Részvényköltség - Teljes magyarázat és példa
Tartalomjegyzék:
- Mi az:
- Hogyan működik (példa):
- Az osztalék növekedési modellje egyszerű és egyszerű, de nem vonatkozik azokra a vállalatokra, amelyek nem fizetnek osztalékot, és feltételezi, hogy az osztalékok idővel állandó ütemben nőnek. Az osztalék növekedési modellje is érzékenyen befolyásolja az osztalék növekedési ütemét, és nem veszi figyelembe kifejezetten a befektetés kockázatát.
Mi az:
A részvényekhez kapcsolódó költségek beruházás. Ez az a megtérülési ráta, amelyet akkor lehetett volna megteremteni, ha ugyanazt a pénzt egy másik, azonos kockázattal rendelkező befektetésbe helyeztük.
Hogyan működik (példa):
A saját tőkeköltség a befektetés megszerzéséhez szükséges megtérülés szükséges.
Általánosságban a tőke költségének meghatározására kétféle módon lehet
Először is az osztalék növekedési modell:
Részvényköltség = (következő év Az osztalék növekedési rátája
A második a Tőkeeszköz-árképzési modell (CAPM):
r a = r f + B a -r f) ahol: r
f
= a kockázatmentes értékpapírok hozamának mértéke (tipikusan kincstári) B a
= a szóban forgó beruházás béta r m
= a piac általános várt megtérülési rátája XYZ: A következő évi osztalék: $ 1
Aktuális részvényár: 10 $
Osztalék növekedési ráta: 3%
r
f
: 3% : 1,0
r m : 12%
Az osztalék-növekedési modell segítségével kiszámíthatjuk, hogy a Társaság XYZ tőkeköltsége ($ 1 / $ 10) + 3% = 13% A CAPM használatával kiszámíthatjuk azt Az XYZ tőkeköltsége 3% + 1,0 * (12% - 3%) = 12% Miért számít:
A részvények árának meghatározó eleme az állományértékelésnek. Mivel egy befektető úgy véli, hogy saját tőkebefektetése legalább a saját tőke költségével nő, a saját tőke költsége a tőkerészesedés valós értékének kiszámításához használt diszkontrátaként használható.
Mind a tőke számítási módszerei mind előnyökkel járnak,
Az osztalék növekedési modellje egyszerű és egyszerű, de nem vonatkozik azokra a vállalatokra, amelyek nem fizetnek osztalékot, és feltételezi, hogy az osztalékok idővel állandó ütemben nőnek. Az osztalék növekedési modellje is érzékenyen befolyásolja az osztalék növekedési ütemét, és nem veszi figyelembe kifejezetten a befektetés kockázatát.
A CAPM hasznos, mert kifejezetten a befektetés kockázatosságát jelenti, és bármely vállalat alkalmazható az osztalék nagyságáról vagy az osztalék növekedési üteméről. A CAPM összetevői azonban becslések, és általában kevésbé konkrét választ adnak, mint az osztalék-növekedési modell. A CAPM módszer implicit módon a múltbeli teljesítményre támaszkodik a jövő előrejelzésére.
Ha részletesebb információkat szeretne olvasni a méltányossági költségek kiszámításáról és használatáról, nézze meg ezeket a kapcsolódó definíciókat:
Capital Asset Árképzési modell (CAPM)
Részvénykockázati prémium
Alpha
Beta
Kockázati díj
Osztalékkedvezmény modell
Gordon növekedési modell
