�m�thatatlans�got eredm�nyez, amely hirtelen rettegett kudarcokat okozhat a kommunik�ci�s vonalakban.