Az arbitrázs árazási elmélet (APT) Definíció és példa

Mi ez:

Az arbitrázs árazási elmélet (APT) egy ismert módszer az eszköz árának becsléséhez. Az elmélet azt feltételezi, hogy egy eszköz megtérülése különböző makrogazdasági, piaci és biztonsági sajátosságoktól függ.

Hogyan működik (példa):

APT a tőkebefektetési árképzési modell (CAPM) alternatívája. Stephen Ross 1976-ban kifejlesztette az elméletet.

Az APT formula:

E (r _j) = r _f + b _j1 1 _{+ b} j2 _RP 2 _{+ b} j3 _RP 3 _{+ b} j4 < _n ahol _{E (r} j _{) = az eszköz várható megtérülési rátája} 4 _{+ … + b}

jn

r _f = a kockázatmentes hozam

b _j = az eszköz megtérülésének érzékenysége

RP = faktor _{Az APT mögött az a gondolat, hogy két dolog megmagyarázhatja egy pénzügyi eszköz várható hozamát: 1) makroökonómiai / biztonsági-specifikus hatások és 2) az eszköz érzékenysége ezekre a hatásokra. Ez a kapcsolat a fentiek szerinti lineáris regressziós képlet formájában valósul meg.} Számtalan biztonsági tényező befolyásolja az adott biztonságot, beleértve az inflációt, a termelési intézkedéseket, a befektetői bizalmat, az árfolyamokat, a piaci indexeket vagy a kamatlábváltozásokat. Az elemző feladata, hogy eldöntsék, mely hatások befolyásolják a vizsgált elemet.

Ha az elemző származik az eszköz várható megtérülési rátájáról az APT modellről, akkor meghatározhatja, hogy az eszköz "helyes" ára az árfolyam diszkontált cash-flow modelljéhez kell kapcsolódnia.

Megjegyezzük, hogy az APT alkalmazható portfoliókra és egyedi értékpapírokra is. Végül is a portfólió kitettségeket és érzékenységet okozhat egyes kockázati tényezők számára.

Miért fontos:

Az APT forradalmi modell volt, mivel lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a modellt az elemzett biztonsághoz igazítsa. És hasonlóan más árképzési modellekhez is, segít a felhasználónak eldönteni, hogy a biztonság alulértékelt vagy túlértékelt-e, és így profitálhat ezekből az információkból. Az APT szintén nagyon hasznos portfóliók készítéséhez, mivel lehetővé teszi a vezetők számára, hogy megvizsgálják, hogy portfóliójuk bizonyos tényezőknek van-e kitéve.

Az APT testreszabhatóbb lehet, mint a CAPM, de azért nehezebb alkalmazni, mert meghatározza, hogy mely tényezők befolyásolják a készleteket vagy portfólió jelentős mennyiségű kutatást igényel. Lehet, hogy gyakorlatilag lehetetlen kimutatni minden befolyásos tényezőt, sokkal kevésbé határozza meg, milyen érzékeny a biztonság egy adott tényezőre. De a "elég közel" gyakran elég jó; valójában a tanulmányok azt találják, hogy négy vagy öt tényező általában megmagyarázza a biztonság viszontagságának legnagyobb részét: az infláció, a GNP, a befektetői bizalom meglepetése és a hozamgörbe eltolódása.