Az arizonai di�kok t�bb mint az amerikai �tlag a di�khitelekn�l

Az arizonai f�iskol�k �s egyetemek hallgat�i az orsz�gos �tlagn�l magasabb ar�nyban lemondanak a hallgat�i hitel�kr�l, az Egyes�lt �llamok Tansz�k�nek Tanulm�nya szerint.

A tanulm�ny meg�llap�totta, hogy az ausztr�liai posztgradu�lis iskola hallgat�inak 14% -a, akik 2013-ban kezdt�k meg a hitelek kifizet�s�t, a visszafizet�s harmadik �v�ben nem teljes�tettek. Az arizoniai nemfizet�si r�ta a hetedik legmagasabb szintre �llt a nemzetben.

Az Egyes�lt �llamok �ltal�nos nemfizet�si ar�nya 11,3% volt. (L�sd az �sszes 50 �llapot alap�rt�keit.)

A tanulm�ny t�bb mint 6000 k�z�pfok� iskol�t �s arizonai 98-at, k�zt�k mag�n-, k�zv�llalkoz�i �s tulajdonosi (profit) iskol�kat vizsg�ltak. Az �llami beavatkoz�sn�l a legnagyobbak k�z�l az alap�rtelmezett ar�nyok a k�vetkez�k voltak:

• Rio Salado K�z�ss�gi F�iskola: 22,4%.
• University of Phoenix: 13,3%.
• A Grand Canyon Egyetem: 9,2%.
• Arizona �llami Egyetem: 6,9%.
• Arizonai Egyetem: 5,6%.

(Kattints ide a statisztikai adatok sz�vets�gi adatb�zis�nak keres�s�hez iskola, v�ros vagy �llam szerint.)

Az orsz�gos, nyilv�nos k�z�ss�gi koll�giumok �tlagos fizet�si k�sedelmi kamata 2013-ra 18,5% volt, �s a v�dett iskol�k 15% -on voltak. A n�gy�ves �llami f�iskol�k eset�ben az �tlagos ar�ny 7,3% volt, a n�gy�ves mag�niskol�k pedig 6,5% volt.

A k�z�ss�gi koll�giumok, a szakiskol�k �s a profitorient�lt f�iskol�k alap�rt�ke �ltal�ban magasabb, mivel a kor�bbi di�kok kev�sb� val�sz�n�ek a tanulm�nyaik befejez�s�re, vagy a j�vedelem n�vel�s�re, �s gyakran nem tudnak l�p�st tartani a hitelek kifizet�s�vel. jelent�st a Brookings Papers on Economic Activity c�m� dokumentumban.

>> T�BB:�Di�khitel-alap�rtelmez�s: Mit jelent �s hogyan kell kezelni?

Az �j jelent�s r�szletesen megvizsg�lja az �tal�nyd�jakat, de nem felt�tlen�l mutatja meg teljes k�pet a hallgat�k ad�ss�gterheir�l. M�g a besz�mol� egy pillanatk�pet k�sz�t a hitelfelvev�kr�l, akik a visszafizet�si f�zisuk els� h�rom�ves id�szak�ban vannak, nem veszi fel azokat, akik a visszafizet�s visszavon�s�t k�vetelik, am�g a h�rom�ves m�r�si id� lej�r.

Scottsdale p�nz�gyi tan�csad�ja: Visszafizetni a hiteleket, de megtakar�t�sokat is megtakar�tani

A f�iskolai v�gzetts�g�ek �tlagosan t�bbet keresnek, mint azok, akiknek csak egy k�z�piskolai diploma van. 2014-ben a fiatalabb feln�ttek �tlagos j�vedelme 49,900 doll�r volt, szemben a 30 000 doll�rral a k�z�piskolai v�gzetts�ggel, az Orsz�gos Oktat�si Statisztikai K�zpont szerint.

Azonban a t�lzott hallgat�i hitelek ad�ss�ga jelent�s terhet jelent sok amerikai sz�m�ra. Jelent�sen g�tolhatja a hitelfelvev�k p�nz�gyeit az�ltal, hogy n�veli az �ltal�nos ad�ss�gterheket, �s p�nzbe ker�l, amelyet a jelz�loghitelek, a nyugd�jaz�s �s m�s hossz� t�v� befektet�sek sz�m�ra felhaszn�lhat. A hallgat�i hitelek teljes �llom�nya j�niusa �ta 1,36 billi� doll�r volt, a Federal Reserve Board szerint 2011-ben 961 milli�rd doll�r volt.

Arra k�rdezt�k Adam Harding, az arizoni sz�khely� p�nz�gyi tan�csad� Scottsdale-t, arr�l, hogy a csal�dok mik�nt integr�lhatj�k a hallgat�i hiteleket p�nz�gyi �let�kbe.

Hogyan lehet a di�kok �s a csal�dok meggy�z�dni arr�l, hogy k�lcs�n�k j� befektet�s a j�v�j�kben?

Annak meg�llap�t�sa �rdek�ben, hogy a hallgat�i hitelek b�lcs befektet�snek min�s�lnek-e, megfontolj�k a hallgat� karrierlehet�s�g�t �s j�vedelempotenci�lj�t, majd m�rlegelj�k ezeket a k�lcs�n�k teljes hat�s�val szemben. A csal�doknak azt is fontol�ra kell venni�k, hogy a hallgat�k lemondjanak a j�vedelemr�l, ha n�gy�ves k�pz�si programba l�pnek, ahelyett, hogy k�zvetlen�l a munkaer�be menn�nek, vagy m�s oktat�si lehet�s�geket, p�ld�ul k�t�ves t�rsult diplom�t vagy szakiskol�t folytatnak.

