Az FCC j�v�hagyja a nett� semlegess�g szab�lyait

A Sz�vets�gi Kommunik�ci�s Bizotts�g cs�t�rt�k�n j�v�hagyta az internetes t�rt�nelmi �j szab�lycsomagot, amelyet mindenki sz�m�ra egyenl� �s ny�lt hozz�f�r�s biztos�t�s�ra terveztek.

A "nett� semlegess�g" mellett a 3-2-es szavaz�s biztos�tja a bizotts�g sz�m�ra a webes hozz�f�r�st, mint k�z�zemi rendszert, hiszen t�rt�nelmileg a r�di�t, a telefont �s a k�belt.

A szab�lyok szerint a szolg�ltat�k, akik ellen�rzik az internethez val� hozz�f�r�st, nem tilthatj�k meg a jogi tartalmat, tilthatj�k meg a t�rv�nyes forgalmat, illetve nem hozhatnak l�tre "gyors s�vokat", amelyek gyorsabban forgatj�k a webhelyeket, mint m�sok.

"Az amerikaiak �sszer�en elv�rj�k �s meg�rdemlik az internetet, amely gyors, tisztess�ges �s nyitott" - mondta Tom Wheeler eln�ke. "Ma m�r megkapj�k, amit �rdemelnek: er�s, v�grehajthat� szab�lyok, amelyek biztos�tj�k az internet folyamatos nyit�s�t, most �s a j�v�ben is."

A szavaz�s p�rtvonalak ment�n zajlott, Wheeler �s k�t demokrata k�pvisel� szavaztak a szab�lyok mellett �s a bizotts�g k�t republik�nus tagj�n�l szavaztak.

A szab�lyok szinte biztosan megk�rd�jelezhet�k a b�r�s�gon, ahol sorsuk nem egy�rtelm�. A Bizotts�g �ltal kor�bban elfogadott, kev�sb� korl�tozott nett� semlegess�gi szab�lyokat a sz�vets�gi fellebbviteli b�r�s�g hozta ki tavaly.

"A b�r�s�gok v�gs� soron d�ntik el a sorsa sors�t" - mondta egy republik�nus Ajit Pai biztos. - A vitarendezõk most m�r t�rv�nytiszt�tanak.

N�h�nyan ezek k�z�l a legfontosabbak lehetnek a k�belek �s a t�vk�zl�si v�llalatok - p�ld�ul a Comcast, a Verizon, a Time Warner Cable, az AT & T �s a Charta -, amelyek internetszolg�ltat�k�nt is m�k�dnek, �s t�bb milli� doll�rt k�lt�ttek az �j FCC szab�lyok ellen.

Az ellenfelek azzal �rveltek, hogy a Bizotts�gnak nincs sz�ks�ge a szabad internet fel�gyelet�re, �s hogy a szolg�ltat�knak joguk van arra, hogy gyorsabb szolg�ltat�st ny�jtsanak a magasabb fizet�s�rt, ha szabad gazdas�gban akarnak.

Pai azzal �rvelt, hogy a webes korm�nyzati fel�gyelet magasabb �rakat, lassabb sebess�geket, kevesebb innov�ci�t �s kev�s lehet�s�get k�n�l a fogyaszt�k sz�m�ra. � �s m�sok azt is elmondt�k, hogy az internetes szolg�ltat�snak egy seg�dprogram l�trehoz�sa sz�mos �j �llami �s sz�vets�gi ad�t �s d�jat eredm�nyezhet, b�r a szab�lyok szerint nem sz�nd�koznak "�jabb ad�kat vagy d�jakat el��rni, javasolni vagy enged�lyezni".

Barack Obama eln�k az Uni� �llam�nak c�m�ben "szabad �s nyitott internetet" k�rt. Tavaly javasolta az FCC-nek, hogy az internetes hozz�f�r�st seg�dprogramk�nt oszt�lyozza.

A szab�lyok egyform�n �rv�nyesek a mobil web haszn�lat�ra.

Doug Gross szem�lyi �r�, aki szem�lyes p�nz�gyeket fed le Investmentmatome . K�vesse �t a Twitteren @doug_gross ��s tov�bb Google+ .

K�p iStockon kereszt�l.