Munkav�llal�i �tmutat�: Hogyan r�szes�ljenek a v�llalat r�szv�nyeiben?

Tartalomjegyzék:

Aj�nlott forr�sok

Laura Tanner, PhD, CFP

Tudjon meg t�bbet a Laura honlapj�r�l K�rjen tan�csad�t

Ez az els� cikk egy sor hozz�sz�l�s arr�l, hogyan r�szes�ljenek a saj�t t�ke a c�g.

A c�l az, hogy seg�tsen meg�rteni a hossz� t�v� �szt�nz� (LTI) terv�nek r�szleteit, �s felhatalmazza �nt arra, hogy t�j�kozott d�nt�seket hozzon arr�l, hogy mik�nt �lvezheti az �n r�szv�nytulajdon�ban val� r�szesed�s�t. A "Smart but Clueless About Money" blog c�me egy kor�bbi kutat�i tapasztalatb�l sz�rmazik, ahol n�h�ny koll�g�m, akik intelligensek �s j�l k�pzettek voltak, elk�pr�zt�k terveiket. Ha �gy �rzed, nem vagy egyed�l.

1. r�sz: A t�rsas�gi t�ke alapjai

A "Shark Tank" t�v�m�sorban a v�llalkoz�k �zleti koncepci�jukat a befektet�k egy csoportj�ba helyezik, azzal a c�llal, hogy p�nzt szerezzenek a v�llalkoz�suk �p�t�s�hez. Mit tesznek vissza a befektet�k? R�szleges tulajdonjogot szereznek a v�llalatn�l (vagyis a m�lt�nyoss�gban), �s lehet�s�get kapnak arra, hogy r�szt vegyenek annak n�veked�s�ben (vagy kudarcban). Vannak k�ny�rtelen, gyors t�zel�ssel kapcsolatos t�rgyal�sok a befektet�k r�sz�r�l a t�ke �sszeg�r�l. Ennek az az oka, hogy a befektet�k jelent�s felfel� ir�nyul� potenci�llal rendelkezhetnek.

Ha olyan c�gn�l dolgozik, amely hossz� t�v� �szt�nz� tervet k�n�l (amely mag�ban foglalhatja a r�szv�nyopci�kat vagy a korl�tozott t�zsdei t�mogat�sokat) az �n el�nyeinek csomagjak�nt, akkor is profit�lhat a v�llalat siker�t�l. Azonban, a befektet�k a "Shark Tank", akkor keresnek t�ke a t�rsas�gban a munkaer�, hanem a befektet�s a p�nz. R�ad�sul val�sz�n�leg fizet�st kapsz, �s a v�llalati �llom�ny b�nusz.

A hossz� t�v� �szt�nz� tervek �ttekint�se

Az LTI-tervek (m�s n�ven saj�t t�ke-kompenz�ci�) r�sze az egyes v�llalatok �ltal az alkalmazottak vonz�s�ra, jutalmaz�s�ra �s megtart�s�ra haszn�lt el�ny�k csomagja. Ezek a tervek kedvelik az olyan kezd� v�llalkoz�sokkal szemben, akik p�nzhi�nyban vannak (mint a "Shark Tank" v�llalkoz�k). Ahelyett, hogy kock�zatit�ke-alapjaikat a nagyteljes�tm�ny� fizet�sekre ford�tja, ezt a p�nzt haszn�lja az �zlet �p�t�s�hez �s a munkav�llal�i t�ke megteremt�s�hez a t�rsas�gban, a szer�nyebb fizet�s mellett. A m�r t�bb c�gn�l fogj�k haszn�lni az LTI terveit, hogy versenyk�pesek maradjanak, �s vonzz�k �s megtarts�k a legjobb embereket.

A r�szv�nykompenz�ci� t�pusai k�z� tartoznak az opci�s (�szt�nz� (ISO) �s nem min�s�tett (NQSO)), korl�tozott r�szv�nyek, korl�tozott r�szv�nyegys�gek (RSU), �llom�nyi �rt�kel�si jogok (SAR), munkav�llal�i r�szv�nyv�s�rl�si tervek (ESPP) �s teljes�tm�nyr�szv�nyek. A r�szv�nyopci�k kompenz�ci�j�nak leggyakoribb form�i a r�szv�nyek, a korl�tozott r�szv�nyek �s az RSU-k.

A munkav�llal�i r�szv�nyopci�k �s a t�mogat�sok �ltal�ban a munkaviszony idej�n �llnak rendelkez�sre, a k�vetkez� �vekben tov�bbi jutalomk�nt b�nuszk�nt �s a munkav�llal�k megtart�s�ra (a megszolg�l�si k�vetelm�nyek miatt).

megszolg�l�si

A k�ny�rg�s az egyik m�dja a v�llalatnak, hogy �szt�n�zze a folyamatos foglalkoztat�st vel�k - azaz "arany bilincset". Meg kell felelnie bizonyos krit�riumoknak ahhoz, hogy jogosultak legyenek a r�szv�nyopci�k �s a t�mogat�sok k�zvetlen tulajdonjog�ra. A felt�telek �ltal�ban a munkav�gz�s id�tartam�n alapulnak. Vesting �temterveket lehet rangsorolni (p�ld�ul: 25% esk�v�k �vente n�gy �vre) vagy szikla (p�ld�ul: minden opci� vagy t�mogat�si mell�ny 3 �v ut�n). A magasabb szint� alkalmazottak eset�ben a megszolg�l�s alapja a teljes�tm�ny (p�ld�ul a v�llalati r�szv�ny�rral m�rve).

A j�v�beni �ll�shelyek t�bb r�szletet tartalmaznak a k�l�nb�z� t�pus� r�szv�nykompenz�ci�r�l, az ad�tervez�sr�l �s a sikeres strat�gi�kr�l az �n LTI-terv�nek kezel�s�ben.