A hallgat�nak �s a csal�dnak meg kell �rtenie, hogy mennyire val�sz�n� az ad�ss�guk, a havi fizet�sek �s felt�telek, a karrierlehet�s�gek �s a v�rhat� j�vedelem a di�kok fokozat�n, valamint a hallgat�k k�v�nt munkak�r�ben a diplom�sok ir�nti kereslet.

Hogyan befoly�solja a hallgat�i k�lcs�n�k felv�tele a tanul�k j�v�beli p�nz�gyi �let�t?

Mivel a hallgat�i hitelek megegyeznek a visszafizet�si f�zisban, a hozz�adott havi k�telezetts�g is s�rtheti a hitelfelvev� k�sz�t�s�t egy v�szhelyzeti alapon, �s megtakar�thatja a f� c�lokat, p�ld�ul egy el�leget egy h�zban.

A mai foglalkoztat�si helyzet jelent�sen nagyobb forgalomra sz�m�t, mint a kor�bbi id�szakokban, ez�rt egyre fontosabb a munkan�lk�lis�gi id�szakra val� �t�ll�shoz sz�ks�ges v�szhelyzeti alap l�trehoz�sa.

A k�zelm�ltbeli diplom�k bizonytalanul belev�ghatnak a lak�spiacra a k�zelm�ltbeli lak�sbubor�k miatt, vagy az�rt, mert nem akarj�k elk�telezni magukat, hogy hossz� ideig tart�zkodjanak egy helyen. De a jelz�logk�lcs�nk�lts�ggel j�r� ad�kedvezm�nyek miatt szinte mindig t�bbet �rzek, mint egy otthont v�s�rolni, mint b�relni.

Mit kell a sz�l�k �s a di�kok szem el�tt tartani a hallgat�i hitelek felv�telekor?

A jelenlegi ad�t�rv�ny szerint a mag�nszem�lyek �s a h�zas p�rok �vente ak�r 2500 doll�rra cs�kkenthetik a di�khitelek kamatait, a j�vedelemt�l �s a bejegyz�st�l f�gg�en. B�r az ad�ss�gok kifizet�se kem�ny lehet, az ad�z�s ut�ni ad�kkal kapcsolatos kamatfizet�s csak n�veli a terheket.

Ha lehets�ges, igyekezzen megtartani a di�khitel-tartoz�st a k�sz�b�rt�k alatt, ahol az �rdekl�d�s elveszti a levonhat�s�g�t. Az egyik szab�ly az, hogy 2500 doll�rt osztanak a k�lcs�n kamatl�b�val. P�ld�ul, ha a kamatl�b 5%, akkor a $ 2,500-t 0,05-tel egyenl� 50 000 doll�rral. Az ad�ss�g ezen �sszeg alatt tart�sa megtarthatja az �n kamat�t.

Ez a levonhat� kamathat�r �rdekes lehet�s�get k�n�l az olyan emberek sz�m�ra, akiknek az otthona �rt�kes �rt�ket �rt el olyan szinten, amely lehet�v� tenn� sz�mukra a refinansz�roz�st. Lehet, hogy k�pesek fizetni a di�khitelek a refinansz�roz�s �s l�nyeg�ben swap nem mentes hallgat�i hitel ad�ss�g levonhat� jelz�log kamat. Az ad�z�si k�rd�sek bonyolultak, ez�rt k�rjen tan�csot az ad�tan�csad�t�l a d�nt�s meghozatala el�tt.

Adam Harding hiteles p�nz�gyi tervez� �s Adam C. Harding, a CFP alap�t�ja.

�llami hallgat�i hitelek nemteljes�t�si d�jai

�Az 50 �llam a legmagasabb di�khitel-�tal�nyt�l a legalacsonyabbig rangsorolt.

Rangsor	�llapot	A di�khitelek sz�zal�kos mulaszt�sa
1.	�j-Mexik�	18.9
2.	Nyugat-Virginia	16.2
3.	Kentucky	15.5
4.	Mississippi	14.6
5.	Indiana	14.2
6.	Florida	14.1
7.	Arkansas	14
8.	Arizona	14
9.	Wyoming	14
10.	Oregon	13.7
11.	Ohio	13.6
12.	d�l Karolina	13.2
13.	Nevada	12.7
14.	Texas	12.6
15.	Oklahoma	12.5
16.	South Dakota	12.3
17.	Louisiana	12.3
18.	Alabama	12.2
19.	Gr�zia	12
20.	Iowa	11.9
21.	Michigan	11.8
22.	�szak-Karolina	11.6
23.	Alaszka	11.6
24.	Colorado	11.5
25.	Missouri	11.5
26.	Tennessee	11.4
27.	Idaho	11
28.	Kansas	10.7
29.	Washington	10.4
30.	Kalifornia	10.4
31.	Hawaii	10.4
32.	Maine	10.4
33.	Delaware	10
34.	Maryland	9.9
35.	Montana	9.8
36.	Wisconsin	9.6
37.	Illinois	9.4
38.	Pennsylvania	9.2
39.	Virginia	9.1
40.	Utah	9.1
41.	New Jersey	9
42.	Minnesota	8.8
43.	Connecticut	8.5
44.	Nebraska	8.2
45.	New York	8
46.	Rhode Island	7.9
47.	New Hampshire	7.8
48.	Vermont	7.2
49.	�szak-Dakota	6.5
50.	Massachusetts	6.1